SZTE Info

dekanok_tanevnyito_kiemelt

Pillanatfölvétel a dékánoktól

A 2014-2015. tanév kezdetén a Szegedi Tudományegyetem 12 dékánja ad pillanatfölvételt az általa vezetett közösség örömeiről és gondjairól, a kar helyzetéről és céljairól - az SZTE Média Centrum fölkérésére. A dékáni interjút az SZTE-kar életét bemutató kisfilm illusztrálja.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

HAJDÚ JÓZSEF ÁJTK-DÉKÁN: AZ SZTE EGY SZINTE VÉGTELEN TUDÁSTÁR

 

Az Állam-és Jogtudományi Kar egyetemen belül betöltött szerepéről, az ott folyó tudományos életről és a közelmúlt sikereiről kérdeztük Hajdú Józsefet, a kar dékánját.

 

140716Hajdu_Jozsef_dekan_AJTK09
Hajdú József

– A jogi kar egyik legfontosabb szerepe, hogy hitelesen és értő módon felkészítse a jövő jogász generációit hivatásuk gyakorlására. Ebből következően az oktatás nálunk is központi elem – fogalmazta meg az oktatással kapcsolatos hitvallását Hajdú József dékán.Ugyanakkor az oktatási tevékenység nem egy előre készen kapott tananyag átadása, hanem legalább három forrásból táplálkozik. Az egyik a tudományos kutatások eredményei: PhD-k, habilitációk, OTKA-kutatások, illetve egyéb nemzetközi és hazai kutatási megbízások, EU-s projektek és hasonlók. A második a történeti és jog-összehasonlítási módszerek segítségével kinyert dogmatikai tudásanyag. A harmadik a joggyakorlat, ezen belül is kiemelten a bírósági jogesetek elemzése – magyarázta, utalva rá: a szegedi jogi karon nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az elmélyült dogmatikai ismeretek elsajátítása mellett a hallgatók kellőképp megismerhessék a jog gyakorlatias oldalát is. Hajdú József emellett szót ejtett arról is, hogy a megfelelő módszertan kiválasztása és az e-tananyagok bevezetése szintén nagy segítséget jelent az ÁJTK-n az oktatás színvonalának emeléséhez.


 

Személyesen alapokon nyugvó nemzetközi kapcsolatok

 

– A karon dolgozó oktatók a tudományos élet elvárásainak való megfelelést többnyire kihívásként élik meg, és mindennapi munkájuk szerves részét képezi – jegyezte meg Hajdú József az ÁJTK tudományos aktivitása kapcsán. – Nagyon büszke vagyok arra, hogy a karunkról sokan jelentős hazai és külföldi konferenciákon vesznek részt, valamint publikációikkal gazdagítják a szakmai közösséget – mondta, hozzátéve, hogy mindez a felhalmozott tudás később az oktatásba is átszűrődik. Ezenfelül kiemelte a karon működő számtalan tudományos diákkört is, melyek összekapcsolják a gyakorlott kutatókat a fiatal tehetségekkel.

– A nemzetközi kapcsolatok tekintetében a jogi kar megalapozott tradíciókkal rendelkezik, de folyamatosan törekszik ennek a kiszélesítésére és mélyítésére – jelentette ki Hajdú József, amikor a határon túlnyúló kapcsolati hálóról kérdeztük. – Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi kapcsolatrendszerünk nemcsak hogy intenzív, de személyes alapokon is nyugszik – magyarázta a dékán, aki úgy véli, hogy a hosszú időn keresztül – és sokszor generációkon keresztül – ápolt külföldi kapcsolatok és személyes ismeretségek idővel szoros együttműködéseket eredményeznek.


 

Újfajta beiskolázási rendszert vezettek be

 

 – Az Erasmus, Campus Hungary, Stipendium programok fejlesztése és szélesítése szintén nagyon fontos számunkra. Végül meg kell említeni a nemzetközi projekteket, melyekben a társadalomtudományok ugyan alul vannak reprezentálva, ám még így is több kutatási témában képviseltetni tudjuk magunkat. Ami viszont nagy fontossággal bír nálunk, az a negyedik pillér: a nemzetközi képzések – mondta, példaként hozva fel, hogy a szegeden működő francia, kínai, német és amerikai képzéseknél nemzetközibb kapcsolatot aligha találni.

Az Állam- és Jogtudományi Kar nemcsak a szakmai kapcsolatok terén büszkélkedhet sikerekkel. A kari eredmények kapcsán Hajdú József megemlítette az újfajta hallgatói beiskolázási rendszer beindítását, amely egy olyan nyílt napot is magába foglal, melyben a karra jelentkezők az egyetemi munka mellett bepillantást nyerhetnek a különböző jogászi hivatásrendek munkájába, például ellátogathatnak a bíróságra, és a tárgyalóteremben tapasztalhatják meg a konkrét joggyakorlás ízét. Hasonlóan nagy sikert remélnek az e-tananyagok bevezetésétől és az elektronikus felület fejlesztésétől is. – A hallgatókat mindezzel nemcsak az otthoni tanulásban tudjuk segíteni, de az ügyintézésüket is felgyorsíthatjuk – fogalmazott a dékán.

 


A tudomány-koordináló universitas

 

A karok közti együttműködés kapcsán Hajdú József dékán a következő gondolatot fogalmazta meg. – Az én filozófiám az együttműködésben rejlik. Az SZTE egy fantasztikus és szinte végtelen tudástár, rendkívül sok tehetséges kutatóval, szerteágazó ismeretanyaggal és érdeklődő hallgatókkal, melyet a különböző karok hatékonyan oszthatnak meg egymás között. Én hiszek az universitas tudomány-koordináló szerepében, épp ezért mindig próbálunk együttműködni más karokkal – mondta, kihangsúlyozva a szinergia fontosságát, amely a siker kulcsa.

Végezetül pedig arra kértük Hajdú Józsefet, hogy üzenjen valamit az ide érkező gólyáknak: – Az SZTE jogi karán jól fogják érezni magukat, mert mind a városnak, mind a karnak páratlan hangulata van, amely egyszerre emberi és szakmai.

 

SZTEinfo – Őszi Tamás

Fotó: Herner Donát


Az SZTE karait bemutató kisfilmek itt megtekinthetőek:

http://www.u-szeged.hu/felveteli/bemutatkozo-kisfilmek


Az ÁJTK kar életet bemutató kisfilmet az SZTE Média Centrum SZTE Televíziója készítette, itt megtekinthető:






BARI FERENC: „NEM ORVOSSZAKMAI FELADAT, INKÁBB CSAPATMUNKA AZ ÁOK IRÁNYÍTÁSA”

 

Nem érte meglepetés Bari Ferencet. Az SZTE Általános Orvostudományi Kar új dékánja az elmúlt időszakban sok olyan feladatot látott el, ami lehetővé tette számára, hogy pontos képe legyen az ÁOK helyzetéről. A Kar irányítsa szerinte nem orvosszakmai feladat, inkább csapatmunka. A nemzetközi tapasztalatok közül minél többet szeretne átemelni a szegedi orvosképzésbe, amely a QS Rankings tudományterületi listáján a 350. helyezést érte el.

