SZTE Info

Szegedi tudósokat is elismertek a Magyar Tudomány Ünnepe nyitányán

Gallé László és Móricz Ferenc Eötvös József-koszorút vehetett át 2014. november 3-án a Magyar Tudományos Akadémia Székházában.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Lovász László, az Akadémia elnökének köszöntőjével és Csépe Valéria akadémikus A hangok hatalma – a kognitív fejlődés és az újrahangolt agy című nyitóelőadásával 2014. november 3-án megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 2014. november végéig tartó, országszerte több mint kétszáz rendezvényt kínáló programja, a Magyar Tudomány Ünnepe. A rendezvénysorozat idén elsősorban a jövőnket alakító tudományos kutatások és technológiák számára kínál bemutatkozási lehetőséget „Messze látó tudomány” mottó jegyében – számol be róla a www.mta.hu.

 


Lovász László: Amikor tudományról beszélünk, mindig a jövőről beszélünk

 

1825. november 3-án ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalapítására. A Magyar Tudományos Akadémia létrejöttét lehetővé tévő nemes gesztus emlékére november 3-át egy 2003-ban elfogadott törvényben a Magyar Tudomány Ünnepének nyilvánították. A Magyar Tudományos Akadémia által azóta évente megrendezett, egy hónapon át tartó eseményfolyam programjait minden esztendőben egy központi téma köré szervezik. Idén a jövőt formáló, messze látó tudomány szempontjából vizsgálják a természet- és társadalomtudományok művelőinek legújabb eredményeit. Az országszerte több mint kétszáz változatos programot kínáló eseménysorozat az MTA Székházában tartott ünnepélyes megnyitóján Lovász László Széchenyi Istvánt idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlt tisztelete elengedhetetlenül fontos a jelen megértéséhez és a jövő formálásához. A kutatók felelősségéről szólva kiemelte: nem elég csupán a tudományos kérdések megválaszolására összpontosítani. Szükség van a tudományos látásmód továbbadására, a felfedezés örömének megismertetésére is. Annak bemutatására, hogy a tudomány szép és vonzó életpályát kínál a fiataloknak. A kutatói gondolkodásmód bemutatása hozzájárulhat az oktatás tudományos alapon történő megújításához és egyebek mellett ahhoz is, hogy meg lehessen különböztetni a valódi tudományt az áltudománytól.

 

Lovász László szerint „amikor tudományról beszélünk, mindig a jövőről beszélünk”. Nem csupán azért, mert a nagy felismerések mindig a jövőben hasznosulnak, hanem azért is, mert gondolkodásunkat, a világról alkotott képünket is formálják. Mindennap használt eszközeink közül néhányat korábban csak tudományos-fantasztikus filmeken láttunk. „A tudomány csodáinak köszönhetően a mezőgazdaság ma több embernek ad élelmet, mint valaha. Zsebünkben ott az okostelefon, amellyel több információhoz jutunk, mint amennyi a világ összes könyvtárában található. Unokáimmal az internet segítségével földrészeken keresztül tudok beszélgetni, és korábban végzetesnek tekintett betegségek váltak gyógyíthatóvá” – sorolta az MTA elnöke azokat az eredményeket, amelyek a tudománynak köszönhetően megkönnyítik életünket. Hozzátette: a tudósok feladata az, hogy olyan kutatásokat folytassanak, amelyek nyomán néhány évtized múlva gyerekeink, unokáink mindennapjai válnak könnyebbé. „Sokszor úgy érezzük, hogy a jövőben élünk” – fogalmazott Lovász László, aki arra biztatta hallgatóit, hogy tekintsenek ki a monitor mögül, és vegyék észre napjaink kihívásait: a szegénységet, a környezetet fenyegető veszélyeket, annak feladatát, hogy a technológiai eredményeket miként lehet az oktatásba és a művészetbe integrálni, és hogyan valósítható meg a tudományos eredmények mélyebb megértését elősegítő kommunikáció.

 


Két szegedi tudóst díjaztak

 

A nyitóünnepségen tudományos elismeréseket is átadtak. Kimagasló tudományos életműve elismeréseként hét tudós vehette át az MTA Elnöksége által adományozott Eötvös József-koszorút, közöttük a Szegedi Tudományegyetem két oktatója-kutatója is. Gallé László, a biológiai tudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Ökológiai Tanszék professor emeritusa az ökológiai közösségek szerveződési mechanizmusainak kutatásában, továbbá a társas rovarok ökológiai tanulmányozásában elért, nemzetközileg is elismert tudományos eredményeiért, példaértékű tudományszervezői tevékenységéért, számos hosszú távú ökológiai program hatékony irányításáért kapta a díjat. Móricz Ferenc, a matematikai tudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék professor emeritusa a Fourier-analízis, az approximációelmélet és a szummálhatóság elmélete terén elért, nemzetközileg is elismert tudományos eredményeiért, több évtizedes kiemelkedő oktatói, tudományszervezői munkájáért és kimagaslóan eredményes iskolateremtő tevékenységéért vehette át az Eötvös József-koszorút.

 

Valamennyi 2014. novemberi program részletesen megtekinthető a www.mta.hu honlapon a Magyar Tudomány Ünnepe eseménynaptárában! A SZAB-székházbeli programokat összefoglaló füzet itt elérhető.

 

SZTEinfo

 

Korábban írtuk: A messze látó tudományról szól 2014-ben a Magyar Tudomány Ünnepe

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *