SZTE Info

Máj- és hasnyálmirigy-világkongresszust rendeztek Szegeden

Több mint 15 országból érkezett több mint 100 elismert kutató tanácskozott 2014. november 22-én és 23-án a Tisza-parti városban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Nagyszabású máj- és hasnyálmirigy-világkongresszusnak ad otthont Szeged, illetve a Szegedi Tudományegyetem 2014. november 22-én és 23-án. Az évente megrendezendő „International symposium on alcoholic liver and pancreatic diseases and cirrhosis” (www.alpd2014.hu) konferenciát a National Institute of Health, a világ egyik legrangosabb kutatóintézete támogatásával a Novotel Hotelben tartották.


 

Több mint 60 betegségért felel az alkoholizmus

 

Venglovecz Viktória, a konferencia társelnöke, az SZTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet tudományos munkatársa elmondta: az eseményen neves külföldi egyetemek és kutatóintézetek (Oxford, NIH, Yale, UCLA stb.) legkiválóbb kutatói vettek részt – több mint 15 országból száznál is több szakember érkezett –, a két nap alatt 12 szekcióban hangoztak el előadások. A konferencia fő témája az alkohol okozta máj- és hasnyálmirigy-betegségek kialakulása, továbbterjedése, kimondott célja pedig a klinikai területen, a gyógyításban, illetve az alapkutatásban dolgozók közötti fórum megteremtése volt. A legalább 60 különböző betegség kialakulásában szerepet játszó, évente több mint 3 millió ember halálát okozó alkoholizmus világszerte jelentős egészségügyi problémának számít, ezért a kiemelten fontos az alkohol káros hatásainak beható vizsgálata. Szegeden a kutatók a legfrissebb eredményeket mutatták be. A programot a házigazdák nevében Kemény Lajos, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese és Bari Ferenc, az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja nyitotta meg.


Hasnyalmirigy_vilagkongresszus_2014._november_22
Máj- és hasnyálmirigy-világkongresszust rendeztek Szegeden - GALÉRIA

 

Tájékoztatás és kooperáció

 

Kemény Lajos tudományos és innovációs rektorhelyettes hírportálunknak úgy fogalmazott, a szegedi universitas minden szakmai rangsor és felmérés szerint az ország egyik legjobb egyeteme, ami kiváló oktatóinak és kutatóinak köszönhető. – A tudományos eredmények közlemények formájában történő megjelentetése a kutatások mérésének egyik fontos tényezője, de ugyanilyen jelentőséggel bírnak a konferenciaszervezések is. Az, hogy az SZTE ilyen jelentős nemzetközi tudományos konferenciának adhat otthont, ez által a világ több mint száz elismert kutatóját csábítja Szegedre, azt jelenti és bizonyítja, hogy az adott szakterület helyi művelői világszinten a legjobbak közé tartoznak. Egy ilyen komoly eseményt csak ott tarthatnak meg, ahol szakmailag kiváló munkacsoportok dolgoznak, ez tehát mutatja a munkacsoport és az egyetem elismertségét. Az ilyen rangos konferenciák hozadéka, hogy a résztvevők tovább viszik az SZTE jó hírét szerte a nagyvilágba. Emellett minden konferenciának alapvetően két feladata van: tájékoztatást nyújtani a legújabb eredményekről, de ma már sokkal fontosabb az eredmények bemutatásán keresztül az új együttműködések, kooperációk kialakítása. Az ilyen alkalmakon lehetőség nyílik a közös pontok megtalálásán keresztül a kapcsolatfelvételre, a networking így tulajdonképpen ma már jelentősebb vívmány, mint az adatok száraz prezentálása, habár a kettő természetesen szorosan összekapcsolódik – szögezte le.

 

A tudományos konferenciák szerves részei az SZTE Általános Orvostudományi Kar életének, hiszen a nemzetközi kapcsolatok sokszínűségét csak ezek által lehet fenntartani – tette hozzá Bari Ferenc dékán. – A hazai kutatók ezeken az eseményeken mutathatják meg a nagyvilágnak, hogy az itthoni körülmények között is lehet nemzetközi szintű kutatómunkát folytatni. A fiatal tehetségek lehetőséget kapnak arra, hogy nagy nevű magyar és külföldi tudósokkal találkozzanak, kapcsolatokat építsenek ki, melyek révén akár hosszabb-rövidebb külföldi tanulmányútra mehetnek, vagy éppen mi fogadhatunk külföldi kollégákat. Jelenleg is több konferencia zajlik az ÁOK-n, és örömmel mondhatom, hogy szinte minden hétvégére jut egy-egy rangos hazai vagy nemzetközi seregszemle – hangsúlyozta a dékán.

 


A hatékony terápiás megoldást keresik

 

Maléth József, a konferencia társelnöke, az SZTE Általános Orvostudományi Kar tudományos segédmunkatársa elmondta: a hasnyálmirigy-daganat és -gyulladás ugyan nem tartoznak a leggyakoribb megbetegedések közé, de mégis különösen veszélyesnek számítanak, mivel egyelőre nem létezik ezekre hatékony terápiás megoldás, így magas a halálozási arányuk. Heves hasnyálmirigy-gyulladás esetében a betegek 20-30 százalékát nem tudják megmenteni, különösen, ha tartós sokszervi elégtelenségük is van, míg a daganatos páciensek legtöbbjét egy év alatt elveszítik. – Sok teendők van még az alapkutatásban és a klinikumban egyaránt, hogy minél több beteg életkörülményeit javíthassuk, illetve minél több beteget menthessünk meg. Mivel összetett betegségekről van szó, a kutatás Szegeden is számos vonalon folyik. Az alapkutatásban a betegségek kialakulásáért és továbbterjedésért felelős sejtszintű mechanizmusokat igyekszünk feltárni, illetve a hasnyálmirigyen belüli sejtek szerepét, azok interakcióit vizsgáljuk. Ami a terápiát illeti, olyan terápiás célpontokat kísérlünk meg azonosítani, melyeket gyógyszeresen meg lehet célozni. A klinikumban pedig azt próbáljuk megérteni, mi az, ami ténylegesen segít a betegeknek. A szegedi kutatócsoport fontos eredményeket ért és ér el, intenzív nemzetközi együttműködésekkel rendelkezik. Számos munkacsoporttal, egyetemmel tartjuk a kapcsolatot, és reményeink szerint ezen a rangos rendezvényen tovább tudjuk bővíteni a kooperációkat – fogalmazott.

 

Ugyancsak Szegeden, a világkongresszushoz kapcsolódva rendezték 2014. november 21-én a Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport éves közgyűlését, ahol elsősorban az akut krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, a hasnyálmirigy-daganat és a hasnyálmirigy genetikai eredetű megbetegedéseinek témakörében cseréltek eszmét a magyar és külföldi résztvevők.

 

SZTEinfo – Pintér M. Lajos

Fotó: Gémes Sándor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.