 

„Irgalmatlanul sok a feladat, hatalmas gépezet az ÁOK, ahol munkajogi kérdésektől kezdve a tudományos és pályázati ügyeken át a hallgatói problémákig megszámlálhatatlan a kihívás nap mint nap” – fogalmazott Bari Ferenc. Az SZTE ÁOK új dékánja azonban az elmúlt években betöltött tisztségei miatt belülről is jól ismeri a Kar helyzetét.

 

  2014-ben 407 pont a belépési küszöb

 

Bari_Ferenc_Prof_Dr._Aok_dekan02
Bari Ferenc
A nemzetközi kapcsolatokat tíz éven át felügyelte, tagja volt az Általános Orvostudományi Kar Tanácsának, illetve a kari tudományos, illetve stratégiai bizottságban dolgozott, társelnökként vezette az informatikai bizottságot Bari Ferenc. Az SZTE ÁOK dékánja eddigi megbízatásai és vállalásai közül kiemelte még, hogy a lézerek biológiai alkalmazására létrejött bizottságot is vezette, továbbá egy ideig igazgatta a Kar kollégiumait, felelt a minőségfejlesztésért, a Fegyelmi Bizottságot is irányította. Ezek aztán nem is érte meglepetés Bari Ferencet, amikor átvette a kari kormányrudat Vécsei László akadémikustól, akivel 90 százalékban egyetértettek abban is, hogy az előző ciklusból átnyúló problémáknak milyen megoldása javasolható. Ugyanakkor a szegedi egészségügyi képzés zászlóshajójának számító SZTE ÁOK-t új célok elérése felé kívánja irányítani a dékán.

„Magasan tudtunk ponthatárt húzni: a Kar népszerűsége javult” – állapította meg a dékán, amikor elégedetten nyugtázta, hogy az SZTE ÁOK hallgatói számára a belépési küszöböt idén 407 pontnál húzták meg a tavalyi 386 ponttal szemben. „Ez azt jelenti, hogy nőtt a szegedi orvosképzés iránti érdeklődés. Megtérül a sokrétű munka” – utalt a dékán a beiskolázást támogató akciókra a középiskolás diákok és professzoroknak találkozóitól kezdve a Szent-Györgyi hagyományok tanulmányi versenyben és más rendezvényekben is megnyilvánuló ápolásán át a hallgatók kortárssegítő tevékenységéig. „Egy jobban felkészült első éves társasággal eredményesebben lehet együttműködni” – vélekedett Bari professzor.

 

  Külföldiek, de felkészültek

 

A szegedi orvoskaron graduális képzésben résztvevő körülbelül kétezer hallgató fele magyar, másik fele angol és német nyelvű oktatásban részesül.

„Nagy ütemben dolgozunk azon, hogy az idegennyelvű képzésben ne csak a létszám legyen meg, hanem megfelelő felkészültségű fiatalok érkezzenek Szegedre” – fogalmazta meg az egyik közös célt a dékán.

„Az idegennyelvi beiskolázás hasonló nagyságrendű, mint az előző években, de a 300-310 külföldi elsőéves között idén talán több lesz a németül tanuló” – nézte a statisztikát a dékán, aki vezetőtársaival együtt szívesen növelné az angolul és németül itt tanuló medikusok számát, de ehhez az infrastruktúrát is fejleszteni kell.

„Dolgozunk azon, hogy volt hallgatóinkkal élő kapcsolatot alakítsunk ki. Erre a Dux László professzor által koordinált TÁMOP pályázat keretet is biztosít. Az Alumni mozgalom újraértelmezését Novák Zoltán professzorral mint az Öregdiák Szövetség elnökével egyeztettük. El kellene gondolkodni, hogy azt a visszahívó rendszert, amit az MTA elkezdett, mi hogyan tudnánk kihasználni” – mondta a dékán, aki szerint ha tíz külföldön dolgozó tehetség közül egyetlen egy is hazatér, akkor már eredményesen dolgoztak.

 

  Többletpénzből feladatmegoldás

 

Az SZTE ÁOK első olyan kari tanácsülése, amit Bari Ferenc dékán vezetett, a költségvetéssel foglalkozott. Ugyanis az SZTE Szenátusa 2014. július 7-én fogadta el az egyetemi költségvetést. „A világ fejlett részein az egyetemi költségvetési időszak júliustól júliusig tart – emlékeztetett. – Erre a logikára érdemes lenne áttérni. Jó hír, hogy költségvetési kondícióink nem romlottak. De jobban is javulhattak volna” – fogalmazott az orvoskari dékán.

Idén 130 millió forinttal növekszik az SZTE ÁOK költségvetése. „Ha ezt elosztjuk az ötven kari szervezeti egységre, nem éri el az esetenkénti 3-3 millió forintot, és ha ezt tovább osztjuk az év 12 hónapjára, akkor látható: annyira alacsony ez az összeg, hogy a Karon nem érdemes és nem is fogjuk így szétteríteni, inkább néhány kiemelt feladat megoldására használjuk föl” – számolt és összegzett.

A kiemelt feladatra példaként említette a kiválóság megbecsülését, illetve a jó, de központilag támogatást nem nyert OTKA-pályázatok finanszírozását. Bari Ferenc szeretné, ha a 20-25 legkiválóbb kutató-oktató, illetve a 10 legkiválóbb tudományos diákkör rendszeres anyagi támogatást kapna. Így még tovább javítható a szegedi orvosképzés rangja.

A QS Rankings tudományterületeket rangsoroló 2014-2015. évi listáján a szegedi orvosképzés és tudományos munka a világ összes ilyen egyeteme közül a 350. helyezést érte el.

 

  Csapatmunka a Kar irányítása

 

„A dékánhelyettességre fölkért csapattal együtt pályáztam a Kar vezetői tisztére: a terveimet megbeszéltem velük, a pályázatomat megmutattam. Az egyetemi struktúrát mintának tekintve az oktatás területén a külföldi hallgatókkal Szabó Gyula, a magyarországi medikusokkal Sáry Gyula segít foglalkozni. Ismét dolgoznak női vezetők is az SZTE ÁOK-t irányító csapatban: Széll Márta tudományos és külkapcsolati dékánhelyettes követi a három évtizeddel ezelőtt szintén dékánhelyettesként dolgozó Tényi Mária példáját, Borbényi Zita professzor asszony a Tanári Testület elnökeként, Facskó Andrea szemész professzornő pedig a szak- és továbbképzési igazgatóként tartozik a szűkebb körű kari vezetésbe.

