SZTE Info

Az Iszlám Államról hallhattunk az SZTE-n

2014. október 28-án a Gazdaságtudományi Kar Feketesas utcai épületében tartott előadást az érdeklődőknek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója, Tálas Péter. Az előadáson az Iszlám Állam eredetéről, céljairól, jelenlegi helyzetéről és a probléma megoldásairól beszélt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A rendezvényt az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet által működtetett EUROPE DIRECT Szeged európai uniós információs iroda soron Integrációs Klubjának keretében tartották. A terem szinte kicsinek bizonyult, annyi érdeklődő gyűlt össze, hogy a napi politika egyik legfontosabb témájáról, az Iszlám Államról (ISIS) tájékozódjon, és ne csak minél többet tudjon meg a terrorszervezetről, hanem feltehesse kérdéseit, és a lehetséges megoldásokat is megismerje.


 

Az Iszlám Állam eredete

 

Az Iszlám Állam létrejötte a 2003 és 2011 között tartó iraki háborúra és az ország területén élő csoportok (kurdok, szunniták, síiták) közti ellentétekre vezethető vissza, amelyek többször belpolitikai káoszt eredményeztek. Amerikai közbenjárással ugyan új alkotmányt is kiadtak Irakban, mely egy multietnikus államot volt hivatott elősegíteni; a 3 csoport 3 kormánya működött volna együtt, azonban a szunniták ebben nem voltak hajlandóak részt venni. Az Iszlám Állam, beleértve elődszervezeteit – az Iraki Al-Káidát (2003–2006), a Mudzsáhid Súra Tanácsot (2006) és az Iraki Iszlám Államot (2006–2013), más felkelő szervezeteket és több szunnita iraki törzset – eredeti formájában különböző szunnita felkelő csoportokból állt, illetve azok támogatását élvezte. Ez a szervezet a szíriai polgárháború során, 2011-ben jött létre – tudtuk meg Tálas Péter biztonságpolitikai szakértőtől.


 

Háttérben az olaj

 

Erős vezetőjüknek, Abu Bakra al-Bagdadinak köszönhetően a támogatásuk növekedett, a szunnitáktól jelentős segítséget kapnak. Több iraki tartományban is nagymértékben jelen vannak, fővárosuknak pedig Baakúbát tekintik. A jelenlegi adatok szerint az ISIS-nek körülbelül 30 ezer tagja lehet, kézifegyverekből pedig hasonlóan nagy állománnyal rendelkeznek, harcosaik leginkább kormányzati és katonai célpontokat támadnak meg. Bevételeiket, anyagi hátterüket többnyire az olaj legális eladásából biztosítják. Bár ez is nagy problémát jelent, de a fontos dolog nem az olajpiacról, hanem a politikából való eltávolításuk lenne – fogalmazta meg az előadó.


 

Akkora veszélyt jelent, mint korábban az Al-Kaida

 

Az Iszlám Államhoz hasonló félelmet, fenyegetettségérzetet csak az Al-Kaida tudott kelteni korábban a világban. Előttük semmilyen terrorista szervezet nem jelentett ekkora veszélyt, nem volt ekkora hatása a társadalomra, ami nem véletlen, hiszen az Iszlám Állam egyfajta utódja az Al-Kaidának – tudtuk meg. Ahogy az is, az Iszlám Állam is a médiát felhasználó, a brutalitást és a megfélemlítést tudatosan alkalmazó szervezet. Különös kegyetlenséggel bánik el a síita és keresztény ellenfeleivel, és a civil lakosság gyilkolásával is igyekszik elérni céljait. A kivégzések felvételével és közzétételével elsősorban a világnak és Amerikának üzennek a tagjai, nem akarják, hogy az USA beleszóljon az iraki eseményekbe. Az Iszlám Állam egy dzsihádista csoport, amely magát kalifátusnak nevezve a világ minden muszlimja fölött vallási fennhatóságot akar gyakorolni, és a világ muszlimok által lakott régióinak jelentős részét közvetlen politikai fennhatósága alatt kívánja egyesíteni.


 

A külföldi harcosok problémája

 

Az egész világra kiterjedő, jelentős problémát képez a külföldi harcosok ügye. Ezek olyan, főleg Európában élő, arab származású fiatalok, akik önként mennek harcolni, segíteni az Iszlám Államnak. Bár ők már második, harmadik generációs bevándorlói az adott országnak, mégis az ott szerzett műveltséget és kultúrát eldobva a mohamedán vallás fanatikusaivá válnak, és az Iszlám Állam által megtévesztve azt gondolják, hogy nemes, vallási célért harcolnak. De ha elmennek, nincs számukra visszaút. Felégetnek maguk után minden hidat, és nincs visszatérés, Irakban és Szíriában viszont a biztos halál vár rájuk. Ennek ellenére számos országból mennek el (Tunézia, Marokkó, Franciaország, Libanon stb.). Ugyan számuk nem jelentős az országok viszonylatában, államonként olyan 1000 főre tehető, de ez változó.

Tálas Péter szerint ez a kialakult nemzetközi forradalmi réteg együtt jár a globalizációval. Ez a középréteg egy frusztrált csoportja, amely megfelelő anyagi háttérrel rendelkezik, hogy „legyen ideje gondolkodni”, ezért áll át a terrorszervezet mellé. Tagjai úgy érzik, abban a környezetben, a harcokban hősökké válhatnak. Ugyanakkor ő azt mondja, nem azzal a kultúrával van a probléma, amely ilyen dolgokra ilyen könnyen rávesz embereket, hanem azzal a kultúrával, amely ilyen könnyen ledobható.

A külföldi harcosok mintegy ellensúlyaként a térségből ezzel egy időben közel 3 millió ember menekült el, és kér bebocsátást más, európai országokba, ami újabb problémákhoz vezet – szögezte le.

 

SZTEinfo – Ondrik Imola

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *