SZTE Info

Újra Szegeden találkoztak az ország legreményteljesebb fiatal biológusai

Második alkalommal szervezte meg a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány, az SZTE Általános Orvostudományi Kar és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont a legtehetségesebb diákokat támogató Szent-Györgyi Ifjak, Diákok, Tanárok és Mentorok Találkozóját 2014. november 28-án és 29-én.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A kétnapos rendezvényen az ország legjobb biológiatanárait („Szent-Györgyi Tanárok”) és legkiválóbb diákjait („Szent-Györgyi Ifjúk”) látják vendégül Szegeden. Összesen mintegy 180-an érkeztek a Tisza-parti városba (mintegy 150 diák és 30 tanár). A II. Szent-Györgyi Ifjak, Diákok, Tanárok és Mentorok Találkozójához a III. Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny indulói, illetve kísérő tanáraik közül többen is csatlakoztak.


 

Szegeden tartani a tehetségeket

 

IMG_0588A program megnyitóján, 2014. november 28-án Varró András, a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány elnöke köszöntötte a részt vevő diákokat és felkészítő tanáraikat az SZTE Rektori Hivatal épületének dísztermében. Az alapítványnak 2012-ben nyílt lehetősége egy nagyszabású konferencia megszervezése Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulója alkalmából, melyen kilenc Nobel-díjas tudós vett rész – fogalmazott. – Az alapítvány fő célkitűzése, hogy Szent-Györgyi példáján felbuzdulva arra próbálja meg rávenni a szegedi és magyarországi fiatalságot, hogy tanulmányaikat és tudományos kutatómunkájukat ne külföldön, hanem hazánkban és elsősorban a Szegedi Tudományegyetemen és a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytassák. Talán sikerült elérni azt a célunkat, hogy a szegedi középiskolák legtehetségesebb diákjai tényleg a Szegedi Tudományegyetemet válasszák – mondta.


 

Szoros együttműködés a tehetséggondozásban

 

Bari Ferenc, az Általános Orvostudományi Kar dékánja köszöntőjében így fogalmazott: kimondott és kimondatlan céljuk, hogy az alapítvány segítségével a kar és az egyetem vonzerejét növeljék, hiszen bármilyen rangsor is készül, a szegedi egyetem mindig a legelőkelőbbek közé tartozik, a legjobb vidéki egyetemnek számít hazánkban. A 131 magyarországi egyetemi, főiskolai kar közül pedig a HVG idei listáján a negyedik helyre rangsorolták az SZTE Általános Orvostudományi Kart, mely a legerősebb vidéki képzőhely. Hozzátette: a fakultás azzal a feladattal is megbirkózik, hogy megszólítsa a középiskolás korosztályt és tanáraikat, és bizonyságot tegyen afelől, hogy az orvosi szakma, a biológia, az élettudományok olyan lehetőséget teremtenek mindenki számára, amelyből jól meg lehet élni. Kiemelte: az SZTE Általános Orvostudományi Karán mintegy 2500 hallgató tanul, a tehetségeket az első pillanattól kezdve felkarolják és támogatják. A hallgatók már az első évektől kezdve bekapcsolódhatnak a tudományos diákköri mozgalomba, kipróbálhatják magukat, lehetőséget kapnak arra, hogy laboratóriumban, klinikákon dolgozzanak. A tehetséggondozás nemcsak az orvostudományi fakultás érdeke, hanem a Szegedi Biológiai Kutatóközponté is, a két intézmény között évek óta szoros az együttműködés.

 

Vígh László, az MTA SZBK Biokémiai Intézet igazgatója elmondta: a Szegedi Biológiai Kutatóközpont egykori igazgatója, Straub F. Brunó emlékére létrehozott Straub Alapítvány kilencedik alkalommal szervezett középiskolás élettudományi kutatótábort, mely szintén a tehetséggondozást célozza. A legjobb diákokat tárt karokkal várja az SZBK, úgyis, mint ifjú diákokat, és úgyis, mint későbbi kutatókat. Ő is kiemelte, évtizedek óta kiváló kapcsolat van az SZTE és az SZBK között.

 


Laborokban a diákok

 

A köszöntők után Hegyi Péter, a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány titkára ismertette az alapítvány célkitűzéseit, a mentorhálózatra épülő tehetséggondozó program terveit. A kétnapos esemény első napján, november 28-án délután plenáris szakmai előadásokat hallgathattak meg a résztvevők, majd a kutatómunka iránt érdeklődő tehetséges diákok november 29-én az SZBK és az SZTE laborjaiba látogatnak el.

 

A Szegedi Tudós Akadémia célkitűzéseiről, terveiről, programjairól a www.nobel-szeged.hu honlapon lehet tájékozódni. A II. Szent-Györgyi Ifjak, Diákok, Tanárok és Mentorok Találkozójának részletes programja itt elérhető.

 

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Fotó: Varga Kristóf

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.