Milyen lesz az együttműködés a professzorokkal? – kérdeztük. „A dékáni pályázatot a Tanári Testület Tagjai megismerték. Többségük támogatott, ezzel együtt a programra is igent mondott. Dux Lászlóval, aki szintén pályázott a dékáni feladatra, a pályázatunk benyújtását megelőzően kétszer is leültünk: hasonlóan ítéltük meg a Kar helyzetét, a legfontosabb tennivalókat. Kértem, mondja meg, hogy ha ő lesz a dékán, miben számít az én munkámra, illetve fölkértem: ha én leszek a dékán, akkor például a nehezen kezelhető személyi ügyekbe, így például a vezetői utánpótlásban kérem a támogatását. Például a szakorvosképzésben és továbbképzésben szerepet játszó Egészség-gazdasági Tanszék vezetői posztja hét éve nincs betöltve. Az, hogy ketten pályáztunk, teljesen természetes, mint ahogy az is, hogy kettőnk közül csak az egyik lehet most dékán” – fejtette ki Bari Ferenc.

Orvoskari dékán nem orvosi diplomával? E kérdésre azt válaszolta a Kar új vezetője, hogy „aki 35 évet eltölt egy malomban, az már kellően lisztes, így szinte mindegy, hogy molnárnak vagy malomgépésznek tanult-e eredetileg”. Bari Ferenc hozzátette: „attól persze távol tartom magam, hogy bármiféle orvosszakmai kérdésben megnyilatkozzam. A dékánság viszont távolról sem orvosszakmai feladat.”

A nemzetközi tapasztalatok közül minél többet szeretne átemelni a szegedi orvosképzésbe. Szerinte az itteni oktatás elméleti alapját a kiemelkedő kutatói tevékenység, a gazdag publikációs termés jelenti. Szeretné, ha a 80-as és 90-es években oly jellemző „kiment – megtanulta – hazajött” szakmai utak típusa föléledne, mert most inkább a „kimegy – megtanulja – ott marad” modell dívik. Hangsúlyozta: „szeretném, ha a tanszékvezetők több oktatási célú szakmai útra is vállalkoznának!”

 

 

  Fejlesztési tervek

 

„A személyi fejlesztésnek együtt kell járnia az infrastrukturális fejlesztéssel” – hangsúlyozta Bari Ferenc, aki szerint most van több olyan terület, ahol az infrastruktúra megteremtődött, és a személyi állomány fejlesztése a feladat. Akad, ahol kellene infrastrukturális bővítés, és ebbe az irányba próbálják terelni a forrásokat.

A legnagyobb feladatnak az eddigi, hamarosan kiürülő Sebészeti Klinika épületének oktatási és kutatási célú hasznosítását tekinti. Ez az SZTE részéről is komoly pályázati munkát, odafigyelést, fókuszálást igényel – közel 4 milliárd forint értékben. A nagy és szép, centrális helyzetű épület hasznosítására a tervek elkészültek. Az impozáns fejlesztési elképzelések között szerepel, hogy ennek az épületnek a földszintjére költözhetne a Külföldi Hallgatók Oktatási Központja. Az emeleti részeken tantermek és kutatólaboratóriumok kapnának helyet. Az Orvoskaron ilyen jellegű fejlesztés az utóbbi 30 évben nem történt. „Az Egyetem Bolyai épülete mutatja, milyenek lesznek majd a felújított klinikakertbeli épületek is” – mutatott a „szomszédra”.

Az Universitas szellemében az eddigieknél sokkal szélesebb körű terepet lát a Szegedi Tudományegyetemen belüli egységek együttműködésére. Ezt nemcsak „olvasta”, gyakorolja is, hiszen az SZTE ÁOK és TTIK közös Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetet vezető egyetemi tanárként, oktatóként öt kar hallgatóival találkozik. Megtiszteltetésnek nevezte, hogy az elmúlt évben az SZTE TTIK Tanári Testületének elnöke lehetett, mert szoros az együttműködése az ottani fizikusokkal, informatikusokkal. A hallgatók képzésében a Jogi és a Gazdaságtudományi Karral is szoros a kapcsolata, a felnőttképzésben pedig a JGYPK-val, a publikációs munkában a Könyvtárral.

Bari Ferenc úgy véli: nagyon sokrétű munkát kíván az egészségtudományi karok – az SZTE ÁOK, a FOK és az ETSZK, valamint a GYTK – munkájának az összehangolása is, amelyben kezdeményező szerepet szeretne vállalni.

 

SZTEinfo – Ú. I.

Fotó: Herner Donát

 

Az SZTE karait bemutató kisfilmek itt megtekinthetőek:

http://www.u-szeged.hu/felveteli/bemutatkozo-kisfilmek

 

Az SZTE ÁOK életet bemutató kisfilmet az SZTE Média Centrum SZTE Televíziója készítette, itt megtekinthető:




SZAJBÉLY MIHÁLY: „AZ OKTATÓI TERHELÉS MÉRÉSÉT SZERETNÉM ÚJRAINDÍTANI”

 

Másképpen, új szemszögekből néz a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának egészére a dékánná választott Szajbély Mihály. Első vezetői lépései közül kiemelte: fel kell mérni az oktatók terhelését, és az eredmény alapján újra kell tervezni a kari stratégiát, melynek része a marketing megújítása és az épületek renoválása is.

 

 

− Terveim között nem szerepelt a dékáni feladat elvállalása. A karon belüli kommunikáció, a megkeresések, késztetések és belátások nyomán döntöttem úgy, hogy pályám vége felé, utolsó aktív időszakomból 3 évet e megbízatás ellátására szánok – árulta el Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar új dékánja, az irodalomtörténész professzor.


 

szajbely_mihaly_dekan_01
Szajbély Mihály
  BTK-pénzügyek: egyensúlyhoz közeli állapotban


− Működőképes, pénzügyileg nagyjából egyensúlyhoz közeli állapotú kart veszek át. Ez a BTK korábbi vezetőinek erőfeszítéseit dicséri. Az egyensúly megőrzése a karon dolgozók részéről sok megértést és lemondást kívánt – fogalmazott az új dékán. Magyarázatképpen pedig hozzáfűzte: például a nyugdíjba vonuló kollégák helyére nem kerülhettek új munkatársak. Ez feszültségeket okozott, hiszen nem feltétlenül onnan vonult nyugdíjba valaki, ahol kevés hallgatóval foglalkoztak. − Az üresedő státuszok bérét meg lehetett ugyan takarítani, de ezzel egyenetlenségek támadtak az egyes területek terhelésében.

 

− A költségvetési egyensúly azért is labilis, mert az állami finanszírozás 2013-ban már nem fedezte a karon dolgozók bérét. Az ebből adódó hiányt és az egyéb kötelezettségeket, például az egyetemi központi egységek finanszírozásához való hozzájárulást csak a saját bevételek terhére tudja a kar kigazdálkodni. A BTK-költségvetés pozitív egyenlegéhez nagymértékben hozzájárulnak a kar sikeres pályázatai – engedett bepillantást a BTK-belügyekbe. Összegzésképpen pedig kijelentette: −Az elmúlt években a felsőoktatást jellemző pénz és forráskivonás megnehezítette a működőképesség fenntartását.

