SZTE Info

Az Iszlám Államról hallhattunk az SZTE-n

2014. október 28-án a Gazdaságtudományi Kar Feketesas utcai épületében tartott előadást az érdeklődőknek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója, Tálas Péter. Az előadáson az Iszlám Állam eredetéről, céljairól, jelenlegi helyzetéről és a probléma megoldásairól beszélt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A rendezvényt az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet által működtetett EUROPE DIRECT Szeged európai uniós információs iroda soron Integrációs Klubjának keretében tartották. A terem szinte kicsinek bizonyult, annyi érdeklődő gyűlt össze, hogy a napi politika egyik legfontosabb témájáról, az Iszlám Államról (ISIS) tájékozódjon, és ne csak minél többet tudjon meg a terrorszervezetről, hanem feltehesse kérdéseit, és a lehetséges megoldásokat is megismerje.


 

Az Iszlám Állam eredete

 

Az Iszlám Állam létrejötte a 2003 és 2011 között tartó iraki háborúra és az ország területén élő csoportok (kurdok, szunniták, síiták) közti ellentétekre vezethető vissza, amelyek többször belpolitikai káoszt eredményeztek. Amerikai közbenjárással ugyan új alkotmányt is kiadtak Irakban, mely egy multietnikus államot volt hivatott elősegíteni; a 3 csoport 3 kormánya működött volna együtt, azonban a szunniták ebben nem voltak hajlandóak részt venni. Az Iszlám Állam, beleértve elődszervezeteit – az Iraki Al-Káidát (2003–2006), a Mudzsáhid Súra Tanácsot (2006) és az Iraki Iszlám Államot (2006–2013), más felkelő szervezeteket és több szunnita iraki törzset – eredeti formájában különböző szunnita felkelő csoportokból állt, illetve azok támogatását élvezte. Ez a szervezet a szíriai polgárháború során, 2011-ben jött létre – tudtuk meg Tálas Péter biztonságpolitikai szakértőtől.


 

Háttérben az olaj

 

Erős vezetőjüknek, Abu Bakra al-Bagdadinak köszönhetően a támogatásuk növekedett, a szunnitáktól jelentős segítséget kapnak. Több iraki tartományban is nagymértékben jelen vannak, fővárosuknak pedig Baakúbát tekintik. A jelenlegi adatok szerint az ISIS-nek körülbelül 30 ezer tagja lehet, kézifegyverekből pedig hasonlóan nagy állománnyal rendelkeznek, harcosaik leginkább kormányzati és katonai célpontokat támadnak meg. Bevételeiket, anyagi hátterüket többnyire az olaj legális eladásából biztosítják. Bár ez is nagy problémát jelent, de a fontos dolog nem az olajpiacról, hanem a politikából való eltávolításuk lenne – fogalmazta meg az előadó.


 

Akkora veszélyt jelent, mint korábban az Al-Kaida

 

Az Iszlám Államhoz hasonló félelmet, fenyegetettségérzetet csak az Al-Kaida tudott kelteni korábban a világban. Előttük semmilyen terrorista szervezet nem jelentett ekkora veszélyt, nem volt ekkora hatása a társadalomra, ami nem véletlen, hiszen az Iszlám Állam egyfajta utódja az Al-Kaidának – tudtuk meg. Ahogy az is, az Iszlám Állam is a médiát felhasználó, a brutalitást és a megfélemlítést tudatosan alkalmazó szervezet. Különös kegyetlenséggel bánik el a síita és keresztény ellenfeleivel, és a civil lakosság gyilkolásával is igyekszik elérni céljait. A kivégzések felvételével és közzétételével elsősorban a világnak és Amerikának üzennek a tagjai, nem akarják, hogy az USA beleszóljon az iraki eseményekbe. Az Iszlám Állam egy dzsihádista csoport, amely magát kalifátusnak nevezve a világ minden muszlimja fölött vallási fennhatóságot akar gyakorolni, és a világ muszlimok által lakott régióinak jelentős részét közvetlen politikai fennhatósága alatt kívánja egyesíteni.


 

A külföldi harcosok problémája

 

Az egész világra kiterjedő, jelentős problémát képez a külföldi harcosok ügye. Ezek olyan, főleg Európában élő, arab származású fiatalok, akik önként mennek harcolni, segíteni az Iszlám Államnak. Bár ők már második, harmadik generációs bevándorlói az adott országnak, mégis az ott szerzett műveltséget és kultúrát eldobva a mohamedán vallás fanatikusaivá válnak, és az Iszlám Állam által megtévesztve azt gondolják, hogy nemes, vallási célért harcolnak. De ha elmennek, nincs számukra visszaút. Felégetnek maguk után minden hidat, és nincs visszatérés, Irakban és Szíriában viszont a biztos halál vár rájuk. Ennek ellenére számos országból mennek el (Tunézia, Marokkó, Franciaország, Libanon stb.). Ugyan számuk nem jelentős az országok viszonylatában, államonként olyan 1000 főre tehető, de ez változó.

Tálas Péter szerint ez a kialakult nemzetközi forradalmi réteg együtt jár a globalizációval. Ez a középréteg egy frusztrált csoportja, amely megfelelő anyagi háttérrel rendelkezik, hogy „legyen ideje gondolkodni”, ezért áll át a terrorszervezet mellé. Tagjai úgy érzik, abban a környezetben, a harcokban hősökké válhatnak. Ugyanakkor ő azt mondja, nem azzal a kultúrával van a probléma, amely ilyen dolgokra ilyen könnyen rávesz embereket, hanem azzal a kultúrával, amely ilyen könnyen ledobható.

A külföldi harcosok mintegy ellensúlyaként a térségből ezzel egy időben közel 3 millió ember menekült el, és kér bebocsátást más, európai országokba, ami újabb problémákhoz vezet – szögezte le.

 

SZTEinfo – Ondrik Imola

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.
  • október 17. 16:00 - november 17. 20:00
    Az 1956-ra, a szegedi egyetemen megalakult MEFESZ-re emlékező kiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár szervezi.