SZTE Info

europa_direct_kiemelt

A jogállamisági mechanizmus az Európai Unióban

A Europe Direct Szeged, a Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet és a Közösségek Európáért Alapítvány 2014. november 10-én Nemzeti identitás és alkotmányos identitás az Európai Unió és a tagállamok viszonylatában címmel közös konferenciát szervezett a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatal épületében. A nagyszabású rendezvényen Trócsányi László igazságügyi miniszter is felszólalt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– A Szegedi Tudományegyetem falai között a szabad gondolkodás, a kérdésfelvetések jegyében egy rendkívül aktuális és érdekes kérdéskör kapcsán beszélgethetünk. A mai konferencia igazán aktuális, hiszen Magyarország 10 éve csatlakozott az Európai Unióhoz, 25 évvel ezelőtt omlott le a berlini fal. A másik aktuális esemény a hétvégi, egy jogi értelemben vitatott jellegű szavazás a katalánok között. Ezen események vonatkozásában is érdemes megvizsgálni, hogy a nemzeti identitás mellett, a közös európai hagyományok tiszteletben tartásával a regionális identitás is egyre fontosabb tényezővé válik a mai Európában – fogalmazott köszöntőjében Kruzslicz Péter, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet Frankofón Egyetemi Központ képzési igazgatója.


 

Mit is jelent a jogállam fogalma?

 

A szakmai tanácskozáson mások mellett Trócsányi László igazságügyi miniszter, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék egyetemi tanára is előadást tartott. – Úgy gondolom, jobb beszélni ezekről a témákról, mint a szőnyeg alá söpörni azokat. Magyarország kész a vitára, készek vagyunk arra, hogy bizonyos kérdésekről őszintén beszéljünk jelentette ki. Előadásában azokat a főbb vitákat ismertette, melyek jelenleg is folynak az Európai Unióban. – Elég feszült Európában vagyunk, amikor jogállamiságról beszélünk. Léteznek olyan szélsőséges pártok, melyek nyíltan bírálják az EU-t, de nem tesz jót a légkörnek az sem hogy egyes országok az unió bizonyos értékrendjét vonják kétségbe. Ehhez járul hozzá a jogállamiság problémaköre – mondta. Hozzátette: nehéz a jogállamiság fogalmát meghatározni egy olyan világban, ahol Európában 450 millió ember lakik, és az Európa Tanács-országok lakosainak száma 800 millió, hiszen hatalmasak a történelmi, politikai, jogi és kulturális különbségek az országok között. – Másképpen gondolkozunk ugyanazokról a fogalmakról Európa különböző részein. Ehhez járul hozzá, hogy maga a fogalom sem egyszerű – magyarázta. De mit is jelent maga a szó, jogállam? A kifejezés a 19. század terméke, német jogtudósok szerint jogállam az a közigazgatás, mely joghoz kötött. A 20. század második felében a jogállam fogalmának erkölcsi tartalmat adnak, morális szempontokat is megjelenítenek, így az összekapcsolódik a demokráciával. Harmadik értelmezése szerint pedig vannak olyan országok, melyek szociális jogállamokról beszélnek, a szociális biztonságra, a szociális jogokra helyezik a hangsúlyt. A Velencei Bizottság szerint jogállam az, amelyben a jog uralma és a törvényesség biztosítása megvalósul, ide tartozik a jogbiztonság követélménye, a független bírói szervezetekhez fordulás joga, az emberi jogok védelme és a törvény előtti egyenlőség elve. Magyarországon az 1992-es határozat volt az első, amely a jogállamiság fogalmával foglalkozott, e szerint a jogállamiság egyszerre ténymegállapítás és egyszerre program – tudtuk meg előadásából. – Tehát amikor az Európai Unióban ezt a kifejezést olvassuk, hogy jogállam, nem tudjuk eldönteni, hogy melyikre gondol. A jogállam fogalom más jelent Nagy-Britanniában, mást jelent az USA-ban és mást az öreg kontinensen. Politikai, ideológiai fogalommá vált, mely szorosan kapcsolódik a demokrácia fogalmához. Ha sor kerül arra, hogy az unió számon kéri a tagállamoktól, jogállamok-e, akkor először azt kell tisztázni, hogy melyik jogállam-fogalomról van szó – emelte ki.

 

A_jogallamisagi_mechanizmus_az_Europai_Unioban_galeria
A jogállamisági mechanizmus az Európai Unióban - GALÉRIA


Jogi vagy politikai ellenőrzés?