Az állami finanszírozás alapján különböző helyzetűek a tudományterületek. A központi akarat támogatja a természettudományi képzést, miközben magas ponthatárt megszabva csökkenti például a kommunikáció szakosok számát, ugyanakkor egyes társadalomtudományi képzéseket egyáltalán nem támogat. − Az, hogy mennyi állami ösztöndíjas hallgató tanul az egyetemen, a bázisfinanszírozás miatt nem változtat az egyetem pénzügyi helyzetén. A BTK büdzséje sem változik pozitív vagy negatív irányban attól, hogy százzal több vagy kevesebb állami ösztöndíjas hallgatót képez – mutatott rá a helyzet ellentmondásosságára Szajbély Mihály. – Nekünk mégis az a hosszú távú érdekünk, hogy megfelelő létszámban oktathassunk államilag finanszírozott hallgatókat.

A gólyák száma a SZTE BTK-n ugyanannyi, mint tavaly, de a költségvetéses hallgatók száma valamelyest csökkent a korábbi évekhez képest.

 


  Természettudományok kontra bölcsészet


− Rövidlátó, pragmatista szemléletre utal, ha valaki úgy gondolja, hogy csak annak van értelme, ami közvetlen és megfogható hasznot terme” – válaszolta Szajbély Mihály azoknak, akik a bölcsészképzést háttérbe szorítanák. A nemzeti identitás és a nemzettudat a humántudományokra épül, már csak ezért is nélkülözhetetlenek ezek az ismeretek. A munkanélküliségi statisztika azt is megmutatja, hogy a legkevesebb munkanélküli a felsőfokú végzettségűek körében található, és a bölcsész diploma bármelyik területen jól konvertálható végzettségnek számít. A tudományágak közötti egyensúlyra van szükség. Az ennek megkérdőjelezése nyomán föl-föllángoló vita azonban időről-időre mindenki számára világossá teszi: azok a képzések, amelyek az SZTE Bölcsészettudományi Karán folynak, valójában nagyon komoly hasznot hajtanak az élet minden területén.

 


  Oktatói terhelés, marketing, szakgondozás


− Az oktatói terhelésnek a mérését célzó vizsgálatot újra szeretném indítani, majd folyamatosan karbantartani. Így szeretném kideríteni: melyik szak mely oktatási területén milyen kapacitásokkal rendelkezünk, és ezek mennyire kihasználtak. Az így felfedezett szabad kapacitásokat át lehetne terelni olyan területekre, amelyeken most óradíjakat fizetünk. A kapacitások átcsoportosításával jobb helyzetbe kerülne az, aki most kevés órával rendelkezik, ezért veszélyeztetettnek érzi magát, a kifizetett óradíjak mérséklődése pedig a kar a költségvetési helyzetét javíthatja – magyarázta az új dékán, hogy a korábbi pénzelosztási és felhasználási módszereken miként változtatna. − Nézzük meg, belül hogyan állunk, s ehhez képest szabjuk meg a stratégiai irányt! A racionalizálásnak azonban a tudományos teljesítménnyel harmonizálnia kell. Tehát ha van olyan képzés, ahol kevés a hallgató, de a kutatóegyetemi szempontokból szükségünk van rá, ott elvárható, hogy tudományos szempontból maximálisan teljesítsenek. Míg ahol az oktatók leterheltek órákkal, szakdolgozat vezetéssel, ott az a logikus, hogy a tudományos teljesítmény mérsékeltebb lehet. De ahol nincs se hallgató, se tudományos teljesítmény, ott át kell gondolni az erők átcsoportosítását.

A távlatokról, tervekről szólva azt mondta Szajbély Mihály, hogy az egyetemi jelent jellemző külső helyzetben nehéz hosszú távú stratégiákat megalkotni. A középtávú kihívásokra reagálni pedig csak azt követően lehet, hogy az SZTE BTK saját helyzetét jól ismeri és annak megítélésében is kialakult a kari konszenzus. Ez lesz az alapja mindazon döntéseknek, amelyek következnek.

Az SZTE BTK irányítójaként és a Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék vezetőjeként is fontosnak tartja a marketingtevékenység megújítását. E téren szerinte jobban kell támaszkodni az itt végzett hallgatókra. − Kifelé is világossá kell tennünk, hogy a bölcsészkarra jönni jó befektetés, mert ez az egyik legjobban hasznosítható diploma. A felvételizők adataiból világosan látszik, hogy melyik szakra honnan érkeznek hozzánk a fiatalok. Nem nehéz megjelölni azt a középiskolai kört, amellyel – egy-egy szak hallgatóit is bevonva – föl kell vennünk a kapcsolatot. Ha az SZTE BTK különböző szakjainak képviseletében azok a hallgatók mennek vissza volt középiskolájukba mesélni, akik ott tanultak, az érvelésük jobban hasznosul, mint ha a dékán vagy a tanulmányi osztály vezetője mesél nagy általánosságban a bölcsészképzésről – érvelt a kommunikációs képzést is irányító szakember.

Szajbély Mihály szerint azt is érdemes újragondolni, hogy az intézmény struktúrája jobban igazodjon a szakok gondozásához. − Az a cél, hogy egy-egy intézetvezető szakgazdaként tudjon működni. Sokféle képzés zsúfolódik itt: a régi 5 évestől kezdve a 3+2 évesen át az osztatlan tanárképzésig. A hallgatót manapság nem egyik tanszék adja át a másiknak, mint régen, hanem a hallgató maga állítja össze a saját órarendjét. Tehát az oktatónak nemcsak a saját, hanem az egész képzési szisztémát át kell látnia. Az SZTE BTK-n mindenki számára átláthatóbbá kell tenni az oktatás szervezését, és ez bizonyos területeken megköveteli az intézményi struktúra újragondolását is.


 

  Renoválásra váró épületek


Az utóbbi tíz évben az SZTE épületeinek rendbe tétele szép ütemben haladt. E felújítási hullámból azonban az SZTE BTK kimaradt. − Eljött az ideje, hogy az egyetem vezetésével együtt megtaláljuk a forrásokat ahhoz, hogy a BTK is méltó kubaturális helyzetbe kerüljön – hangsúlyozta a BTK-dékán. A sürgető feladatok közül kiemelte a Petőfi sugárúti épület tetőbeázásának a megszüntetését, miközben az épület egészének állagát az SZTE „szégyenfoltjának”, az egyetemi oktatás színvonalához méltatlannak nevezte. Szerinte érdemes elgondolkodni arról, hogy egy eredetileg irodaházak épült ingatlant kell-e, és ha mégis, akkor milyen átalakításokat követően lehet oktatási épületként hasznosítani. Úgy véli, többféle megoldás lehetséges.

