SZTE Info

innovacios_dij_szab_kiemelt

Az informatikai fejlődés kettősségéről hallhattunk a tudományünnep szegedi nyitányán

Az V. Dél-alföldi Innovációs Díj pályázat ünnepélyes eredményhirdetését is megtartották 2014. november 10-én a SZAB-székházban, ahol „Messze látó tudomány” címmel tartotta meg a Magyar Tudomány Ünnepe szegedi nyitó plenáris ülését az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Fontos, hogy a tudományok a jövőbe lássanak, hiszen komoly felelősségük van abban, merre haladunk – hangsúlyozta az eseményen Fülöp Ferenc akadémikus, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia ezért választotta 2014-ben a Magyar Tudomány Ünnepe egy hónapos rendezvénysorozatának mottójául: „Messze látó tudomány – felelős válaszok a jövőnek”. Az elnök bejelentette, az MTA támogatásával több kategóriában sajtópályázatot hirdetnek tudománynépszerűsítő alkotásokra, melyek 2014. december 31-ig jelennek meg. Ezzel kapcsolatban hamarosan további részleteket is közöl majd a SZAB. A sajtódíjakat 2015. március 15-e környékén kívánják átadni.


 

Az embereknek érteniük kell, mit finanszíroznak adóforintjaikkal

 

A frappáns és találó szlogen jelentése kettős – tette hozzá már Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora –, hiszen nem elég tisztában lenni a tudományos felelősséggel, nem elégséges a problémák előrevetítése, a tudományos munka következményeinek ismerete, szükséges az is, hogy a kutatók, a tudomány eredményei valóban a társadalmat szolgálják. Ehhez pedig szerinte is nagyon komoly segítséget nyújthat a média, mert amikor a tudomány finanszírozásáról beszélünk, az embereknek érteniük kell, mit és milyen célból finanszíroznak adóforintjaikkal. 2014-ben a Magyar Tudomány Ünnepén számos országos és szegedi előadás, konferencia szolgálja ezt a célt. Mindemellett abban is bízik, hogy a programok hatására egyre több fiatal érti meg, érdemes a tudományos pályát választani.


 

Szabó Gábor: A modern tudomány interdiszciplináris

 

– A Szegedi Akadémiai Bizottság kiváló gazdája a Magyar Tudomány Ünnepének, hiszen minden tudományterületen olyan színvonalat képvisel, amivel méltán ki lehet lépni a nagyközönség elé. Talán azért is jobb fórum, mint maga az Akadémia, mert az ottani tudományos osztályok egymástól elszigetelten működnek, itt Szegeden sokkal közelebb állnak egymáshoz az egyes diszciplínák. Szeretném, ha az egyetem is ebbe az irányba haladna, közelebb jutna ahhoz a gondolatisághoz, ami a modern tudományok meghatározója. Lassan kezd értelmetlenné válni az egyes tudományterületek elkülönítése, hiszen a hangsúly a problémákon van, illetve az azok megoldásához szükséges kompetenciákon. A SZAB már most is ezt a fajta interdiszciplinaritást szolgálja. A továbbiakban az a közös cél, hogy az SZTE, a SZAB és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kapcsolatait még inkább elmélyítsük, ezzel erősítsük tovább a szegedi tudományos élet színvonalát, és valóban nemzetközi szintű eredmények elérésére legyünk képesek – szögezte le. Mint mondta, lát biztató jeleket, melyekre építeni lehet a reményei szerint egyre növekvő felsőoktatási-kutatási támogatások mellett.

 

Fülöp Ferenc úgy csatlakozott a rektori szavaihoz, hogy a Szegedi Tudományegyetemet az ország talán legmeghatározóbb felsőoktatási műhelyeként definiálta. Ezt azzal indokolta, hogy nincs még egy olyan universitas, mely a tudományok olyan széles palettáját képviselné, mint a szegedi.


Innovacios_dij_SZAB_2014._november_10
Az informatikai fejlődés kettősségéről hallhattunk a tudományünnep szegedi nyitányán - GALÉRIA

 

Áldást vagy átkot jelent az informatika?

