SZTE Info

Richter Tudós Klub: tőzsdei élet, szexuális zavarok

A XXI. Szent-Györgyi Napok keretében 2014. november 27-én tartották meg a hagyományos Richter Tudós Klubot az SZTE ÁOK Nagy Oktatási Épületében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Huszonegyedik alkalommal rendezte meg a Szegedi Tudományegyetem a Szent-Györgyi Napokat. Ehhez kapcsolódóan 2014. november 27-én az Általános Orvostudományi Kar Dóm téri nagy előadójában tartották meg a Richter Tudós Klubot, ahol Bari Ferenc, az ÁOK dékánja mondott köszöntőt. Őt Szabó Gábor, az SZTE rektora követte, aki köszöntet mondott hazánk egyik meghatározó vállalkozásának, a Richter Gedeon Nyrt.-nek, amiért hosszú idő óta támogatja az universitast, illetve több mint egy évtizede az egészségügyi egységek hagyományos, november végi rendezvénye mellett áll. Bejelentette, megbeszélést folytatott Bogsch Erikkel, a Richter vezérigazgatójával, és egyetértettek abban, hogy – frissített tartalommal – folytatni kell a gyógyszeripari cég és az egyetem gyümölcsöző együttműködését. Szent-Györgyi Albertről is szólt: annak a véleményének adott hangot, hogy a következő években, évtizedben a Nobel-díjas tudós öröksége az ELI-ALPS lézerközpont megépülése, működése kapcsán még aktuálisabb lesz, mint korábban.


 

A Ricther húsz éve a tőzsdén

 

Bogsch Erik vezérigazgató ünnepi előadásában arról beszélt, milyen megfontolások mentén döntöttek húsz évvel ezelőtt úgy, hogy tőzsdére viszik a Richtert, és milyen változásokat jelentett a cég életében a Budapesti Értéktőzsdén eltöltött húsz esztendő. Utalt a 90-es évek elején mutatkozó privatizációs kényszerre, az állami tőkebevonás szükségességére, és emlékeztetett, a tőzsdével kapcsolatos akkori döntésük helyességét mutatja, hogy a Richteren kívül valamennyi korábbi magyar gyógyszeripari vállalat (Chinoin, Egis, Biogal) külföldi tulajdonba került, feloldódott egy-egy multinacionális konglomerátumban. Ráadásul az 1994 óta eltelt két évtizedben részvényeik árfolyama 28-szorosára emelkedett, árbevételük több mint tizenötszörösére, adózott eredményük tízszeresére, foglalkoztatottjaik száma pedig két és félszeresére bővült a tőzsdei bevezetés óta.

 

Vázolta, a Richter mai tőzsdei értéke 3,8 milliárd dollár, 25,2 százalékos – vétójogot biztosító – állami részesedés mellett. A tőzsdei szemlélet maga után vonta a cégnél a korrupció teljes kiirtását, a szigorú pénzügyi fegyelmet, a költségcsökkentést, a termékportfólió folyamatos javítását, a piaci szempontok és a részvényesek érdekeinek határozott követését. Mindezek nyomán a szerkezeti átalakításon átesett Richter mára innovációorientált, specializált (elsősorban a nőgyógyászat terén, a szteroidkémiában rendkívül erős) európai multicéggé nőtte ki magát, melynek árbevétele 2013-ban 351,4 milliárd forint volt úgy, hogy körülbelül 11 650 főt foglalkoztat (fele részben idehaza, fele részben külföldön), és a régióban magasan a legtöbbet költi kutatás-fejlesztésre (1000 kutatót foglalkoztatva). A cég mára nemcsak Európában vetette meg lábát (Nyugat-Európában a második-harmadik helyen jegyzik a fogamzásgátlók piacán), de a fejlődő országokban (Kína, Latin-Amerika) is vegyesvállalatokat hozott létre. Tette mindezt úgy – jelentette ki Bogsch Erik –, hogy megmaradt megbízható, kiszámítható, innovatív cégnek, függetlenségre alapozott stratégiával, amelyben keretében minden döntés Magyarországon, a magyar gazdaság és a Richter Gedeon Nyrt. érdekében születik. A vezérigazgató leszögezte: a sikerük titka a kemény, szisztematikus munka és a megfelelő koordináció, a legfontosabb hajtóerőt pedig ma is a teljes átláthatóság és a teljesítménykényszer jelenti. Végezetül ő is megerősítette: határozott céljuk a Szegedi Tudományegyetemmel való kooperáció elmélyítése, szélesítése.


Richter_Tudos_Klub_2014._november_27
Richter Tudós Klub: tőzsdei élet, szexuális zavarok - GALÉRIA

 

Tények és tabuk – nyíltan, őszintén a szexualitásról

 

Bogsch Erik előadását követően Szexuális zavarok – Tények és tabuk címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést. Elsőként az esemény moderátora, Hajnal Ferenc professzor, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket, akik egy-egy rövid prezentációval mutatták be, hogy szakterületükön melyek azok a tabuk, amelyekről nem szívesen beszélünk, vagy amelyekkel kapcsolatban túl szemérmesek vagyunk. Előadást tartott Ábrahám György tanszékvezető egyetemi tanár (SZTE I. Belgyógyászati Klinika), Mészáros Gyula szülész-nőgyógyász szakorvos, klinikai főorvos (SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika), Pajor László tanszékvezető egyetemi tanár, az orvostudomány kandidátusa (SZTE Urológiai Klinika) és Janka Zoltán egyetemi tanár, az orvostudomány kandidátusa, az MTA doktora (SZTE Pszichiátriai Klinika).

