SZTE Info

Megtartotta emeritusi székfoglalóját Martonyi János

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzora, Martonyi János 2014. november 28-án tartotta emeritáló előadását a Rektori Hivatal épületében. Hazánk korábbi külügyminisztere megköszönte, hogy őt kérték fel az első emeritusi székfoglaló előadásra, hiszen egész pályafutása során Szegedet érezte „a lényegnek”.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Paczolay Péter, az SZTE ÁJTK tanszékvezető egyetemi tanára, az Alkotmánybíróság elnöke üdvözölte Martonyi Jánost, és röviden ismertette kollégája tudományos és gyakorlati tevékenységeit. Már e tömör áttekintésből kiviláglott, hogy kétségtelenül érdemes a professzor az emeritus címre (a professor emeritus egy kitüntető cím, amellyel a hetven év feletti professzorok kiemelkedő munkásságát ismerik el, azonban ez a titulus nem jelent nyugalomba vonulást, mivel az egyetem továbbra is igényt tart az adott tudós munkájára az oktatás és a kutatás színvonalának emelése céljából). A Szegedi Tudományegyetem mellett oktatott az ELTE-n, és külföldi egyetemek vendégprofesszora volt. Az 1997-ben Szegeden alapított Nemzetközi Magánjogi Tanszéket 2010-ig vezette, és számos tudományos munka szerzője. Gyakorlati karrierje során rengeteg vezető tisztséget töltött be, a legkiválóbbakat említve; külügyminiszter, külkereskedelmi főosztályvezető, miniszterhelyettes és külügyminisztériumi nagykövet.

Noha Martonyi professzor is készült önéletrajzzal, ilyen bevezetés után feleslegesnek látta elmondani: a nemzetközi gazdasági jogról több érdekességgel tud szolgálni a hallgatóságnak. Fontos látni, hogy ennek a hátterében alakító tényezőként ott van a politika, a gazdaság, a geopolitika, a kultúra, a civilizáció és az ideológia is; épp ezért nem lehet univerzális, globális rendszert létrehozni. Viszont figyelmen kívül se lehet hagyni. Az ország, mely nem látja át a nemzetközi gazdaság működését, mozgatórugóit, azt folyamatosan külső sokkok érik. Ha egy államban a külpolitika a belpolitika részéve válik, az veszélyes: természetesen fontos a belső szilárdság, ellenálló képesség, de ha nem látják előre az országhatáron kívülről érkező hatásokat, akkor ez a vakság az egzisztenciális létet veszélyezteti. Márpedig a külpolitika elsődleges célja a biztonság megteremtése – fejtegette.


Martonyi_eloadas_2014._november_28._RH
Megtartotta emeritusi székfoglalóját Martonyi János - GALÉRIA


A stabilitás elérésére több út is kínálkozik: az egyik a szomszédos államokkal ápolt jó kapcsolat, esetleg a nagy területek birtoklása, mely történelmileg igazoltan hatásos védekezési mód. A másik az oltalmat kínáló szövetségi rendszerbe való belépés, ennek alapja a tagok értékrendi összhangja. Martonyi János szerint ez az összhang a legfontosabb választási szempont. A globális veszélyek, lásd terrorizmus, nukleáris háború, klímaváltozás, környezetszennyezés és makrogazdasági sokkok (válságok) persze e rendszereket is fenyegetik. A legnagyobbnak ítélt veszély, az egyenlőtlenség pont a nagy kiterjedésű, gazdaságilag jelentős országokra: Kínára, Oroszországra, Brazíliára leselkedik főként.

A makrogazdasági problémák globálisan hatnak, a legutóbbi gazdasági világválságot még most is nyögjük – folytatta. Mivel mindenkit érint, logikus lenne globális intézményrendszert létrehozni. Az első ilyen kezdeményezés a 19. század második felében indult el a gazdaságban, szabályozták például a nemzetközi áruszállítást, szabadalmaztatási jogot. A rendszer az első világháború miatt összeomlott. Senki a történelemben nem tudott egész világot átfogó egyeduralmat kialakítani, még az USA se volt sose egyedüli, domináns hatalom: a multipolaritás végig fennáll.

Az 1947-ben létrejött „EU-ős” kezdeti gyengesége, kis mérete, nemzetközileg kevéssé elismert volta nagyon gyorsan változott. Megszűnt az „ideiglenes” jellege, keményebb szabályrendszere lett, és most már a gazdasági, kereskedelmi kérdéseken kívül emberi jogi területekre is próbálják kiterjeszteni. Azt sosem szabad viszont figyelmen kívül hagyni, hogy a világ plurális, képtelenség egységes rendszerbe gyömöszölni. A legjobb megoldás, ha elfogadjuk és megértjük egymást.

Martonyi János ezt a tanulságot fogalmazta meg országunknak: a világot próbáljuk megérteni és követni. Meg kell találnunk, hova tartozunk: Magyarország a Nyugathoz, hiszen az érdekeink és az értékeink egybeesnek. Már csak az adottságainkat kell harmonizálni.

 

SZTEinfo Szalai Anna

 

Korábban írtuk:

Nemzetközi témájú előadásokat tart Martonyi János professor emeritus

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. január 09.

