SZTE Info

Megtartotta emeritusi székfoglalóját Martonyi János

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzora, Martonyi János 2014. november 28-án tartotta emeritáló előadását a Rektori Hivatal épületében. Hazánk korábbi külügyminisztere megköszönte, hogy őt kérték fel az első emeritusi székfoglaló előadásra, hiszen egész pályafutása során Szegedet érezte „a lényegnek”.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Paczolay Péter, az SZTE ÁJTK tanszékvezető egyetemi tanára, az Alkotmánybíróság elnöke üdvözölte Martonyi Jánost, és röviden ismertette kollégája tudományos és gyakorlati tevékenységeit. Már e tömör áttekintésből kiviláglott, hogy kétségtelenül érdemes a professzor az emeritus címre (a professor emeritus egy kitüntető cím, amellyel a hetven év feletti professzorok kiemelkedő munkásságát ismerik el, azonban ez a titulus nem jelent nyugalomba vonulást, mivel az egyetem továbbra is igényt tart az adott tudós munkájára az oktatás és a kutatás színvonalának emelése céljából). A Szegedi Tudományegyetem mellett oktatott az ELTE-n, és külföldi egyetemek vendégprofesszora volt. Az 1997-ben Szegeden alapított Nemzetközi Magánjogi Tanszéket 2010-ig vezette, és számos tudományos munka szerzője. Gyakorlati karrierje során rengeteg vezető tisztséget töltött be, a legkiválóbbakat említve; külügyminiszter, külkereskedelmi főosztályvezető, miniszterhelyettes és külügyminisztériumi nagykövet.

Noha Martonyi professzor is készült önéletrajzzal, ilyen bevezetés után feleslegesnek látta elmondani: a nemzetközi gazdasági jogról több érdekességgel tud szolgálni a hallgatóságnak. Fontos látni, hogy ennek a hátterében alakító tényezőként ott van a politika, a gazdaság, a geopolitika, a kultúra, a civilizáció és az ideológia is; épp ezért nem lehet univerzális, globális rendszert létrehozni. Viszont figyelmen kívül se lehet hagyni. Az ország, mely nem látja át a nemzetközi gazdaság működését, mozgatórugóit, azt folyamatosan külső sokkok érik. Ha egy államban a külpolitika a belpolitika részéve válik, az veszélyes: természetesen fontos a belső szilárdság, ellenálló képesség, de ha nem látják előre az országhatáron kívülről érkező hatásokat, akkor ez a vakság az egzisztenciális létet veszélyezteti. Márpedig a külpolitika elsődleges célja a biztonság megteremtése – fejtegette.


Martonyi_eloadas_2014._november_28._RH
Megtartotta emeritusi székfoglalóját Martonyi János - GALÉRIA


A stabilitás elérésére több út is kínálkozik: az egyik a szomszédos államokkal ápolt jó kapcsolat, esetleg a nagy területek birtoklása, mely történelmileg igazoltan hatásos védekezési mód. A másik az oltalmat kínáló szövetségi rendszerbe való belépés, ennek alapja a tagok értékrendi összhangja. Martonyi János szerint ez az összhang a legfontosabb választási szempont. A globális veszélyek, lásd terrorizmus, nukleáris háború, klímaváltozás, környezetszennyezés és makrogazdasági sokkok (válságok) persze e rendszereket is fenyegetik. A legnagyobbnak ítélt veszély, az egyenlőtlenség pont a nagy kiterjedésű, gazdaságilag jelentős országokra: Kínára, Oroszországra, Brazíliára leselkedik főként.

A makrogazdasági problémák globálisan hatnak, a legutóbbi gazdasági világválságot még most is nyögjük – folytatta. Mivel mindenkit érint, logikus lenne globális intézményrendszert létrehozni. Az első ilyen kezdeményezés a 19. század második felében indult el a gazdaságban, szabályozták például a nemzetközi áruszállítást, szabadalmaztatási jogot. A rendszer az első világháború miatt összeomlott. Senki a történelemben nem tudott egész világot átfogó egyeduralmat kialakítani, még az USA se volt sose egyedüli, domináns hatalom: a multipolaritás végig fennáll.

Az 1947-ben létrejött „EU-ős” kezdeti gyengesége, kis mérete, nemzetközileg kevéssé elismert volta nagyon gyorsan változott. Megszűnt az „ideiglenes” jellege, keményebb szabályrendszere lett, és most már a gazdasági, kereskedelmi kérdéseken kívül emberi jogi területekre is próbálják kiterjeszteni. Azt sosem szabad viszont figyelmen kívül hagyni, hogy a világ plurális, képtelenség egységes rendszerbe gyömöszölni. A legjobb megoldás, ha elfogadjuk és megértjük egymást.

Martonyi János ezt a tanulságot fogalmazta meg országunknak: a világot próbáljuk megérteni és követni. Meg kell találnunk, hova tartozunk: Magyarország a Nyugathoz, hiszen az érdekeink és az értékeink egybeesnek. Már csak az adottságainkat kell harmonizálni.

 

SZTEinfo Szalai Anna

 

Korábban írtuk:

Nemzetközi témájú előadásokat tart Martonyi János professor emeritus

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.