SZTE Info

Madách Imrére emlékeztek a JGYPK nemzetközi konferenciáján

„Évfordulós művészek” címmel 2014. szeptember 29-30-án 15. alkalommal rendezi meg nemzetközi zenei konferenciáját az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Ének-Zene Tanszék. A rendezvényen a 150 éve meghalt Madách Imrére is emlékeztek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Marsi István, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar dékánja magyar és német nyelvű köszöntőjében elmondta, a kar Szemeszternyitó előadás-sorozatában Rácz Lajos professzor előadásában azt a tézist említette, hogy a történelemben a gazdaságilag prosperáló városok sosem esnek egybe a kulturális központokkal. – Nagyon bízom abban, hogy ez csak a fővárosokra igaz, és az egyetemi karokra nem, azaz annak a pezsgő kulturális életnek és magas szintű művészeti tevékenységnek, mely a karunkon folyik, nem lesz anyagi bukás a következménye – mondta tréfálkozva. Hozzátette: a kar kiváló érdeme, hogy a Művészeti Intézet munkatársainak vezetésével 2014-ben létrejött a Művészeti, Művészetpedagógiai és Művészetközvetítő Szakkollégium, ami jól mutatja, hogy a pedagógusképző kar mennyire megbecsüli, központba helyezi a művészeti tevékenységet. – Abban bízom, hogy ez a rendezvény is olyan esemény lesz, mely a kar értékeit, kincseit, a kiváló kollégákat a középpontba helyezi – zárta köszöntőjét.

A konferencia nyitóelőadásában Máté Zsuzsanna főiskolai tanár ismertette Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költemény interpretációit, a 150 éve meghalt Madách Imrére is emlékezve. Madáchot Az ember tragédiája országos hírűvé és elismertté tette – fogalmazott előadásában. A magyar nyelven 177 kiadásban megjelent drámai költemény hatása számos művészeti ágban megfigyelhető; a képzőművészetben, fametszet-illusztrációkban, az irodalomban, a színház- és filmművészetben egyaránt. A mű ősbemutatóját 1883-ban tartották Paulay Ede rendezésében, a bemutató a tragédia újrafelfedezését indította el. A drámai költemény első zenei interpretációja is az ősbemutatóhoz kapcsolódik, kísérőzenéjét Erkel Gyula karmester írta. Madách drámai költeményének hatására számos önálló komolyzenei mű is született, így például Veress Gábor Dicsőség a magasban, Bárdos Lajos Madách küzdj, Ránki György Az ember tragédiája című operája és Dohnányi Ernő fő műve, a Cantus vitae (Az élet dala) szimfonikus kantáta – tudtuk meg előadásából, melyet zenei betét színesített.

A nemzetközi rendezvényre Freiburgból, Brnoból, Prešovból, Nagyváradról, Kolozsvárról és Kremsből is érkeztek előadók. A JGYPK Művészeti Intézet Ének-Zene Tanszék a 15. konferenciához kapcsolódóan nemzetközi hangversenyt tart 2014. szeptember 30-án, kedden 18 órakor a Rektori Hivatal Dísztermében.

A konferencia részletes programja itt elérhető.

 

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.