SZTE Info

Gorbetukorkiallatasmegnyito_kiemelt

Görbe tükör – különleges kiállítás nyílt az SZTE-n a határnyitás évfordulóján

Az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban 2014. november 6-án nyitotta meg a Görbe tükör című, a magyar–osztrák határnyitás 25. évfordulója alkalmából rendezett karikatúra-kiállítást Balatoni Mónika volt kulturális diplomáciáért felelős államtitkár és Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Görbe tükör címmel 2014. november 6-án nyitották meg a magyar–osztrák határnyitás 25. évfordulója alkalmából rendezett karikatúra-kiállítást a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

 

141106Gorbetukorkiallatasmegnyito46A múltba nézve jövőt építeni

 

Balatoni Mónika volt kulturális diplomáciáért felelős államtitkár, a kiállítás kurátora megnyitó beszédében azt mondta: öröm számára, hogy Szegedre is eljutott a tárlat. A karikatúra-kiállítás azért fontos, mert bár az idősebb korosztály emlékszik még, és tudja, hogy az orosz volt a kötelező nyelv, és azt is nagyon jól tudja, milyen gyomorgörccsel járt egy-egy határátlépés, amikor mindenkinek csendben kellett lenni az útlevél- és vámvizsgálatnál, de ezek a mostani egyetemisták számára inkább megmosolyogtatók. Az 1989-ben született hallgatók nem tudják, hogy milyen az, amikor banánból, déli gyümölcsből hiány van. A kormányzati programsorozat koordinátoraként fontos volt végiggondolni azt, hogy meg tudnak-e szólítani minden generációt olyan üzenettel, amelynek a szlogenje a közös siker. Hogyan lehet elmondani a mai generációnak, hogy mit jelent az osztrák–magyar határnyitás, a 89-es rendszerváltás, és mit jelent az, hogy a magyarok a szabadság népe. Fontos volt – tette hozzá Balatoni Mónika –, hogy meg tudják-e értetni a demokráciát a fiatalokkal, hogy fel tudják hívni a figyelmüket arra, hogy a világon ők bárhol egyetemisták lehetnek, és bármilyen nyelvet tanulhatnak, amelyeket szabadon beszélhetnek is – de ez nem volt mindig ez olyan egyszerű, és az ő szüleik és nagyszüleik annak idején talán aktívan részt vettek abban, hogy ez az idő bekövetkezhessen. – Jövőt építeni nem lehet, ha nem nézünk bele a múltunkba, és erre talán ez a görbe tükör ad lehetőséget. A Ludas Matyi, a Szabad Száj karikatúrái történelmi múltat képviselnek, pedig 25 év a történelemből nagyon fiatal – mondta a kiállítás kurátora.

 


A szabadság nem örök és adott

 

A vasfüggöny lebontása nagyon emlékezetes fotó, bejárta egész világot. A felvételen Horn Gyula és Alois Mock, az akkori két külügyminiszter osztrák és magyar részről lebontják a vasfüggönyt a sajtó nyilvánossága előtt – ma már tudható, hogy a vasfüggönynek azt a részét visszaépítették az újságírók kedvéért, mert akkor már nem volt vasfüggöny. Balatoni Mónika hozzátette azt is: az év fontos eseménye volt a páneurópai piknik, amikor három órára megnyitották a határt a kelet-német menekültek számára. Ez a karikatúra-kiállítás, ami nem csupán a határnyitásról, hanem annak a korszaknak a vívmányairól szól, arra hívja fel a figyelmet, hogy volt egy korszak, ami más értékrenddel bírt, ma már egy más világ van. – Az, hogy 89-ben a határ megnyílt, és megszüntette az egypártállamiságot, és kikiáltották az új köztársaságot, óriási fordulópont Magyarország életében, ezt a szabadságot megkaptuk, mi magyarok meg is vívtuk. Ugyanakkor a fiataloknak üzenni kell, hogy ez nem örök, és nem adott, ha erre nem figyelnek oda, vagy ha nem értékelik, nem építik, hanem közönyösen elfordulnak, akkor nem lesz közös siker – mondta Balatoni Mónika.

 


Miért van hetes?

 

Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora beszédében számos saját élményét elevenítette fel. Személyes életét is befolyásolták az 1989-es események jelentős mértékben: abban az évben augusztus 1-jén Göttingenben kellett volna lennie, de nem kapott vízumot, mert több ezer menekült volt már akkor Magyarországon, és a követség emiatt nem tudott foglalkozni vízumügyekkel. Szabó Gábor hetekkel később jutott ki Göttingenbe végül. A rektor hozzátette: annak az időszaknak van egy jóval nagyobb veszélye. Amikor Németországba került, egyrészt nagy kultúrsokk érte, másrészt emlékezetes számára az, amikor egyszer a kislánya, hazatérve az iskolából, megkérdezte: Magyarországon miért van hetes? A német iskolában nincs, a tanító néni maga is meg tudja számolni, hogy hányan hiányoznak. – Ez nagyon szíven ütött engem – folytatta beszédét a rektor –, mert én, aki annak idején azt hittem magamról, hogy viszonylag nyílt eszű ember vagyok, aki szeretett volna szabadabb világban élni, nem gondoltam soha, hogy miért van hetes az órán. Miért van hetes? Miért nem kérdeztem meg soha magamtól, hogy miért van hetes? Az a probléma, hogy egy rossz rendszer úgy tud beszivárogni az ember egyéniségén, hogy olyan dolgokat nem kérdez meg, amiket meg kellene kérdezni és ez az igazi veszély. Amikor március 15-én megpróbáltunk 4-5 centiméter átmérőjű kokárdát hordani, és azt a rendőr levetette velünk az utcán, ez volt a lázadás, ezt értettük. Néha hátba vágtak gumibottal az utcán, ez volt a lázadás. Ez érthető, megfogható volt. Tudtuk, hogy mit csinálunk. De az, hogy nem kérdeztem meg soha magamtól, hogy miért van hetes, az mutatja a veszélyét azoknak a rendszereknek, amely rendszernek a lebontása végérvényesen megkezdődött 89-ben.