SZEM_2018_dekanok_nyito

Mi a szegedi egyetem küldetése? A 2000-ben született 12 karú szegedi universitas kari vezetőinek válaszai az SZTE honlapján a Pillanatfölvétel a dékánoktól interjúsorozatban olvashatóak. Ezekre épül a Szegedi Egyetem Magazin alábbi összeállítása, amely az SZTE 12 karának hasonlóságait, az összetartó és előre vivő erőket villantja föl.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 20.
    18:00 - 19:00
    Születni kell a vezetésre vagy az tanulható? Ha születni kell rá, miért tanítjuk? Mi teszi sikeressé a 21. század vezetőit? Mit üzen Dzsingisz kán és Steve Jobs a ma vezetőinek? Mi a vezetés felelőssége? Mi a morál, az etika szerepe a vezetésben? Mit hoz a jövő, hogyan alkalmazkodik a változáshoz a (tudás)társadalom? Hogyan alakítja a munka és az iskola világát, mindennapi életünket az AI (mesterséges intelligencia), a VR (virtuális valóság), az AR (kiterjesztett valóság) és az 5G? Izgalmas kérdések, hiteles válaszok - vendégünk dr. Baráth Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézetének igazgatója!
  • május 20.
    18:30 - 19:30
    Joe Vitone-nal Kis Péter beszélget a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban is kiállított képeiről. "Joe Vitone 'Családi felvételek: Portrék az amerikai rozsdaövezetből' című sorozata az alkotó az ohiói Akronben és környékén élő családtagjairól készült. Az 1998 óta készülő anyag az amerikai rozsdaövezet (az USA észak-keleti, egykori nagyipari régiója) munkásosztálybeli közösségeiben élők személyes kapcsolatainak alakulását dokumentálja. Vitone a képeket nyári látogatásai alkalmával készíti, és olyan családi ünnepekkel, házasélettel, válással, függőséggel, munkanélküliséggel vagy gyermekszületéssel kapcsolatos pillanatokat örökít meg, melyek az egész országban részei a családi életnek." (Theresa Bembnister, segédkurátor, Akron Művészeti Múzeum) Joe Vitone dokumentarista fotóművész és oktató a texasi Austin városából. Művei főként nagyformátumú portrék és az Egyesült Államokban készült tájképek, panorámaképein pedig különböző kultúrák hagyományait vizsgálja. Hagyományos és digitális fotográfiával, illetve elektronikus médiával kapcsolatos kurzusokat tart a St. Edwards Egyetemen. Elnyerte a National Endowment for the Arts ösztöndíját, Fulbright-ösztöndíjasként pedig Costa Ricában dolgozott egy családi gazdálkodással kapcsolatos projekten. Számos kiállítása volt többek között a New York University-n, a Limában található Perui-Észak-amerikai Kulturális Intézetben, a portlandi Oregon Fotóművészeti Központban és a Houstoni Fotográfiai Központban. Fotói részét képezik a Clevelandi Művészeti Múzeum, a Kreatív Fotográfiáért Központ, a Houstoni Szépművészeti Múzeum és a Smithsonian Intézet Amerikai Történelem Múzeuma gyűjteményének. American Corner fotópályázata: Parafrázis Fotópályázat / Paraphrase Photo Contest https://www.facebook.com/events/856167818100087/
  • május 21.
    14:00 - 18:00
    A SZTE BTK Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék a Bonni Egyetem Médiatudományi Tanszékével közösen nemzetközi workshopot szervez május 21-én Screen Cultures címmel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
  • május 21.
    17:00 - 18:00
    Pászka Imre professzorral, a SZAB Szociológiai Munkabizottság alapító elnökével 70. születésnapja és készülő kötete kapcsán beszélget Jancsák Csaba a SZAB Szociológiai Munkabizottság elnöke és Dávid Benjámin hallgató.
  • május 21.
    19:30 - 20:30
    A Bharatanatyam Dél-India klasszikus tánca, amely leszármazottja a több évezredes múltra visszatekintő templomi táncosnők, a dévadászik művészetének. A 20. században a Bharatanatyam színpadi műfajjá vált. A táncos a zene, tánc, színészet és költészet egységét hivatott megidézni, hogy ezzel spirituális magasságokba emelje nézőjét és önmagát. Subhashini Goda indiai származású táncművész, tánctanár; Erasmus Mundus – Choreomundus ösztöndíjat nyert táncelmélet és -gyakorlat, illetve kulturális örökség témakörben, jelenleg az SZTE BTK Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszéken folytatja tanulmányait. Egyéni táncelőadások, valamint csoportos tradicionális és kortárs táncdrámák kimagasló előadója és alkotója. Többszörös szakmai elismerésben részesült: 2013-ban és 2014-ben legjobb előadói díjat, valamint kiváló táncművész minősítést kapott. A Kala Sangam Tánccsoport 2003 óta működik Szegeden. A tánccsoport vezetője, Kiss Tímea Somi Panninál kezdte, majd Indiában folytatta tanulmányait Anuradha Shinde tanárnőnél és Adyar K. Lakshman táncmesternél. Tanítványaival számos fellépésen, fesztiválon vettek részt, adtak önálló táncestet. A fellépők csoportos és szóló tánckoreográfiákat adnak elő, mely alkalmon az összes tánccsoport megmutatja magát, magyar és indiai származású tanítványok egyaránt. Belépőjegy elővételben és SZTE diákigazolvánnyal 990 Ft, a rendezvény napján 1300 Ft