Súlyos gondként kiemelte a feladatok sorából, hogy mivel a BTK Egyetem utcai fő épületének tetőszerkezetét megtámadó úgynevezett könnyező penészgomba-fertőzést megállítani nem lehet, azt mindenképpen fel kell újítani. Ezzel együtt azonban a tetőteret érdemes lenne beépíteni oktatási célokra. Ezzel – szerinte – a Petőfi sugárúti épület is tehermentesíthető lenne. Ha a források engednék, a zárt udvarok befedésével, az egyetem Dugonics téri épületének mintájára, olyan új közösségi tereket lehetne kialakítani a BTK fő épületben, amelyek nagyon hiányoznak az oktatóknak és hallgatóknak egyaránt. Ehhez a feladatsorhoz tartozik a főbejáratnak a TIK felőli oldalra való visszahelyezése. Ennek az előző dékáni vezetés által is dédelgetett tervnek a háttere az, hogy eredetileg is az Ady téri oldalról lehetett belépni a BTK-épületbe, vagyis a jelenlegi, az Egyetem utcai szűk bejárat csak gazdasági célokat szolgált. A régi-új főbejáratnál egy olyan fogadó teret lehetne kialakítani a bölcsészképzés központjában, ami közvetlenebb kapcsolatot biztosítana az egyetemi könyvtárral, hiszen a TIK és a BTK között élénk a forgalom.


 

  Stílus- és vezetőváltás


Intézetvezetőként már korábban is jól ismerte az SZTE BTK életét Szajbély Mihály, aki a vezetés személyi összetételének részleges megújításával új stílust is kíván hozni a kar vezetésébe. Az új vezetői kör egyik előnyének tartja Szajbély Mihály, hogy mindenki világosan és röviden képes elmondani a véleményét, és racionálisan kezeli a rá bízott területet. Szerinte a világos fogalmazás a problémák gyors és hatékony megoldásának előfeltétele.

A bölcsészhallgatók teljesítménye, TDK-sikerei is hozzájárulnak ahhoz, hogy a QS-ranking tudományterületeket rangsoroló 2014-2015. évi listáján a szegedi bölcsészettudományi karon folyó képzés és tudományos munka a világ összes egyetemi bölcsészkara közül a 181. helyezést érte el, megvalósítva azt a miniszteri célkitűzést, hogy legalább egy magyar egyetemi kar a világ 200 legjobbja között legyen. Ezt az eredményt hazánkban elsőként a Tisza-parti universitas bölcsészei érték el.

 

SZTEinfo – Ú. I.

Fotó: Herner Donát

Az SZTE karait bemutató kisfilmek itt megtekinthetőek:

http://www.u-szeged.hu/felveteli/bemutatkozo-kisfilmek

 

Az SZTE BTK kar életet bemutató kisfilmet az SZTE Média Centrum SZTE Televíziója készítette, itt megtekinthető:





BARNAI MÁRIA: JELENTŐS KÉPZÉSFEJLESZTÉS AZ ETSZK-N

 

Eredményes tanévet zárt az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar – mutat rá Barnai Mária dékán. Sikerült a Fogorvostudományi Karral elindítaniuk egy, az országban egyedülálló képzést, a dentálhigiénikus alapképzést.

 

– Ennek a képzésnek az indítását és kidolgozását Nagy Katalin, a Fogorvostudományi Kar dékánja szorgalmazta, és mi megláttuk benne a lehetőséget – mondta Barnai Mária. – A közös munka eredményeképpen az első hallgatók ebben az évben meg is kezdték az első tanévet, jó hír, hogy megfelelő létszámmal. Emellett a kar lehetőséget kapott arra egy TÁMOP pályázatnak köszönhetően, hogy jelentős képzésfejlesztésbe kezdjen.

 

Mindenki a tűrőképessége határán...

 

140911Banai_Maria_Eu_dekan_1
Barnai Mária

Ezeket a fejlesztéseket mindenképpen meg kellett volna tenniük, de így legalább van keret rá – mutatott rá Barnai Mária. A tankönyvírás feltétlenül szükséges volt, mert a szakirodalom egy része elavult, emellett pedig vannak olyan szakterületek, ahol egyáltalán nincsenek magyar nyelvű tankönyvek. Így most lehetőségük nyílt a legmodernebb ismereteket összefoglalni. A felsőoktatás az elektronikus tankönyvek felé halad, és ennek a pályázatnak a révén kizárólag ilyen jellegű tananyagot írnak és adnak majd közre. Ápolóknak és gyógytornászoknak születik ily módon három nagyon fontos hiánypótló könyv.

 

Az ETSZK dékánja pozitívumként említette azt is: nagyon örül neki, hogy kiváló hallgatói önkormányzatuk van nagyszerű vezetővel, Szekeres Judittal, aki társaival együtt megmozgatta a hallgatói életet. Rengeteg ötletük van, a tavalyi kari egészségnapot is ők szervezték nagy sikerrel, és szervezik az idén is. A dékán hozzátette: a gólyatábortól a kari bálon keresztül a kulturális és szórakoztató rendezvényeken át nagyon sok programot szerveznek, és talán a kar életében soha volt még ennyire eredményes és aktív hallgatói önkormányzat.

 

Az elmúlt tanévben a pénzhiánnyal küzdött a legtöbbet az ETSZK, a legtöbb problémát véglegesen megoldani nem tudták. – Négy éve folyamatosan csökken a finanszírozásunk, kivéve az idei évet, de a hallgatói létszám azonos vagy növekszik – mondta a dékán. – Mindenki a tűrőképessége határán van, az oktatóink is nagyon leterheltek. Most már harmadik éve vállalták és elfogadták a megemelt kötelező óraszámot, de ez már kezd a hatékonyság rovására menni. Elavulnak az eszközeink is, és csak tűzoltómunkát tudunk végezni a beszerzések területén.

 

Nehézséget jelent az oktatói utánpótlás biztosítása

 

Hozzátette: a másik, ami nehézséget okoz, hogy nehéz feltölteni a szakterületet minősített kollégákkal, az oktatók utánpótlása nagyon problémás, és ez csak lassan fog megoldódni. Most, hogy elindultak a mesterképzések országszerte, egyre több fiatal folytatja tanulmányait mesterszakon, némelyik hallgató tudományos érdeklődése már az alapképzés során kitűnik, ami optimizmusra ad okot. Szakterületeiknek is meg vannak a gyakorlatban dolgozó jeles képviselői, akik szeretnének tudományos fokozatot szerezni, de ez nem megy olyan gyorsan, mint ahogyan erre szükség lenne.

 

Az egyetem többi karával jó az együttműködésük, több területen is dolgoznak, gondolkodnak együtt. – Érdekes, hogy pont a Mezőgazdasági Karról gondolnák, hogy nincs kapcsolat, de pont velük gondolkozunk egy közös fejlesztésben magyarázta Barnai Mária. – Felmerült, hogy egy rehabilitációs foglalkoztató jellegű programot indítsunk el közösen, ahol a kis gazdaságokban lehetne a rászorultakat vagy akár az idősebbeket, nyugdíjasokat foglalkoztatni, azokat, akik szívesen dolgoznának. Ez a munka lehetne rehabilitációs vagy rekreációs célú is. Nyilván az egészségtudomány területéből adódóan az orvostudományi, a fogorvostudomány és a gyógyszerésztudományi fakultással szorosabb az együttműködésünk, de az egyetem minden karával van valamilyen kapcsolatunk.

