SZTE Info

Felsőoktatási ipari együttműködési központ születik az SZTE tudásbázisán

A Szegedi Tudományegyetem és a régió gazdasági szereplői közötti kooperáció megerősítése és hatékonyabbá tétele a célja a Szegeden születő Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központnak (FIEK), melynek létrehozásáról Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökhelyettese számolt be.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központ (FIEK) megalakítását jelentette be a Szegedi Tudományegyetemen 2014. október 3-án Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökhelyettese. Azt mondta, a magyar innovációs régóta megoldatlan kulcsproblémáját szeretnék végre rendezni. Míg ugyanis a multinacionális vállalatok és a magyar nagyvállalatok kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenységüket tekintve nemzetközi mércével mérve is élen járnak, és a magyar akadémiai-egyetemi szféra kutatói szintén kiemelkedő eredményeket érnek el az új uniós tagállamok szakembereihez viszonyítva, addig a hazai kis- és közepes vállalkozásokkal (kkv) jelentős probléma mutatkozik: ezek innovációs képessége, hajlandósága és erőforrásbázisa messze elmarad a kívánatostól. A magyar kkv-k többsége önállóan képtelen olyan színvonal fejleszteni, mely által megjelenhet a világpiacon, a hazai piac pedig túl szűk, így hosszú távon csakis az erről való kilépés lehet a cél.

 

A FIEK lehet a magyar Szilícium-völgy

 

Korányi László az új intézmény kialakításáról a Szegedi Tudományegyetem Regionális Tudástranszfer és Szolgáltató Központ épületében tartott sajtótájékoztatón elmondta, a sikeres nemzetközi minták alapján megálmodott FIEK célja, hogy a kutatók és a vállalkozások fizikálisan is egymásra találjanak, a kutatási eredményekből iparilag, kereskedelmileg használható termékek, szolgáltatások jöjjenek létre. Az unió strukturális alapjának forrásaiból Szeged mellett az ország legalább három-négy helyén alakítanának ki ilyen intézményt, amelyben együtt dolgozhatnak az üzleti és a kutatói szféra szakemberei. Itt az adott centrumban érintett egyetemtől üzletfejlesztéssel és a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos tanácsokat is kapnak a gazdaság szereplői annak érdekében, hogy sikeres vállalkozásokat hozhassanak létre. – Nem csak egyirányú utca tehát ez, hiszünk abban, hogy a két világ termékenyítően hat egymásra, a kutatás átveszi az üzletorientált, míg a vállalkozói szféra a kutatás-, fejlesztésorientált szemléletet. Az egyetemek számára bizonyosan előnyös lesz, ha megismerik az iparból származó problémákat, melyek az oktatásba is beépülhetnek – szögezte le, hozzátéve: bízik benne, a FIEK magyar modellje akár olyan sikeres lesz, mint a hosszú évtizedekkel ezelőtt létrehozott Szilícium-völgy, ami egyetemi kutatások kereskedelmi hasznosításából nőtt ki.


RH_sajtotajekoztato_Tudaskozpont_2014._oktober_3
Felsőoktatási ipari együttműködési központ születik az SZTE tudásbázisán - GALÉRIA

 

Célkeresztben az ipari jellegű doktori képzés

 

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora megerősítette, a magyar kkv-k innovációs hatékonysága a régiós vetélytársaikéhoz képest is eléggé gyenge, aminek egyik legfőbb oka a forráshiány. Éppen ezért üdvözölte, hogy végre születik egy olyan kezdeményezés, mely az érintett vállalkozások innovativitásának növelését tűzte ki célul, illetve támogatja komplex eszközökkel. – Azért is tartom fontosnak a FIEK életre hívását, mert a kkv-k nagy része eddig nem is mert bejönni az egyetemekre, tartottak azok monumentalitásától – árulta el.

 

A rektor elmondta, az új intézmény Szegeden az európai uniós tudományos nagyberuházásaként épülő ELI-ALPS lézerközpont mellé tervezett tudáspark magjának tekinthető. A központ fontos szerepet tölthet be az oktatásban is, többek között a doktori képzésben, hiszen komoly igény lenne arra, hogy a doktoranduszok olyan problémákon dolgozhassanak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az iparhoz. – Magyarországon a doktori képzést a mai napig sokan kizárólag az akadémiai-egyetemi szféra kutatói-oktatói utánpótlásának tekintik, miközben a munkaerőpiac számít ezekre a magasan képzett szakemberekre. Az Egyesült Államokban a doktori fokozattal rendelkezők 60-70 százaléka már a versenyszférában helyezkedik el. Itt az ideje, hogy hazánkban is rendbe tegyük az ipari jellegű doktori képzést, azaz egyre több PhD-hallgató dolgozzon ipari projekteken, és a doktori képzés egyre több végzettet bocsásson ki az iparba – mutatott rá a Magyar Innovációs Szövetség elnöki posztját is betöltő akadémikus. Hozzátette azt is, hogy a magyar gazdaság fenntartható fejlődéséhez elengedhetetlen a kutatás-fejlesztésre történő összpontosítás.

 

Sorsdöntő a kkv-k versenyképességének növelése

 

Az új szolgáltató, innovációs központokról elismerően szólt Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. Úgy fogalmazott, rendkívül fontos, hogy a FIEK intézményes módon teremt lehetőséget a kutatói szféra és a gazdaság szereplői közötti találkozásra. A kkv-k szerepének hangsúlyosságát a következő adatokkal húzta alá: Magyarországon a foglalkoztatás több mint 90 százaléka ezekhez kötődik, ugyanakkor a GDP-termelésnek az 50 százalékát sem érik el, ami jelentős lemaradásnak számít más országokhoz képest. A magyar gazdaság teljesítménye szempontjából döntő jelentőségű, milyen eredménnyel szerepelnek a kkv-k a hazai és a nemzetközi piacon, elengedhetetlen ezek versenyképességének növelése. A Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központok Nemesi Pál véleménye szerint hozzájárulhatnak majd ehhez.

 

Az eseményen részt vett Kothencz János szegedi polgármesterjelölt is, aki üdvözölte a tervezett fejlesztést, illetve a Szegedi Tudományegyetem részvételét a kezdeményezésben. Mint mondta, Szeged gazdaságának fejlődése és munkaerő-piaci adatok javítása szempontjából kiemelt fontosságú, hogy az egyetemi tudásbázis segítségével előrelépjenek, bővüljenek a helyi kis- és középvállalkozások.

 

SZTEinfo – P. M. L.

Fotó: Gajzer Erzsébet

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.