SZTE Info

Temesvári festőművészek mutatkoznak be Szegeden

2014. november 14-én a SZAB székházában tartották Neagu Katalin és Oláh Dalma temesvári festőművészek (anya ás lánya) kiállításának megnyitóját, ahol bepillantást nyerhettünk a művészek szubjektív világába.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A megnyitót Liptai Miklós hegedűjátéka vezette fel, akit Domonkos Izabella követett gordonkával. Ezt követően Aranyi Sándor festőművész köszöntötte a vendégeket, aki elmesélte, hogy Temesvár és Szeged művészete régóta összhangban van egymással. – Ezek a rendezvények pedig ébren tartják és ápolják ezt a köteléket – fejtette ki Aranyi Sándor. Ezután Szekernyés János művészeti író nyitotta meg a kiállítást, aki saját szavaival jellemezte Neagu Katalin és Oláh Dalma művészetét. – Nem csak anya-lánya kapcsolat az egyetlen közös a két festőművészben – kezdte el a beszédét Szekernyés János. Azonfelül, hogy mind a két művész végzett tanulmányokat a Temesvári Képzőművészeti Egyetemen, képeik között is sok a közös vonás. Szekernyés János elmondása szerint Oláh Dalma a kontrasztokra fekteti a hangsúlyt, míg édesanyja a harmónia köré építi a képeit. A festmények beállításai viszont szintén mindkettőjük jellemzői. Nem a valóságot tükröző képek ezek, hanem egy sokkal szélesebbre húzott skálán mozognak. Neagu Katalin egyéni szerkezetében a színek oldott, letompított foltjaival régiesít képein, ugyanakkor egy-egy látványelemet nyomatékosítva ábrázol rajtuk. Formavilága és színhasználata választékos, melyek valóságos látomásokként jelennek meg a festményein, ezzel sajátos eszköztárat alakítva ki. Vizualitásán keresztül megmutatkozik szürrealista beállítottsága, romantikussága és hiteles festőisége. A jelentés és értelmiség súlyát kifejezővé teszi, melyekben végig húzódik egyfajta sejtelmesség. A képeken átüt a líraian könnyed ecsetkezelés is, melyeket a szenzibilitás és az elmerültség jellemez. – A művei egy fogékony lélek megnyilvánulásai színekben és formákban fejtette ki Szekernyés János Neagu Katalin művészetének jellemvonásait. Lánya, Oláh Dalma képei expresszívek, fő száluk a művészi önkifejezés. Stílusa férfiasabb, kimértebb, mintha időtlenítené a világot, amelyben mozog. Festményeit letisztult formák és színek alkotják, egy biztos érzékkel megválasztott központi mag köré húzódva. Képein átszűrődik a gondolkodás. Színekben és formákban ragadja meg a látványt. Sorra vizuális egyenleteket állít fel és old meg ábrázolásiban, melyekben saját struktúráit is megteremti.

 

SZTEinfo – Herédi Renáta

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.