 

Szintén örömre ad okot, hogy az új tanévben jelentkezőkben nem volt hiány, sőt, évek óta egyre növekszik a karra jelentkezők száma. A hallgatók szinte mindenütt fel is töltik az egészségtudományi kar kapacitásait, az idén csak az újonnan indított dentálhigiénikus képzésen és a szociális munkás képzésen maradt üres helyük. Összegezve azonban elmondható: egészen stabil hallgatói létszámot mondhatnak magukénak évek óta.

 

Új képzések hiányterületeken

 

Az idei esztendőre is vannak terveik – mondta a dékán, TÁMOP-pályázatból valósítják majd meg a képzésfejlesztést. – Ápoló és gyógytornász fizioterapeuta szakon mesterképzést szeretnénk indítani, és angol nyelvű alapképzést ugyan ezen a két szakon. Szakirányú továbbképzési szakokat is tervezünk, iskolarendszerű másfél-két éves időtartamban, szintén hiányterületeken. Ezeknek az akkreditációja még előttünk áll, így várhatóan csak 2016-ban tudjuk ezeket a képzésformákat indítani. 2015 szeptemberére biztosan elkészülnek a képzési programok, de az akkreditáció egy hosszabb folyamat. Van egy másik tervünk is: központi akaratnak köszönhetően a védőnő képzésbe bekerült a méhnyakrák-szűrés programja, ennek a programnak az oktatását most, ebben a szemeszterben kezdtük el, ami nagyon jelentős lépés. A tervek szerint azokon az 5 ezernél alacsonyabb lélekszámú településeken, ahol nincs nőgyógyászati szakrendelés, ott a képzést sikerrel teljesítő védőnő végezheti el a szűrést.

 

Barnai Mária a gólyáknak szolgál néhány jó tanáccsal is. Az elsősöket arra biztatja, hogy már most kezdjenek el nagyon komolyan azzal foglalkozni, amiért erre a karra jelentkeztek, hogy ne két év múlva kelljen ráébredniük: hiányoznak az alapismereteik, és nincs mire építeni.

 

– Ehhez módszertani segítséget, útmutatásokat adunk – mondta a dékán. – Emellett pedig azt tanácsolnám az elsőéves hallgatóinknak, hogy élvezzék és használják ki, hogy a szegedi egyetem diákjai. Éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyek a karon és az egyetemen adottak a kötelező programokon túl. Tegyék próbára kutatói vénájukat, most a legkiválóbb szakemberek mellett próbálhatják ki, hogyan tudnak szakterületükön eredményeket elérni, publikálni, és konferenciákon bemutatkozni. És persze élvezzék a diákéveiket, gyűjtsék az egyetem, a város és a hallgatótársak, barátok nyújtotta élményeket.

 

SZTEinfo – Nyemcsok Éva Eső

Fotó: Herner Donát


Az SZTE karait bemutató kisfilmek itt megtekinthetőek:

http://www.u-szeged.hu/felveteli/bemutatkozo-kisfilmek


Az ETSZK kar életet bemutató kisfilmet az SZTE Média Centrum SZTE Televíziója készítette, itt megtekinthető:




NAGY KATALIN: A FOGORVOSTUDOMÁNYT LEGMAGASABB SZÍNVONALON TANÍTANI

 

Az igen magas felvételi pontszám miatt, válogatott, jó képességű diákok kerülnek a Fogorvostudományi Karra – számol be róla Nagy Katalin professzor, a Fogorvostudományi Kar dékánja.

 

– Az elmúlt évek hagyományának megfelelően, amikor is a Fogorvostudományi Karra jó néhány ponttal magasabb pontszámmal lehet bekerülni, mint az Általános Orvostudományi Karra, jó kilátásokkal kezdhetjük a tanévet – kezdte Nagy Katalin dékán asszony. Rámutatott: sokkal könnyebb egy válogatott, erős csapattal dolgozni, illetve a magas színvonalat tőlük később is megkövetelni. Öröm számukra, hogy a vidéki képzőhelyek közül messze a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karát jelölik meg a legtöbben az első helyen. – Ez egyben komoly kötelezettséget is jelent számunkra, hiszen a magas színvonalú oktatást végig meg kell tartanunk.

 

Prof_Dr_Nagy_Katalin_KDZs_6631
Nagy Katalin
Vonzóvá tenni a karon történő oktatást

 

A karon jellemzően kis létszámú, kiscsoportos oktatás folyik, ami a fogorvosképzés gyakorlati jellegénél fogva rendkívül fontos. Míg néhány kar hallgatói esetében egy nagy teremben akár 200 hallgató is elfér, az előadások meghallgatására és a tananyag elsajátítására főleg könyvek állnak rendelkezésre, addig a fogorvos-oktatás rendkívül speciális, különösen az eszköz- és anyagigényt tekintve. – Ahhoz hogy egy fogorvos hallgatót oktatni tudjunk, lényegében egy 6-8 millió forintos egységkészüléket kell hallgatóink rendelkezésére bocsátanunk – magyarázta Nagy Katalin az igen költségigényes oktatás hátterét. – Ez az a munkaeszköz, ami másnak esetleg a tankönyv. A fogorvosi berendezés mellett meg kell említenünk a nagyon magas anyagköltségeket. Köztudott, hogy a fogorvosi anyagok nagyon drágák, ezeket külföldről szerezzük be, így egy-egy az árfolyamváltozás is érzékenyen érinthet bennünket.

 

A dékán hozzátette: a kiscsoportos oktatásból következik, hogy igen nagy a kar humán erőforrás-igénye. A fogorvoslás jellegzetes, privát praxisba való terelődése miatt ezzel a feladattal nagyon nehezen tudnak megbirkózni. Hiszen a fogorvosoknak nem feltétlenül érdekük, hogy az egyetemhez kapcsolódjanak. – Ahhoz, hogy megfelelő számú oktatógárdát itt tudjuk tartani a FOK-on, rendkívül vonzóvá kell tenni az itteni oktatást, és ez a vonzerő nem nyilvánulhat meg az anyagiakban, hiszen a magánpraxist folytató fogorvosok köztudottan igen magas jövedelemmel rendelkeznek – mondta Nagy Katalin. – A szegedi kar esetében egy Magyarországon elismerten magas színvonalú, de talán büszkén mondhatom, hogy Európa térképére is felkerült Fogorvostudományi Karról beszélünk. Ez pedig az oktatók számára – még ha csak részmunkaidőben csatlakoznak is karunk oktatói gárdájához –, olyan biztonságot és büszkeséget ad, amiért érdemes velünk együtt dolgozni.