 

Gorbe_tukor_kiallitas_2014._november_6
Görbe tükör – különleges kiállítás nyílt az SZTE-n a határnyitás évfordulóján - GALÉRIA


Mosolyogva tanulni

 

A rektor rámutatott arra is: vannak olyan pillanatai a történelemnek, amikor nagyon sok ember egyformát szeretne csinálni. Ezek sajnos ritka pillanatok, de 89 ilyen pillanat volt, nekünk, akik megéltük, egyfajta ajándék. – Azt szeretném kívánni a fiataloknak, hogy nézzék meg a karikatúrákat, mosolyogjanak rajtuk, tanuljanak belőlük, és gondolkodjanak el azon, hogy ennek a kiállításnak meg a 89-es évnek a fő üzenete az, hogy ilyen soha többet ne legyen. De ez nem egyszerű, mert könnyen gellert kapnak egyébként jó indíttatású gondolatok. Kérdezzük meg mindig magunktól és másoktól, hogy miért van hetes. Ezzel megakadályozzuk azt, hogy az egyébként jó indíttatású gondolatok és eszmék ellentetjükbe forduljanak.

 


Hallgatókat is díjaztak

 

A megnyitó után tartották a hallgatók részére kiírt pályázatok eredményhirdetését. A díjazottaknak az oklevelet Szabó Gábor rektor adta át. Az SZTE Kulturális Iroda által kiírt esszépályázaton I. helyezett lett Dobos Bence, az SZTE BTK etika-történelem osztatlan képzésen tanuló II. évfolyamos hallgatója az Eislebentől Stuttgartig című munkájával. Az SZTE Kulturális Iroda által kiírt képzőművészeti pályázaton I. helyezett lett Mucsi Mercédesz, az SZTE JGYPK képi ábrázolás BA szakos, I. évfolyamos hallgatója, A dróton túl című munkájával. A II. helyezettnek járó díjat Balogh Gyula, az SZTE BTK MA I. évfolyamos hallgatója, Gott erhalte című munkájával, míg a III. helyezett Jancsik Denise Anikó, az SZTE JGYPK tanító szakos, I. évfolyamos hallgatója, Határmenti mező című munkájával.

 

A megnyitót követően a Zászlóbontók című filmet vetítették az Auditórium Minimumban. A programsorozat folytatódik: a Rektori Hivatal Dísztermében 2014. november 17-én délután öt órától rendeznek kerekasztal-beszélgetést a határnyitásról. Házigazda Pál József rektorhelyettes, Szegedi Tudományegyetem, részvevők: Németh Miklós – miniszterelnök (1988-1990), Bíró Zoltán, az MDF elnöke (1987-1989), jelenleg a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Budapest) főigazgatója és Raffay Ernő, országgyűlési képviselő (1989-1994).

 

SZTEinfo – Nyemcsok Éva Eső

Fotó: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. április 04.

IMG_7581

Gergely Árpád László, az SZTE TTIK Fizikai Intézetének egyetemi tanára kétszer is találkozott Stephen Hawkinggal, akinek a munkásságáról összefoglaló cikket írt egy csillagászati lapban. A közelmúltban elhunyt világhírű brit elméleti fizikus által kidolgozott feketelyuk-termodinamikát a szegedi kutató is felhasználja vizsgálataiban.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • április 23. 09:00 - 29. 21:00
    A fennállásának huszadik jubileumi évét ünneplő énekversenyt az EMMI támogatásával a HAZÁM, HAZÁM TE MINDENEM Művészeti és Oktatási Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara rendezi. A verseny győztesei 2018. ÁPRILIS 29-ÉN, VASÁRNAP ESTE DÍJKIOSZTÓ GÁLAHANGVERSENYen vehetik át díjaikat a Szegedi Nemzeti Színház színpadán. A díjazott énekestehetségeket ezúttal is a Szegedi Szimfonikus Zenekar kíséri, Gyüdi Sándor karmester, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója vezényletével. A versenyre három kategóriában várjuk a tehetséges énekeseket. A versenyfelhívásról bővebben a http://www.simandysingingcompetition.hu/versenyfelhivas oldalon lehet tájékozódni.
  • április 25.
    10:00 - 19:30
    10.00 Konferenciaterem: Megnyitó (Gyenge Zoltán dékán)
    10.30 Konferenciaterem: Új professzorok előadásai
    11.30–12.30 Konferenciaterem: Új habilitáltak előadásai
    13.00–14.30 Konferenciaterem: Új doktorok előadásai
    14.00–17.00 Konferenciaterem: Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasainak előadásai
    14:00–17.00 VII. terem: BP – bölcsész karrierépítés
    18.00 Auditorium Maximum: AudMax esték
    A fesztivál ideje alatt könyvcserére, könyvkiállításra, fotókiállításra, a kutatócsoportok bemutatkozására és „A világ külföldi hallgatóink szemével” című programokra is sor kerül.
    Részletes program az SZTE BTK honlapján
  • április 25.
    12:10 - 12:20
    Verset mond: Kis Kata színésznő, műsorvezető
  • április 25.
    14:00 - 16:00
  • április 25.
    16:00 - 20:00
    Fedezzük fel együtt a Tisza vadvirágos tájait víz közelből. Nem szükséges hozzá korábbi tapasztalat. Pillanatok alatt bele lehet jönni az evezésbe.