SZTE Info

Megtartotta emeritusi székfoglalóját Martonyi János

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzora, Martonyi János 2014. november 28-án tartotta emeritáló előadását a Rektori Hivatal épületében. Hazánk korábbi külügyminisztere megköszönte, hogy őt kérték fel az első emeritusi székfoglaló előadásra, hiszen egész pályafutása során Szegedet érezte „a lényegnek”.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Paczolay Péter, az SZTE ÁJTK tanszékvezető egyetemi tanára, az Alkotmánybíróság elnöke üdvözölte Martonyi Jánost, és röviden ismertette kollégája tudományos és gyakorlati tevékenységeit. Már e tömör áttekintésből kiviláglott, hogy kétségtelenül érdemes a professzor az emeritus címre (a professor emeritus egy kitüntető cím, amellyel a hetven év feletti professzorok kiemelkedő munkásságát ismerik el, azonban ez a titulus nem jelent nyugalomba vonulást, mivel az egyetem továbbra is igényt tart az adott tudós munkájára az oktatás és a kutatás színvonalának emelése céljából). A Szegedi Tudományegyetem mellett oktatott az ELTE-n, és külföldi egyetemek vendégprofesszora volt. Az 1997-ben Szegeden alapított Nemzetközi Magánjogi Tanszéket 2010-ig vezette, és számos tudományos munka szerzője. Gyakorlati karrierje során rengeteg vezető tisztséget töltött be, a legkiválóbbakat említve; külügyminiszter, külkereskedelmi főosztályvezető, miniszterhelyettes és külügyminisztériumi nagykövet.

Noha Martonyi professzor is készült önéletrajzzal, ilyen bevezetés után feleslegesnek látta elmondani: a nemzetközi gazdasági jogról több érdekességgel tud szolgálni a hallgatóságnak. Fontos látni, hogy ennek a hátterében alakító tényezőként ott van a politika, a gazdaság, a geopolitika, a kultúra, a civilizáció és az ideológia is; épp ezért nem lehet univerzális, globális rendszert létrehozni. Viszont figyelmen kívül se lehet hagyni. Az ország, mely nem látja át a nemzetközi gazdaság működését, mozgatórugóit, azt folyamatosan külső sokkok érik. Ha egy államban a külpolitika a belpolitika részéve válik, az veszélyes: természetesen fontos a belső szilárdság, ellenálló képesség, de ha nem látják előre az országhatáron kívülről érkező hatásokat, akkor ez a vakság az egzisztenciális létet veszélyezteti. Márpedig a külpolitika elsődleges célja a biztonság megteremtése – fejtegette.


Martonyi_eloadas_2014._november_28._RH
Megtartotta emeritusi székfoglalóját Martonyi János - GALÉRIA


A stabilitás elérésére több út is kínálkozik: az egyik a szomszédos államokkal ápolt jó kapcsolat, esetleg a nagy területek birtoklása, mely történelmileg igazoltan hatásos védekezési mód. A másik az oltalmat kínáló szövetségi rendszerbe való belépés, ennek alapja a tagok értékrendi összhangja. Martonyi János szerint ez az összhang a legfontosabb választási szempont. A globális veszélyek, lásd terrorizmus, nukleáris háború, klímaváltozás, környezetszennyezés és makrogazdasági sokkok (válságok) persze e rendszereket is fenyegetik. A legnagyobbnak ítélt veszély, az egyenlőtlenség pont a nagy kiterjedésű, gazdaságilag jelentős országokra: Kínára, Oroszországra, Brazíliára leselkedik főként.

A makrogazdasági problémák globálisan hatnak, a legutóbbi gazdasági világválságot még most is nyögjük – folytatta. Mivel mindenkit érint, logikus lenne globális intézményrendszert létrehozni. Az első ilyen kezdeményezés a 19. század második felében indult el a gazdaságban, szabályozták például a nemzetközi áruszállítást, szabadalmaztatási jogot. A rendszer az első világháború miatt összeomlott. Senki a történelemben nem tudott egész világot átfogó egyeduralmat kialakítani, még az USA se volt sose egyedüli, domináns hatalom: a multipolaritás végig fennáll.

Az 1947-ben létrejött „EU-ős” kezdeti gyengesége, kis mérete, nemzetközileg kevéssé elismert volta nagyon gyorsan változott. Megszűnt az „ideiglenes” jellege, keményebb szabályrendszere lett, és most már a gazdasági, kereskedelmi kérdéseken kívül emberi jogi területekre is próbálják kiterjeszteni. Azt sosem szabad viszont figyelmen kívül hagyni, hogy a világ plurális, képtelenség egységes rendszerbe gyömöszölni. A legjobb megoldás, ha elfogadjuk és megértjük egymást.

Martonyi János ezt a tanulságot fogalmazta meg országunknak: a világot próbáljuk megérteni és követni. Meg kell találnunk, hova tartozunk: Magyarország a Nyugathoz, hiszen az érdekeink és az értékeink egybeesnek. Már csak az adottságainkat kell harmonizálni.

 

SZTEinfo Szalai Anna

 

Korábban írtuk:

Nemzetközi témájú előadásokat tart Martonyi János professor emeritus

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.