SZTE Info

termalkorok_kiemelt

Megkezdte működését az újszegedi termálkör

Az újszegedi geotermikus kaszkádrendszer átadásával a Szegedi Tudományegyetem öt épülete állhat át gázalapúról környezetkímélő energiával történő fűtésre.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az „újszegedi geotermikus kaszkádrendszer kiépítése” projekt zárórendezvényét tartották 2014. november 19-én az SZTE Herman Ottó Kollégium „A” épületében. A Geotermikus Szolgáltató Kft. 2013 tavaszán kezdte meg Újszegeden a geotermikus kaszkádrendszernek a kiépítését, melynek révén a városrész 11 intézménye (köztük az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont és öt egyetemi épület: az ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ „B” részlege, a TTIK biológiai épülete, a Herman Ottó és a Móra Ferenc Kollégium, valamint az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar) állhat át a korábbi gázalapúról környezetkímélő, geotermikus energiával történő fűtésre. A szeged-belvárosi termálkört követően a közelmúltban megtörtént az újszegedi rendszer üzembe helyezése is, elkezdődött a hőenergia-szolgáltatás, és sikeresen működik a fűtési célból kitermelt és felhasznált termálvíz mélységi rétegekbe való visszasajtolása is – tudtuk meg.

 

Herman_O_termalkorok_sajtoT
Megkezdte működését az újszegedi termálkör - GALÉRIA


2343 tonna szén-dioxidtól szabadul meg évente Újszeged

 

Péter Tamás, a Geotermikus Szolgáltató Kft. ügyvezetőjének köszöntőjét követően Lajkó Csaba, a szegedi és az újszegedi kaszkádrendszer üzemeltetésvezetője mutatta be az újszegedi termálkört. Elmondta, egy 2000 méter mély termelő és egy-egy 1700, illetve 1250 méter mély visszasajtoló kutat alakítottak ki, valamint 3100 méter távvezetéket fektettek le. 11 újszegedi intézmény 12 hőközponjának energiaellátása történik innen. Az 1,254 milliárd forintos beruházás 47,57 százalékos uniós, KEOP-támogatás keretében valósult meg. 80 köbméter/óra vízhozam mellett 92-93 Celsius-fokos termálvizet termelnek ki. Környezetvédelmi szempontból jelentős eredmény, hogy éves szinten 1,2 millió köbméter földgázt váltanak ki Újszegeden a projekt révén, és 2343 tonnával csökken a városrész szén-dioxid-terhelése. Az érintett intézmények mintegy 30 millió forintot takarítanak meg évente, miközben energiafüggőségük csökken, javul az ország megújulóenergia-részaránya, ráadásul öt új munkahely is létrejött.

 

Lépésről lépésre halad a zöld egyetemek világranglistáján az SZTE

 

Majó Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem gazdasági és műszaki főigazgatója úgy fogalmazott, mintaértékű beruházás zárult le, melynek valamennyi szereplője végig a megoldást kereste a felmerülő problémákra. Váratlan helyzetek pedig bőven akadtak, amit az is mutat, hogy egy korábbi rendezvény alkalmával a kútfúrás során előbukkant szegedi barnakőszenet adták át ajándéként a vendégeknek, így például az SZTE rektorának. A nehézségeket azonban sikerült leküzdeni, nem okozott fennakadást, hogy a belvárosban a forgalom mellett kellett az alépítményeket telepíteni, vagy a klinikakertben úgy kellett dolgozni, hogy ne zavarják a 24 órás folyamatos betegellátást.

 

– A Szegedi Tudományegyetem elkötelezett a geotermikus energia hasznosítása mellett. Régebben is működött a klinikakertben geotermikus kút, mely később használaton kívül került. Amikor a jelenlegi egyetemvezetés négy évvel ezelőtt munkához látott, Szabó Gábor rektor úrral célul tűztük ki, hogy igazi zöld egyetemmé tesszük a szegedi universitast, technológiavezérelt beruházásokat helyezünk előtérbe. Akik ismerik az SZTE-t, jól tudják, hogy új vagy felújított épületeinkben – a Mérnöki Karon vagy éppen a Dóm téren – számos zöld technológiát alkalmaztunk, hőszivattyús rendszereket működtetünk. Arra is büszkék vagyunk, hogy a hazai felsőoktatási intézmények közül az SZTE rendelkezik a legjelentősebb zöldenergia-programmal, ami elsősorban a napenergia felhasználására épül. Van olyan épületünk, mely ez által egy év alatt teljesen önfenntartóvá vált, gyakorlatilag nincs villanyszámlája, sőt, még fűtésrásegítésre is nyílik lehetőség. Az SZTE éves energiaköltségei 2 milliárd forint körül mozognak, ha ennek 10 százalékát meg tudjuk takarítani, az már komoly előrelépés az intézmény életében. A célunk az, hogy a mindenkori gázárnál olcsóbban szerezzünk be hőenergiát tájékoztatott a főigazgató. Elmondta, a zöld egyetemek világrangsorában az SZTE évről évre egyre előkelőbb helyen szerepel, 2013-ban az indulók 88 százalékát megelőzte, a termálkörök munkába állásával pedig további előrelépés várható ebben a „környezettudatosági versenyben”. Nagyon fontos az is, hogy a projektben számos partner (egyetem, önkormányzat, kormányhivatal, akadémiai kutatóközpont) fogott össze, működött együtt zökkenőmentesen, az egyetem szeretné tovább bővíteni ezt a kooperációt. – A program nem áll meg, mind a zöld egyetemi jellemzők tekintetében, mind a geotermia felhasználásában tovább folytatjuk a megkezdett utat. Már az ősszel beadtunk egy pályázatot a napelemparkunk bővítésére, és a geotermikus rendszerbe is újabb épületeket akarunk bekapcsolni – árulta el Majó Zoltán.

 

Szeged számára ez volt a pilot projekt

 

Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester a rendezvényen kifejtette, Szeged városi energiaellátásában egyelőre nem túl jelentős a geotermia szerepe, de a most zárult program egyfajta pilot projektként bizonyított. Igazolta, hogy ez a technológiai megoldás biztonságosan alkalmazható az intézmények és a lakosság energiaellátásban, ezért az önkormányzat is nyit ebbe az irányba. A következő években, évtizedekben kiemelt szerepe lesz a geotermikus energiának Szeged, a szegedi intézmények, illetve a szegedi lakosság életében, erre épülő nagyprojekteket tervez az önkormányzat.

 

SZTEinfo – Pintér M. Lajos

Fotó: Varga Kristóf

 

Korábban írtuk: Üzembe helyezték a belvárosi termálkört
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.