SZTE Info

Az 50 éve elhunyt Miháltz Istvánra emlékeztek az SZTE TTIK-n

Különös bolygóegyüttállás a Földtani és Őslénytani Tanszék kozmológiájában: nemcsak a korábbi legendás tanszékvezető professzor emléke előtt tisztelegtek, de három születésnapost is köszöntöttek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Nagyszabású emlékező és köszöntő konferenciát tartottak 2014. szeptember 26-án az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Földtani és Őslénytani Tanszékén. Egyrészt az 50 éve elhunyt legendás oktató-kutató, Miháltz István emléke előtt tisztelegtek, másrészt a 80 éves Molnár Béla emeritus professzort (aki 23 éven át volt tanszékvezető), a 75 éves Szónoky Miklós nyugalmazott egyetemi docenst és a 60 éves Geiger János tanszékvezető-helyettes egyetemi docenst ünnepelték. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Karsai Krisztina tanszékvezető egyetemi tanár, az SZTE megbízott rektorhelyettese és Mucsi László, az SZTE TTIK dékánja is.


 

Szilárd alapok, felejthetetlen örökség

 

Karsai Krisztina úgy kezdte köszöntő beszédét: Miháltz István vitathatatlanul az SZTE Földtani és Őslénytani meghatározó tanáregyénisége volt. Oktatási modelleket dolgozott ki, hosszú távú kutatási irányokat határozott meg, szellemisége a mai napig példaként szolgál. Tudósokat, tanárgenerációkat nevelt ki, tanítványai mellett immár tanítványainak tanítványait is a szakma jeles alakjai között tartjuk számon. A rektorhelyettes így folytatta: Miháltz István egy más kor szülötteként tudásával, éleslátásával, emberségével, szakmaiságával felejthetetlen örökséget hagyott ránk, szilárd alapokat rakott le. Kortársa, Hamvas Béla egy idézetével emlékezett rá. Mint mondta, Miháltz István a földtan tudományában hamvasi értelemben igazi művet alkotott, amit utódai visznek tovább. – Ma örömmel emlékezünk a mesterre, és további mestereket is ünnepel az egyetem és a kar vezetése. Tesszük mindezt egy tudományos üléssel, ahol az egybegyűlteket Miháltz István érdeklődési körének megfelelő előadásokkal ajándékozzák meg. Ily módon igaz az, hogy Miháltz István „művéből az ember ma sem hiányzik” – fejtette ki Karsai Krisztina.


Geologus_emlekkonferencia_2014._szeptember_26_galeria
Az 50 éve elhunyt Miháltz Istvánra emlékeztek az SZTE TTIK-n - GALÉRIA

 

Trianon után a magyar geológiát is újjá kellett szervezni

 

Ezt követően Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár foglalta össze a tanszék első 93 évét, és szólt arról, hogy az eseményre kötetet is megjelentettek. – A tanszéki kozmológiában különös bolygóegyüttállás következett be 2014-ben, ugyanis nemcsak az 50 éve elhunyt Miháltz Istvánra emlékezünk, hanem a 80 éves Molnár Béla emeritus professzort, a 75 éves Szónoky Miklós nyugalmazott egyetemi docenst és a 60 éves Geiger János tanszékvezető-helyettes egyetemi docenst is ünnepeljük egyúttal – jelentette be. Elmondta, Miháltz István 1897-ben született Erdélyben. Felsőfokú tanulmányait a trianoni békediktátum után Budapesten, majd Szegeden fejezte be természettan-földrajz szakos tanárként. 1922-től kezdve a szegedi egyetem földtani intézetének gyakornoka, később munkatársa, oktatója, kutatója lett, 1956-tól egyetemi tanárként. A tanszékvezető felidézte, az akkori nemzedék nagy problémája volt, hogy a selmeci akadémia és a kolozsvári egyetem – ahonnan a magyar geológia kinőtt – Trianon után más országokba került. Az ezekben az intézményekben felhalmozott tudást, az ásványgyűjteményeket, a tanárokat és a diákokat mind-mind „át kellett menteni” az anyagországba: Sopronba, Miskolcra, Szegedre.


 

A jövő és a múlt összefüggései

 

Sümegi Pál hangsúlyozta: Miháltz István úttörő geológiai munkásságot fejtett ki az Alföld vonatkozásában. A geológus, egyetemi tanár az Alföldre vonatkozó földtani összegzés megszerkesztője, a Nagy Magyar Alföld negyedkori rétegeinek felépítéséről és fejlődéstörténetéről részletes anyagvizsgálati tényekre támaszkodó földtani összegezés megalkotója. Feleségével, Faragó Máriával kezdte meg a kiskunsági édesvízi mészkővizsgálatokat. Kiemelkedő kutatási eredményei mellett jelentős oktatási tevékenység is fűződik a nevéhez. A szegedi földtani iskola második-harmadik generációjának kinevelésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Érdekesség, hogy több földtani eredménye a halálát követően jelent meg kollégái jóvoltából, és az általa megkezdett kutatási irányok a mai napig folytatódnak a tanszéken. Az emlékezést követően a tanszékvezető három születésnapot kollégáját köszöntötte. – Múlt nélkül nincs jövő, de a jövő nélkül nem sok értelme lenne a múltnak sem – ezekkel a gondolatokkal vezette fel Sümegi Pál az ünnepi tudományos ülést, ahol fiatal tehetségek mutatták be kutatási eredményeiket.

 

SZTEinfo – P. M. L.

Fotó: Edelmayer Zsolt

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *