SZTE Info

Szegedi tudósokat is elismertek a Magyar Tudomány Ünnepe nyitányán

Gallé László és Móricz Ferenc Eötvös József-koszorút vehetett át 2014. november 3-án a Magyar Tudományos Akadémia Székházában.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Lovász László, az Akadémia elnökének köszöntőjével és Csépe Valéria akadémikus A hangok hatalma – a kognitív fejlődés és az újrahangolt agy című nyitóelőadásával 2014. november 3-án megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 2014. november végéig tartó, országszerte több mint kétszáz rendezvényt kínáló programja, a Magyar Tudomány Ünnepe. A rendezvénysorozat idén elsősorban a jövőnket alakító tudományos kutatások és technológiák számára kínál bemutatkozási lehetőséget „Messze látó tudomány” mottó jegyében – számol be róla a www.mta.hu.

 


Lovász László: Amikor tudományról beszélünk, mindig a jövőről beszélünk

 

1825. november 3-án ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalapítására. A Magyar Tudományos Akadémia létrejöttét lehetővé tévő nemes gesztus emlékére november 3-át egy 2003-ban elfogadott törvényben a Magyar Tudomány Ünnepének nyilvánították. A Magyar Tudományos Akadémia által azóta évente megrendezett, egy hónapon át tartó eseményfolyam programjait minden esztendőben egy központi téma köré szervezik. Idén a jövőt formáló, messze látó tudomány szempontjából vizsgálják a természet- és társadalomtudományok művelőinek legújabb eredményeit. Az országszerte több mint kétszáz változatos programot kínáló eseménysorozat az MTA Székházában tartott ünnepélyes megnyitóján Lovász László Széchenyi Istvánt idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlt tisztelete elengedhetetlenül fontos a jelen megértéséhez és a jövő formálásához. A kutatók felelősségéről szólva kiemelte: nem elég csupán a tudományos kérdések megválaszolására összpontosítani. Szükség van a tudományos látásmód továbbadására, a felfedezés örömének megismertetésére is. Annak bemutatására, hogy a tudomány szép és vonzó életpályát kínál a fiataloknak. A kutatói gondolkodásmód bemutatása hozzájárulhat az oktatás tudományos alapon történő megújításához és egyebek mellett ahhoz is, hogy meg lehessen különböztetni a valódi tudományt az áltudománytól.

 

Lovász László szerint „amikor tudományról beszélünk, mindig a jövőről beszélünk”. Nem csupán azért, mert a nagy felismerések mindig a jövőben hasznosulnak, hanem azért is, mert gondolkodásunkat, a világról alkotott képünket is formálják. Mindennap használt eszközeink közül néhányat korábban csak tudományos-fantasztikus filmeken láttunk. „A tudomány csodáinak köszönhetően a mezőgazdaság ma több embernek ad élelmet, mint valaha. Zsebünkben ott az okostelefon, amellyel több információhoz jutunk, mint amennyi a világ összes könyvtárában található. Unokáimmal az internet segítségével földrészeken keresztül tudok beszélgetni, és korábban végzetesnek tekintett betegségek váltak gyógyíthatóvá” – sorolta az MTA elnöke azokat az eredményeket, amelyek a tudománynak köszönhetően megkönnyítik életünket. Hozzátette: a tudósok feladata az, hogy olyan kutatásokat folytassanak, amelyek nyomán néhány évtized múlva gyerekeink, unokáink mindennapjai válnak könnyebbé. „Sokszor úgy érezzük, hogy a jövőben élünk” – fogalmazott Lovász László, aki arra biztatta hallgatóit, hogy tekintsenek ki a monitor mögül, és vegyék észre napjaink kihívásait: a szegénységet, a környezetet fenyegető veszélyeket, annak feladatát, hogy a technológiai eredményeket miként lehet az oktatásba és a művészetbe integrálni, és hogyan valósítható meg a tudományos eredmények mélyebb megértését elősegítő kommunikáció.

 


Két szegedi tudóst díjaztak

 

A nyitóünnepségen tudományos elismeréseket is átadtak. Kimagasló tudományos életműve elismeréseként hét tudós vehette át az MTA Elnöksége által adományozott Eötvös József-koszorút, közöttük a Szegedi Tudományegyetem két oktatója-kutatója is. Gallé László, a biológiai tudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Ökológiai Tanszék professor emeritusa az ökológiai közösségek szerveződési mechanizmusainak kutatásában, továbbá a társas rovarok ökológiai tanulmányozásában elért, nemzetközileg is elismert tudományos eredményeiért, példaértékű tudományszervezői tevékenységéért, számos hosszú távú ökológiai program hatékony irányításáért kapta a díjat. Móricz Ferenc, a matematikai tudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék professor emeritusa a Fourier-analízis, az approximációelmélet és a szummálhatóság elmélete terén elért, nemzetközileg is elismert tudományos eredményeiért, több évtizedes kiemelkedő oktatói, tudományszervezői munkájáért és kimagaslóan eredményes iskolateremtő tevékenységéért vehette át az Eötvös József-koszorút.

 

Valamennyi 2014. novemberi program részletesen megtekinthető a www.mta.hu honlapon a Magyar Tudomány Ünnepe eseménynaptárában! A SZAB-székházbeli programokat összefoglaló füzet itt elérhető.

 

SZTEinfo

 

Korábban írtuk: A messze látó tudományról szól 2014-ben a Magyar Tudomány Ünnepe

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.
  • október 17. 16:00 - november 17. 20:00
    Az 1956-ra, a szegedi egyetemen megalakult MEFESZ-re emlékező kiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár szervezi.