SZTE Info

Gorbetukorkiallatasmegnyito_kiemelt

Görbe tükör – különleges kiállítás nyílt az SZTE-n a határnyitás évfordulóján

Az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban 2014. november 6-án nyitotta meg a Görbe tükör című, a magyar–osztrák határnyitás 25. évfordulója alkalmából rendezett karikatúra-kiállítást Balatoni Mónika volt kulturális diplomáciáért felelős államtitkár és Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Görbe tükör címmel 2014. november 6-án nyitották meg a magyar–osztrák határnyitás 25. évfordulója alkalmából rendezett karikatúra-kiállítást a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

 

141106Gorbetukorkiallatasmegnyito46A múltba nézve jövőt építeni

 

Balatoni Mónika volt kulturális diplomáciáért felelős államtitkár, a kiállítás kurátora megnyitó beszédében azt mondta: öröm számára, hogy Szegedre is eljutott a tárlat. A karikatúra-kiállítás azért fontos, mert bár az idősebb korosztály emlékszik még, és tudja, hogy az orosz volt a kötelező nyelv, és azt is nagyon jól tudja, milyen gyomorgörccsel járt egy-egy határátlépés, amikor mindenkinek csendben kellett lenni az útlevél- és vámvizsgálatnál, de ezek a mostani egyetemisták számára inkább megmosolyogtatók. Az 1989-ben született hallgatók nem tudják, hogy milyen az, amikor banánból, déli gyümölcsből hiány van. A kormányzati programsorozat koordinátoraként fontos volt végiggondolni azt, hogy meg tudnak-e szólítani minden generációt olyan üzenettel, amelynek a szlogenje a közös siker. Hogyan lehet elmondani a mai generációnak, hogy mit jelent az osztrák–magyar határnyitás, a 89-es rendszerváltás, és mit jelent az, hogy a magyarok a szabadság népe. Fontos volt – tette hozzá Balatoni Mónika –, hogy meg tudják-e értetni a demokráciát a fiatalokkal, hogy fel tudják hívni a figyelmüket arra, hogy a világon ők bárhol egyetemisták lehetnek, és bármilyen nyelvet tanulhatnak, amelyeket szabadon beszélhetnek is – de ez nem volt mindig ez olyan egyszerű, és az ő szüleik és nagyszüleik annak idején talán aktívan részt vettek abban, hogy ez az idő bekövetkezhessen. – Jövőt építeni nem lehet, ha nem nézünk bele a múltunkba, és erre talán ez a görbe tükör ad lehetőséget. A Ludas Matyi, a Szabad Száj karikatúrái történelmi múltat képviselnek, pedig 25 év a történelemből nagyon fiatal – mondta a kiállítás kurátora.

 


A szabadság nem örök és adott

 

A vasfüggöny lebontása nagyon emlékezetes fotó, bejárta egész világot. A felvételen Horn Gyula és Alois Mock, az akkori két külügyminiszter osztrák és magyar részről lebontják a vasfüggönyt a sajtó nyilvánossága előtt – ma már tudható, hogy a vasfüggönynek azt a részét visszaépítették az újságírók kedvéért, mert akkor már nem volt vasfüggöny. Balatoni Mónika hozzátette azt is: az év fontos eseménye volt a páneurópai piknik, amikor három órára megnyitották a határt a kelet-német menekültek számára. Ez a karikatúra-kiállítás, ami nem csupán a határnyitásról, hanem annak a korszaknak a vívmányairól szól, arra hívja fel a figyelmet, hogy volt egy korszak, ami más értékrenddel bírt, ma már egy más világ van. – Az, hogy 89-ben a határ megnyílt, és megszüntette az egypártállamiságot, és kikiáltották az új köztársaságot, óriási fordulópont Magyarország életében, ezt a szabadságot megkaptuk, mi magyarok meg is vívtuk. Ugyanakkor a fiataloknak üzenni kell, hogy ez nem örök, és nem adott, ha erre nem figyelnek oda, vagy ha nem értékelik, nem építik, hanem közönyösen elfordulnak, akkor nem lesz közös siker – mondta Balatoni Mónika.

 


Miért van hetes?

 

Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora beszédében számos saját élményét elevenítette fel. Személyes életét is befolyásolták az 1989-es események jelentős mértékben: abban az évben augusztus 1-jén Göttingenben kellett volna lennie, de nem kapott vízumot, mert több ezer menekült volt már akkor Magyarországon, és a követség emiatt nem tudott foglalkozni vízumügyekkel. Szabó Gábor hetekkel később jutott ki Göttingenbe végül. A rektor hozzátette: annak az időszaknak van egy jóval nagyobb veszélye. Amikor Németországba került, egyrészt nagy kultúrsokk érte, másrészt emlékezetes számára az, amikor egyszer a kislánya, hazatérve az iskolából, megkérdezte: Magyarországon miért van hetes? A német iskolában nincs, a tanító néni maga is meg tudja számolni, hogy hányan hiányoznak. – Ez nagyon szíven ütött engem – folytatta beszédét a rektor –, mert én, aki annak idején azt hittem magamról, hogy viszonylag nyílt eszű ember vagyok, aki szeretett volna szabadabb világban élni, nem gondoltam soha, hogy miért van hetes az órán. Miért van hetes? Miért nem kérdeztem meg soha magamtól, hogy miért van hetes? Az a probléma, hogy egy rossz rendszer úgy tud beszivárogni az ember egyéniségén, hogy olyan dolgokat nem kérdez meg, amiket meg kellene kérdezni és ez az igazi veszély. Amikor március 15-én megpróbáltunk 4-5 centiméter átmérőjű kokárdát hordani, és azt a rendőr levetette velünk az utcán, ez volt a lázadás, ezt értettük. Néha hátba vágtak gumibottal az utcán, ez volt a lázadás. Ez érthető, megfogható volt. Tudtuk, hogy mit csinálunk. De az, hogy nem kérdeztem meg soha magamtól, hogy miért van hetes, az mutatja a veszélyét azoknak a rendszereknek, amely rendszernek a lebontása végérvényesen megkezdődött 89-ben.