 

Az igazságügyi miniszter előadásában az elméleti háttér mellett arra is rámutatott, hogy a gyakorlatban mi is történik ma az unióban a jogállamiság kérdéskörével. 2013-ban a német, a holland, a finn és a dán külügyminiszter levelet írt az Európai Bizottság elnökének a jogállamiság követeléséről, majd 2014-ben az Európai Bizottság nyomás alá helyezte az Európai Parlamentet, hogy az üggyel foglalkozzon. 2014. március 11-én a bizottság egy közleményt tett közzé, mely jelzi, hogy a jogállamisággal foglalkozni akarnak. 7-es cikkelye tartalmazza, hogy a tagságon belül egyes jogokat meghatározott eljárás során fel lehet függeszteni. Abban az esetben tehát, ha egy adott országban a megelőző eljárásnál már érezhető rendszerszintű súlyos veszély, melyek az értékeket veszélyeztetik, akkor a bizottságnak már vannak hatáskörei, de nemcsak az unióba tartozó országok felett, hanem bármilyen ügyben, ami érinti a jogállamot vagy a demokráciát. A tanács jogi szolgálata 2014. május 27-én azonban olyan közleményt tett közzé, mely kimondja, hogy nincs megfelelő jogalap arra, hogy a bizottság olyan kérdésekben is vizsgálatot folytasson, melyek nem tartoznak a hatáskörébe, ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy kormányközi megállapodásokkal a kormányok köthetnek úgynevezett jogállamisági mechanizmust. A jelenlegi olasz elnökség az általános ügyek tanácsán elfogadott nyilatkozata feladatot ró a soron következő két elnökségre is, mely szerint programba kell venni a jogállamiság mechanizmusát – tudtuk meg. – Verseny látszik kialakulni a tanács és a bizottság között, hogy kié legyen a fő hatáskör a jogállamisági mechanizmus során. Ez olyan további veszélyeket, kérdéseket is felvet, mint hogy amikor az EU ellenőrző szervei ellenőrzést akarnak folytatni a jogállamiság, demokrácia kérdésében, akkor jogi vagy politikai ellenőrzést kívánnak folytatni, vagy hogy az eljárás során az alapjogi charta mennyire fog érvényesülni. Azt mondhatjuk, ma még nem alakultak ki ezeknek a keretei, létező vita folyik Európában a jogállamiságról zárta előadását.

 


Politizálódott az EU döntéshozatala

 

Gál Kinga európai parlamenti képviselő előadásában az Európai Parlament szemszögéből vizsgálta meg a jogállamiság kérdéskörét, a tagállamokat érintő vitákat. 2009 óta hangsúlyeltolódás figyelhető meg az úgynevezett uniós háromszögben (parlament, tanács, bizottság), hiszen egyre nagyobb súlyt kap a parlament a döntések meghozatalában. Mivel ott főként politikusok szerepelnek, így ez a hangsúlyeltolódás az Európai Unió döntéshozatalának politizálódásához is vezet – magyarázta. Hozzátette: ennek előnyei és veszélyei egyaránt megjelennek. Előnye például, hogy a parlament együttdöntési jogkört kapott a rendőrség és az igazságügy területén, így erőteljes szabályozást értek el az áldozatvédelem, a nemzetközi gyermekelhelyezés és a polgárjog területén, valamint az úgynevezett e-igazságszolgáltatás nagymértékben megkönnyítette az állampolgárok életét. A hangsúlyeltolódás nagy veszélye azonban, hogy az egyébként sem definiált jogállamiság kérdése is átpolitizálódik, ezzel politikai vitákba kerülnek a tagországok, így Magyarország is. Ennek hatására hazánkban megkezdődik a jogállamiság és a szabadság jogok érvényesítésnek vizsgálata, ellenőrzése, ugyanakkor a Magyarországra vetített statisztikai mérőszámok a jó uniós átlagba sorolják hazánkat – tudtuk meg előadásból. – Lényegében tehát az Európai Parlament nem arról vitázik, hogy hogyan érvényesül a jogállamiság Magyarországon, hanem arról, hogy a parlament tud-e vezető szerephez jutni a bizottság és a tanács felett. Összegzésként elmondhatjuk, hogy a 2009 óta jelentkező folyamat egy egyre élhetőbb Európai Uniót épít, ugyanakkor politizáló légkörré, politikai közösségé változtatja az EU-t. A megoldás a háromszög helyes arányának megtalálásában rejlik – mondta.

 

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Fotó: Ócsai Gábor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.