 

Pajor László professzor a merevedési zavarokról beszélve rámutatott arra: ez a szexuális zavar fiatalabb és idősebb korban is előfordul, előbbieknél elsősorban partnerfüggő, az idősebbeknél azonban már stabil kapcsolatban is előfordul. A kivizsgálás során a kockázati tényezőket térképezik fel elsőként, ilyenek például az elhízás, az életkor, a haskörfogat, a cukorbetegség fennállása, a depresszió, az alkohol- és drogfogyasztás, a dohányázás, a munkamánia, a stressz, illetve egyes gyógyszerek – például vérnyomáscsökkentők – mellékhatásai. A merevedési zavar tulajdonképpen az ér betegsége. A betegség tablettával, valamint injekcióval gyógyítható. Emellett a merevedési zavar kezelhető vákuumeszközzel, aminek előnye, hogy kockázatmentes, szívbetegek is használhatják. Pajor professzor elmondta: tévhit, hogy drágák azok a gyógyszerkészítmények, amelyek a merevedési zavart hivatottak gyógyítani.

 


Női problémák: nőgyógyász és pszichológus együttműködésére lenne szükség

 

Mészáros Gyula szülész-nőgyógyász szakorvos a női szexualitás problémáit tárta fel prezentációjában. Elmondta: ezekről a problémákról általánosságban nem beszélünk, tabunak számítanak a magyar társadalomban. Az ambuláns rendelésen sincs idő ezeket a gondokat megvitatni, amikor 3-5 perc jut egy betegre. A magánpraxisban egy-egy ilyen probléma átbeszélése akár egy órát is igényel. Gondot jelent a női szexuális problémák kezelésében az is, hogy a nőgyógyász nem pszichológus, és a pszichológus nem nőgyógyász, pedig ezekben az esetekben a két szakterület szoros együttműködésére lenne szükség. Hozzátette: a női szexualitás megélésében életkori szakaszok állíthatók fel, 18 év alatt testileg már érett a fiatal nő a szexuális életre, azonban mentálisan nem, és nem tudja, mit kell csinálnia a szexuális együttlét során. 18 és 50 év között a női kiteljesedés korában minden adott a boldog szexuális élethez, de a nők egy részének az együttlét mégsem okoz örömet. 50 és 60 év között a klimax időszakában hormonális változások zavarhatják meg a boldog szexuális életet. Ráadásul a nők és férfiak között óriási különbség van a tekintetben is, hogy a nő mindig képes az együttlétre, de az nem mindig jó, sőt, sokszor rossz neki, azonban akkor is engednie kell partnerének, ha nem élvezi az együttlétet. Úgy folytatta, az orgazmus tabutéma Magyarországon, a G-pont létezése pedig még mindig nem bizonyított. Egyes feltételezések szerint a G-pont a prosztatának megfelelő maradvány. A szexuális életnek számos funkciós zavara van a nők esetében: például a szexuális vágy, a szexuális izgalom zavarai, orgazmuszavar, valamint fájdalmas közösülés. A nőkkel szemben nagyon nagyok az elvárások a szexualitás terén, csábítóknak kellene lenniük, de erre nagyon sok nő nem képes, mert nincs rendben az önértékelése. Ugyanakkor jelen van a szexuális megfelelési kényszer, emiatt a nők sokszor csak színlelik az orgazmust. Egy kísérlet során kimutatták, hogy a valódi orgazmust agyi aktivitás jellemzi, míg a színlelt orgazmus esetén agykérgi tevékenységi is van. Hosszú távon azonban a színlelet orgazmus szexuális zavarokhoz vezethet. A nők esetében a fájdalmas közösülést okozhatja gyulladás, herpesz vagy candida, sőt, az orgazmus hiánya is fájdalomhoz vezethet – tudtuk meg.

 

A magyar lakosság körében végzett felmérés szerint az 50-60 év közötti nők 40 százaléka szexuálisan aktív, a 60-70 év közöttiek 10 százaléka, a 70 feletti nőknek pedig a 20 százaléka. Utóbbinál az arányt az magyarázza, hogy a nők átlagéletkora magasabb, mint a férfiaké, így egy 70 éves nő nagy valószínűséggel fiatalabb partnerrel éli meg az örömteli pillanatokat. A nőgyógyász szakorvost a maszturbálásról is beszélt, ez a legtöbb társadalomban tabu, megítélése függ a kulturális környezettől. A 19. század végén Angliában a maszturbálásról azt tartották, hogy gerincsorvadást okoz, és aki maszturbál, az pokolra jut. Drasztikus prevenciót alkalmaztak a fiatal lányoknál: éjszakára kényszerzubbonyt adtak rájuk, hogy ne tudjanak maszturbálni. A Mészáros Gyula nőgyógyász szakorvos által tárgyalt utolsó téma a szexuális abúzus, vagyis bántalmazás nemcsak fizikai lehet, hanem fenyegetés, fizikai erőszak és telefonos zaklatás is. Sok nő soha nem tudja feldolgozni az erőszakot, támogatás hiányában mentálisan és pszichésen soha nem jutnak túl rajta, akár életük végéig is cipelik magukkal ezt a terhet. A szakorvos elmondta: praxisa során 40-50 év közötti nők számoltak be elsőként neki arról, hogy gyermekkorukban szexuálisan bántalmazták őket. Rámutatott arra: a Cindarella- (vagy Hamupipőke)-effektusról van szó, ami azt jelenti, hogy a gyermekeket a mostoháik bántalmazzák. A gyermekeket ért erőszak 70 százalékát családtagok követik el: mostohaapa, nagybácsi, nagyapa.

 

SZTEinfo – Ny. É. E., P. M. L.

Fotó: Herner Donát

 

Korábban írtuk:

Szent-Györgyi Albert hármas ünnepe az SZTE-n

Sikerekről és tervekről a Szent-Györgyi Napok központi ünnepségén

 

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.