 

Gorbe_tukor_kiallitas_2014._november_6
Görbe tükör – különleges kiállítás nyílt az SZTE-n a határnyitás évfordulóján - GALÉRIA


Mosolyogva tanulni

 

A rektor rámutatott arra is: vannak olyan pillanatai a történelemnek, amikor nagyon sok ember egyformát szeretne csinálni. Ezek sajnos ritka pillanatok, de 89 ilyen pillanat volt, nekünk, akik megéltük, egyfajta ajándék. – Azt szeretném kívánni a fiataloknak, hogy nézzék meg a karikatúrákat, mosolyogjanak rajtuk, tanuljanak belőlük, és gondolkodjanak el azon, hogy ennek a kiállításnak meg a 89-es évnek a fő üzenete az, hogy ilyen soha többet ne legyen. De ez nem egyszerű, mert könnyen gellert kapnak egyébként jó indíttatású gondolatok. Kérdezzük meg mindig magunktól és másoktól, hogy miért van hetes. Ezzel megakadályozzuk azt, hogy az egyébként jó indíttatású gondolatok és eszmék ellentetjükbe forduljanak.

 


Hallgatókat is díjaztak

 

A megnyitó után tartották a hallgatók részére kiírt pályázatok eredményhirdetését. A díjazottaknak az oklevelet Szabó Gábor rektor adta át. Az SZTE Kulturális Iroda által kiírt esszépályázaton I. helyezett lett Dobos Bence, az SZTE BTK etika-történelem osztatlan képzésen tanuló II. évfolyamos hallgatója az Eislebentől Stuttgartig című munkájával. Az SZTE Kulturális Iroda által kiírt képzőművészeti pályázaton I. helyezett lett Mucsi Mercédesz, az SZTE JGYPK képi ábrázolás BA szakos, I. évfolyamos hallgatója, A dróton túl című munkájával. A II. helyezettnek járó díjat Balogh Gyula, az SZTE BTK MA I. évfolyamos hallgatója, Gott erhalte című munkájával, míg a III. helyezett Jancsik Denise Anikó, az SZTE JGYPK tanító szakos, I. évfolyamos hallgatója, Határmenti mező című munkájával.

 

A megnyitót követően a Zászlóbontók című filmet vetítették az Auditórium Minimumban. A programsorozat folytatódik: a Rektori Hivatal Dísztermében 2014. november 17-én délután öt órától rendeznek kerekasztal-beszélgetést a határnyitásról. Házigazda Pál József rektorhelyettes, Szegedi Tudományegyetem, részvevők: Németh Miklós – miniszterelnök (1988-1990), Bíró Zoltán, az MDF elnöke (1987-1989), jelenleg a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Budapest) főigazgatója és Raffay Ernő, országgyűlési képviselő (1989-1994).

 

SZTEinfo – Nyemcsok Éva Eső

Fotó: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • január 2. 08:00 - 31. 19:00
    Az SZTE Klebelsberg Könyvtár rendezvénye a Prof. Dr. Németh András (SZTE ÁOK) emlékére rendezett tárlat. További információ az SZTE Hírportálján: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2017-november/kiallitas-dr-nemeth
  • január 18. 10:00 - 20. 17:00
  • január 18. 10:00 - 19. 18:00
    A Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoportja tizennegyedik alkalommal rendezi meg a Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferenciát. A konferencia a nyelvtechnológia területén végzett kutatások és eredményeik ismertetésének ad otthont. Fõ célja az elvégzett vagy folyamatban lévõ kutatások és fejlesztések legaktuálisabb eredményeinek bemutatása, de lehetõség nyílik hallgatói projektek, ill. a nyelvtechnológia ipari alkalmazásainak ismertetésére is. További információ: http://rgai.inf.u-szeged.hu/index.php?lang=hu&page=mszny2018
  • *
    január 18. 18:00 - február 18. 19:00
    A Magyar Kultúra napja alkalmából nyílik meg Árnyas Koppány festőművész tárlata. A fiatal alkotó a Szegedi Tudományegyetemen képi ábrázolás szakkal párhuzamosan végezte el a Tanító szakot, felsőfokú tanulmányait 2012-ben zárta. Börtönbe zárt perspektíva című tárlatát Pataki Ferenc festőművész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A tárlatnyitón közreműködik hegedűjátékával Dudás Virág Ervin, az SZTE Zeneművészeti Kar hallgatója.
  • január 21.
    10:00 - 14:00