 

Biztató tárgyalások folynak az infrastrukturális fejlesztésről

 

A Fogorvostudományi Karon az elmúlt évtizedekben nagyon nagy nehézséget okozott az infrastruktúra tarthatatlansága. És bár már az elődök is feladatukul tűzték ki ennek megoldását, a fejlesztés még várat magára. – Dékánságom elmúlt nyolc éve alatt azt hiszem, ezzel foglalkoztam a legtöbbet. Bár komoly fejlődéseket értünk el, még további lépésekre lenne szükségünk – mutatott rá Nagy Katalin. – A jelenlegi épületünkkel szemközt vásárolt, használt ingatlan birtokba vételével átmenetileg sok problémát oldottunk meg az oktatás infrastruktúráját tekintve, de ez még mindig nem tudja biztosítani azt a színvonalat, amelyet a véleményem szerint a kar feltétlenül megérdemelne. A beruházás különféle lehetőségeit számba vettük és latolgattuk. Azt, hogy mennyire nem adjuk fel ennek az égető problémának a megoldását, a most folyamatban lévő tárgyalások mutatják. Úgy érezzük, hogy feltétlenül és nagyon gyorsan megoldást kell találnunk erre a problémára, ami a fenntartó, a minisztérium teljes elvi támogatásával valósulhat meg. Mindannak az ötletbázisnak, ami a rendelkezésünkre áll, mind az egyetem vezetése, mind pedig az új egészségügyi kormányzat nyitott a meghallgatására, és ez a nyitottság a záloga annak, hogy ezt a problémát belátható időn belül megoldjuk.

 

Ha negatívumokról kell beszélni, amit dékán asszony nem szívesen tesz, akkor, mint mondja, le kell szögeznie, hogy minden egyes negatívum ebből az infrastrukturális problémából fakad. – Ezek ellenére azt mondhatom, hogy az angol nyelvű képzésünk iránt évről évre növekszik az érdeklődés, és kizárólag az infrastrukturális korlátaink szabnak határt annak, hogy növeljük a hallgatói létszámot – beszélt a karon folyó munka nemzetközi elismertségéről Nagy Katalin. – Már hosszú évek óta az a tapasztalatunk, hogy az angol nyelvű képzésre az itt végzettek rokoni, ismerősi köréből kerülnek ki az újonnan jelentkezők, ami azt jelenti, hogy a hallgatók nagy része nem találomra választ magának továbbtanulási lehetőséget külföldön sem, hanem a régi hallgatók által elmondott tapasztalatok, tájékoztatás alapján adja be hozzánk a jelentkezését, és remélhetőleg el is nyeri a felvételt.

 

Emelni az ellátások színvonalát

 

Az idei tanév terveit Nagy Katalin dékán két nagy részre osztja. Az egyik, ami minden évben szinte tökéletes színvonalon meg is valósul: azoknak a hallgatóknak, akik a karra jelentkeztek, és felvételt nyertek, a fogorvostudomány legmagasabb színvonalából nemcsak ízelítőt adnak, hanem a lehető legmagasabb színvonalon meg is tanítják nekik a szakmát. – Büszkén mondhatjuk, hogy az orvostudománynak talán az egyetlen olyan szakterülete a fogorvostudomány, amelynek elvégzését követően a friss diplomás már a következő napon teljes körű ellátással tud a paciensek szolgálatába állni. Az is nagyon szerencsés dolog, hogy a végzett kollégák – a megfelelő szaktudásuknak köszönhetően – Magyarországon is jó megélhetést biztosító területen tudnak dolgozni, jó részt a privát praxisban. Álmunk az, hogy egy olyan ellátórendszer kialakításában segíthessünk, amely az állami betegellátást is megfelelő színvonalra tudja majd hozni. Ez az új projektünk lényege, hogy ne csak a kevesek számára elérhető privát betegellátás színvonala emelkedjen, hanem az egyetemen belüli privát és állami ellátás a paciensek teljes megelégedésére szolgáljon, természetesen a kiváló oktatásunk prioritásának megtartásával. Ehhez kapcsolódik a folyamatosan fejlődő és egyre jobb eredményeket elérő kutatómunka, melynek előnyei végső soron ugyancsak a magasabb színvonalú betegellátásban nyilvánulnak majd meg – tette hozzá Nagy Katalin.

 

A dékán asszony a kar első éves hallgatóinak arra hívja fel a figyelmét: rendkívül szerencsések, hogy egy nagyszerű szakterületet választottak, aminek köszönhetően – ha alaposan megtanulják a szakmájukat –, nem lesznek anyagi gondjaik. Ugyanakkor arra is figyelmezteti őket, hogy a fogorvostudomány az orvostudomány lényeges része. Ezért szerinte kiemelkedően fontos, hogy a leendő fogorvosok már hallgató korukban minden egyes pácienst olyan empátiával, olyan körültekintéssel kezeljenek, mintha saját édesanyjuk, édesapjuk, hozzátartozójuk ülne a fogorvosi székben.

 

SZTEinfo – Nyemcsok Éva Eső


Az SZTE karait bemutató kisfilmek itt megtekinthetőek:

http://www.u-szeged.hu/felveteli/bemutatkozo-kisfilmek


A FOK kar életet bemutató kisfilmet az SZTE Média Centrum SZTE Televíziója készítette, itt megtekinthető:

 







VILMÁNYI MÁRTON: AZ ANGOL NYELVŰ KÉPZÉSEKRE ÉS A TEHETSÉGGONDOZÁSRA ÖSSZPONTOSÍT A GTK


Kiemelt tanévnek számított az SZTE Gazdaságtudományi Kar életében a 2013/14-es tanév, hiszen fennállásának tizenötödik évét ünnepli az 1999-ben alapított intézmény. Ráadásul dékánválasztást is tartottak: a fakultást az előző három évben is irányító Vilmányi Márton 2014. augusztus 1-jétől második ciklusát kezdheti meg a GTK élén. A dékán az SZTE Médiacentrum kérdésére válaszolva azt mondta: alapvetően sikeresnek tekinti az előző tanévet, ám természetesen akadnak olyan területek, melyek javításra, fejlesztésre szorulnak.


vilmanyi_marton02
Vilmányi Márton
– Nagyon sokat léptünk előre a tehetséggondozásban, a hallgatóinkkal tanórai kereteken kívül történő foglalkozásban. Szemeszterenként 54-57, tanévenként tehát összesen több mint 100 ilyen program szolgálja szakmai felkészítésüket. Ugyancsak komoly eredménynek tartom, hogy a nehéz felsőoktatási körülmények ellenére megőriztük szoros kapcsolatunkat munkaerő-piaci partnereinkkel, akik oktatási életünkből és a tehetséggondozásból is aktívan kiveszik a részüket, de a kutatási tevékenységünkhöz is egyre inkább hozzájárulnak. A gazdálkodásunk kiegyensúlyozott. A költségvetésünk a többi karéhoz hasonlóan csökkent ugyan, ám így is sikerült némi maradványt termelnünk, amit tehetséggondozási, kutatás programokba és oktatásfejlesztésbe fektetünk. A kar életciklusánál fogva jelentős területnek számítanak a nemzetközi kapcsolatok is, így aktívan és határozottan foglalkozunk a GTK nemzetközi jelenlétével – boncolgatta Vilmányi Márton. Ennek érdekében a 2013/14-es tanévben elindították a kizárólag külföldieknek szóló angol nyelvű BA-képzést, mely iránt egyre nagyobb az érdeklődés, ősszel már a második évfolyam indul. Rengeteg energiát fektettek az angol nyelvű nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterképzés előkészítésébe is, ezt külföldi intézményekkel együttműködésben 2014 szeptemberében indítják el külföldi és magyar diákok számára. A dékán mindemellett arra is büszke, hogy külföldi partnereikkel egyre aktívabb oktatási-kutatási kapcsolatot tartanak fenn: tavasszal egy héten át 40 külföldi partnerük oktatott a GTK-n.