 

A szegedi megnyitón tudományos díszelőadást tartott Gyimóthy Tibor, az SZTE TTIK Szoftverfejlesztési Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. A professzor az informatikai rendszerek gyors fejlődésében és terjedésében rejlő lehetőségeket és veszélyeket elemezte. Érdekes, de reális kérdésnek nevezte, vajon áldást vagy átkot jelentenek ezek a rendszerek, eszközök, azaz az informatika szélsebes fejlődése vajon építi-e a világot vagy éppen (annyira) pusztítja is. Kifejtette, a modern számítógépek működési elvét 1945-ben, azaz nem egészen 70 éve rakta le Neumann János. Ezt követően fejlődésnek indultak a számítógépek, a számítógépes programozás, de mindez az internet megjelenéséig az informatikusok „magánügyének” számított. Az áttörést az internet hozta el magával, ezzel kerültek testközelbe a számítógépek, melyeket nap mint nap használunk, s melyek rendkívül sűrű kapcsolati hálót teremtettek. Az internet tulajdonképpen a világ összes számítógépének összekötését jelenti, amire olyan alkalmazások épülhetnek, mint a World Wide Web. Enélkül mára elképzelhetetlen a mindennapi életünk, a munkánk. Ugyanakkor komoly veszélyeket is magában hordoz. Ezek között sorolta a professzor azt, hogy kicsi gyerekek is használják, és fejlődésük szempontjából ez nem feltétlenül előnyös, miközben idehaza a különféle szűrőprogramok még nem terjedtek el. Másrészt óriási mennyiségű információ áraszt el bennünket, erre pedig az agyunk nem készülhetett el az elmúlt évtizedek fejlődési folyamatában, ezért a viszonylag sok és komoly idegrendszeri probléma – idézte itt Freund Tamás agykutatót. Harmadrészt a neten a világ bármely részéről megtámadhatnak bennünket a hackerek, a mai vírusok biztonsági réseket generálnak, melyeken adatlopó programok jutnak be gépünkre. Nagyon oda kell tehát figyelni a biztonságos védekezésre, a jelszó védelemére, a megfelelő és körültekintő programletöltésre.

 

A következő fejlődési fázisként a mobileszközök, az okostelefonok elterjedését említette. Ezek által mindenki elérhetővé vált. Az életünk részei lettek ezek az eszközök: mára 6,7 milliárd mobil-előfizetőt és 1,3 milliárd okostelefont tartunk számon a Földön. Az emberiség történetében ezzel az a leggyorsabban növekvő iparág. Az okostelefonok képességei ráadásul mára vetekszenek a számítógéppel, ráadásul mindig elérhetők, személyesebben annál. Olyan lehetőségeket nyitnak, mint például az e-gyógyítás, a telemedicina. Ugyanakkor problémaként merült fel, hogy a szoftverek az emberekhez hasonlóan öregszenek – és akkor meg is hibásodnak. A szoftvereróziónak pedig a társadalom a szenvedő alanya. A Mars-szonda például azért semmisült meg, mert rossz szögben érkezett be, ugyanis rossz mértékegységet használt a rendszer – említette meg. A kutatók célja éppen ezért, hogy csökkentsék a hibagyakoriságot. – Borzasztóan gyors az informatika fejlődése, ez számos lehetőséget nyújt, ugyanakkor komoly veszélyeket is magában hordoz: nem tudunk nélküle létezni, de vele is nehéz. Az internet sűrű kapcsolati hálót teremtett meg, ami nem minden szempontból előnyös. Azt javaslom, felé a kapcsolatok felé forduljunk, melyek hagyományosak, személyesek – összegzett Gyimóthy Tibor.

 


Egy különleges napkollektor kapta a fődíjat

 

Az ünnepségen tartották az V. Dél-alföldi Innovációs Díj díjkiosztóját is. Az elismerést 2010-ben alapította meg az MTA SZAB elnöksége együttműködve a régió három kereskedelmi és ipari kamarájával, valamint a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesülettel. A cél a dél-alföldi régióban a vállalkozások, valamint a feltalálók által Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye területén létrejött szellemi alkotások elismerése és az innovációs tevékenység, illetve a technológiai transzfer támogatása. Idén a gazdasági társaságok és természetes személyek kategóriájában is érkeztek pályázatok. A gazdasági társaságok között a Péter Impex Kft. nyerte el az I. díjat. A kecskeméti cég olyan szelektív bevonatú sík napkollektorokat gyárt, amelyek a használati melegvíz-előállításban, a fűtésrásegítésben és a medencefűtésben értek el jelentős előrelépéseket, úgy, hogy a hőelnyelő felület közel azonos a hőátadó felülettel. A nyertes napkollektor magyar szabadalommal és EU-s közösségi mintaoltalommal is rendelkezik. A természetes magánszemélyek pályázatán oklevelet vehetett át Szabó Sarolta, a többkomponensű környezetbarát talajorganizátor feltalálója.

 

Valamennyi 2014. novemberi program részletesen megtekinthető a www.mta.hu honlapon a Magyar Tudomány Ünnepe eseménynaptárában! A SZAB-székházbeli programokat összefoglaló füzet itt elérhető.

 

SZTEinfo – Pintér M. Lajos

fotó: Herner Donát

 

Korábban írtuk:

 

Szegedi tudósokat is elismertek a Magyar Tudomány Ünnepe nyitányán

A messze látó tudományról szól 2014-ben a Magyar Tudomány Ünnepe
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *