SZTE Info

Egyetemtörténeti kiállítás nyílt a TIK-ben

A Szegedi Tudományegyetem és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem közös hagyományának ápolását, az egyetemtörténeti kutatásokban való hatékony együttműködést jelképezi a „Kolozsvári egyetem háborús hétköznapjai (1914-1918)” címmel rendezett egyetemtörténeti kiállítás, melyet 2014. november 14-én nyitottak meg a TIK-ben.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Márki Sándor rektori tevékenysége

 

1914. június 28-án Szarajevóban Gavrilo Princip meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét. A terrorcselekmény az I. világháború néven elhíresült világégéshez vezetett. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem diákjai közül 800 egyetemi hallgató és az egyetemi alkalmazottak egy része azonnal bevonult katonának. A kolozsvári universitas a következő esztendőkben is kivette részét az I. világháborúból: négy év alatt összesen 3661 diák vonult be katonának, s közülük 193-an hősi halált haltak. Az egyetemnek az elhúzódó háború következtében – dolgozói és hallgatói kitartó áldozatvállalása ellenére is – rengeteg nehézséggel kellett megküzdenie. A hátország és az egyetem súlyos megpróbáltatásait is bemutató kiállításon különösen hangsúlyos szerepet kapnak Márki Sándor professzor, az 1914/15-ös tanév rektorának hagyatékában található dokumentumok.

 

Márki Sándor személyesen is nagy érdeklődéssel dokumentálta az egyetemet és a hallgatókat érintő történéseket. Erről tanúskodnak a hagyatékában nagy mennyiségben megőrződött újságkivágásai, feljegyzései, levélváltásai. Kiterjedt és precíz gyűjtőmunkájának köszönhető, hogy az 1914/15-ös tanév beszámolója számára összeállította az egyetem hadba vonult dolgozóinak és hallgatóinak, valamint elesett hőseinek listáját. Az egyetemtörténeti kiállítás hozzájárulás az 1921-ben Szegedre került professzorok, tansegédszemélyzet és hallgatók háborús élményeinek és megpróbáltatásainak tisztázásához és rekonstruálásához.


Egyetemtorteneti_kiallitas_2014._november_15
Egyetemtörténeti kiállítás nyílt a TIK-ben - GALÉRIA

 

A testvéregyetemek kapcsolata

 

A megnyitón Keveházi Katalin, az SZTE Klebelsberg Könyvtár igazgatója mondott köszöntőt. – A kiállítás témája egyetemünk és az első világháború. Az egyetemünké, ami akkor még a Kolozsváron működött, és az első világháború eredményeként folytatta itt Szegeden tevékenységét. A tárlat részben a Magyar Nemzeti Levéltár anyagát, részben pedig Márki Sándor kéziratos hagyatékából való dokumentumokat tartalmaz. Márki Sándor, az egyetem rektora figyelmemmel kísérte nemcsak a háború eseményeit, hanem minden egyes egyetemi polgár sorsát is, aki részt vett a háborúban. Számos dokumentumot gyűjtött szisztematikus össze, újságkivágásokat, saját levelezését és fotóit – vázolta.

 

Nagy László, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese kiemelte: különös esete a történelemnek, hogy mind a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, mind a Szegedi Tudományegyetem ugyanazt az egyetemet tekinti elődjének, ezért is nevezik tulajdonképpen testvéregyetemnek a két intézményt. Hozzátette: a magyar nyelvű Ferenc József Tudományegyetem Szegedre költözése háborús keretek között történt. A háborús állapot ellenére 1919-ben Kolozsváron megalapították a román nyelvű tudományegyetemet, amely néhány év alatt magas tudományos színvonalra tett szert, majd a második világháború után párhuzamosan működött a román és a magyar nyelvű tudományegyetem, utóbbit a kommunista rendszer megpróbálta elsorvasztani. A rendszerváltás után a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretein belül látványos fejlődésnek indult a magyar nyelvű oktatás, ma a 40 ezer diák közül több mint 7000 hallgató magyar nyelven tanul az intézményben – mondta. – Büszkék vagyunk arra, hogy az ország legerősebb egyeteme vagyunk, ugyanakkor egyértelműen felvállaljuk a kolozsvári egyetem teljes múltját. Akár mennyire is szomorú volt a száz évvel ezelőtti esemény, manapság már azt mondhatjuk, hogy sikerült túllépni rajta, és szorosabbá fűzni a kapcsolatot a szegedi testvéregyetemmel – hangsúlyozta.

 


Háborús hétköznapok a hátországban

 

„Fiaink, tanítványaink sáros vagy poros, szétszakadozott vagy véres ruhában rohannak előre, mind előbbre, s fegyvereik éle kicsorbul az ellenséggel folytatott ádáz küzdelemben” – olvashatóak Márki Sándor szavai. Az egyetemtörténeti kiállításon grafikon ismerteti a kolozsvári egyetem hallgatói létszámát az első világháború időszakában. A látogatók többek között megtudhatják, hogyan és milyen körülmények között zajlott altisztképzés az egyetemen, hogyan menekítették Budapestre az egyetemi könyvtár legértékesebb műkincseit, hogyan működtek katonai kórházak az egyetem berkein belül, milyen karitatív programokat szerveztek a hadba vonult katonák családjainak megsegítésére, és hogyan befolyásolta a hadi gazdaság az intézmény életét. A Magyar Nemzeti Levéltár színes installációi mellett – melyek a hátország helyzetét és nehézségeit mutatják be – az érdeklődők megtekinthetik Márki Sándor A háború első éve a kolozsvári M. Kir. Ferenc József Tudományegyetemen című munkáját, korabeli levelek, fotók, levelezőlapok, újságcikkek és felhívások segítségével követhetik nyomon a háború eseményeit.

Az első világháború kirobbanásának centenáriumi éve alkalmából rendezett kiállítás a Magyar Nemzeti Levéltár, a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár és az SZTE Szaklevéltár együttműködésében jött létre. Az anyagot gyűjtötte és rendezte Gausz Ildikó és Vajda Tamás.

Az összeállítás karácsonyig tekinthető meg a Tanulmányi és Információs Központ átriumában.

 

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Fotó: Varga Kristóf

 

Korábban írtuk: A kolozsvári egyetem háborús hétköznapjait mutatták be az SZTE-n

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.