 

Gyorsabban, rugalmasabban

 

A sürgető teendők, az elvégzendő feladatok között a kari folyamatok gyorsabbá, rugalmasabbá tételét említette elsőként a dékán. – E tekintetben (összegyetemi szinten is) a változó jogszabályi környezetben az lehet a célunk, hogy gyorsan és rugalmasan teljesíteni tudjuk kötelezettségeinket,. Ezzel elégedetlen vagyok, hasonlóan a rektori vezetéshez és a társkarok dékánjaihoz. Fontos, hogy rendbe tegyük folyamatainkat a pénzügyi rendszertől a hallgatói jogorvoslati eljárásokig. Tervbe vettük azt is, hogy angol nyelvű programot indítunk a doktori képzésben, ám az akkreditáció egyelőre felemésztette energiánkat, így ez lehet, hogy még csúszik egy kicsit. Szerettük volna felújítani a 2007-ben átadott Kálvária sugárúti főépületünket is, hiszen több garancia hamarosan lejár: a munkálatok egy részét sikerült csak idén nyárra beütemezni, a nagyja jövő nyárra marad – sorolta.

 

Kiemelte, az SZTE GTK-nak egyre szélesebb körű és szorosabb a nemzetközi kapcsolatrendszere, számos partnerintézményük van német, francia, olasz, spanyol, brit, román, szlovén, szlovák, cseh egyetemekkel. Európán kívül is akadnak együttműködő partnereik, így egy indiai business school, mely cserediák-lehetőséget kínál a szegedi hallgatóknak ( ősszel érkeznek a GTK-ra az első indiai diákok), és jó úton halad a kapcsolatépítés egy sanghaji intézménnyel is. A GTK angol nyelvű alapképzésének célpiaca elsősorban nem Európa (hiszen az EU-n, illetve az Európai Felsőoktatási Térségen belül eléggé hasonlatos a képzési tartalom), hanem Észak-Afrika, illetve az egykori szovjet tagállamok. Mesterszinten, ahol speciális tudást kell nyújtani, már más a helyzet: az angol nyelvű nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterképzés iránt az EU-n belül is jól megragadható érdeklődés mutatkozik. A GTK igyekszik kapcsolódni a mesterszintet átszövő nagy nemzetközi hálózatokhoz, melyek lehetőséget biztosítanak, vagy éppen kötelezettséget adnak a hallgatóknak külföldi részképzésekre. Örömtelinek nevezte, hogy az SZTE Gazdaságtudományi Karát nem érinti a gazdaságtudományi területet országos szinten jellemzően kismértékű csökkenés, a hallgatói létszám 2000 körül állandósult. A fakultás a legjobban tanulókat segítendő széles ösztöndíjrendszerrel hidalta át a problémát, hogy az alapszakok a hallgatók zöme számára költségtérítésessé váltak. Sikerült elérniük, hogy a tehetséges, de nehéz körülmények között élők fiataloknak se kelljen lemondaniuk választott szakmájukról.

 

A régió vállalkozásainak találkozóhelye

 

Az immár tizenöt esztendős kar beágyazottságával is elégedett Vilmányi Márton, akár a hazai felsőoktatási rendszert, akár a régió gazdasági életét tekintjük. – A közgazdaság-tudományi képzési területen a Budapesti Corvinus Egyetem a vezető intézmény Magyarországon komoly hagyományaival, legnagyobb oktatási-kutatási kapacitásával. A Corvinust követő képzőhelyek között Pécs, Debrecen és Győr mellett az SZTE GTK is helyet követelt magának, bátran állíthatom, képzéseink színvonala, szakmai megalapozottsága révén az első öt között minden szempontrendszer szerint ott vagyunk. Az alapszakok jelentkezési létszáma alapján folyamatosan az első háromba kerülünk országosan. Teljesült továbbá az alapítói szándék, olyan gazdasági képzőhelyet építettünk fel Szegeden, mely integrálja az itteni felsőoktatási kompetenciákat, így például az ÁJTK, a BTK és a TTIK szakmai hozzáértését, ami sajátos kínálatot is biztosít – mondta a dékán. Hozzáfűzte, a közgazdaság-tudományi képzést, majd a Gazdaságtudományi Kart indulása óta kiemelten támogatta maga az egyetem, a munkaerőpiac, a helyi gazdasági szereplők, a kereskedelmi és iparkamara és az egyéb szakmai szervezetek ilyen irányú magatartása az évek során tovább erősödött, hiszen a fakultás folyamatosa értéket teremtett és teremt partnerei számára. – Az elmúlt években arra törekedtünk, hogy az SZTE GTK-t aktív helyszínné tegyük a vállalkozások számára, ahol új ismeretekre tehetnek szert, és tapasztalatot cserélhetnek egymással. E célkitűzést szem előtt tartva képzéseket hirdetünk, előadás-sorozatokat, workshopokat szervezünk, és bekapcsoljuk az érdeklődőket a tehetséggondozási tevékenységünkbe – akár az ösztöndíjrendszerünkbe, hogy foglalkozzanak hallgatóinkkal, akik később jól képzett munkavállalóik lehetnek. Szerencsére szinte mindenhol nyitott ajtókat találunk – szögezte le Vilmányi Márton. Ennek megfelelően a karon végzettek gyorsan és biztosan el tudnak helyezkedni, rendkívül alacsony a szakmaelhagyók aránya. Az egyetlen gondot a dékán szerint az jelenti, a régió gazdasága nem bővül úgy, hogy fel tudja szívni az összes, Szegeden diplomát szerzett közgazdászt, így a kibocsátottak 30-40 százaléka máshol, jellemzően Budapesten talál állást, ahol a Magyarországon működő külföldi nagyvállalatok központjai találhatóak. Hasonló tendenciák jellemzőek egyébként Pécs és Debrecen esetében is.

 

Nem halasztható tovább a képzések felülvizsgálata

 

Vilmányi Mártont arról is kérdeztük, milyen tervekkel vág neki 2014. augusztus 1-jén kezdődő második hároméves dékáni ciklusának. Mint fogalmazott, legfontosabb feladatai a meglévő folyamatok konszolidálása, az angol nyelvű szakok fejlesztése, a képzési struktúra finomhangolása. – Szeretném, hogy angol nyelvű képzéseink három éve múlva alap-, mester és doktori szinten is a gyermekbetegségeken átesve stabilan, folyamatosan működjenek. Lényeges a tehetséggondozási tevékenység fejlesztése, bővítése is, nem ragadhatunk a tíz-tizenöt évvel ezelőtti oktatási módszertanba, többletértéket kell teremteni. Felül kell vizsgálni a bolognai típusú képzéseket, hiszen a munkaerőpiac máig nem értette meg az alap- és mesterszakok közötti különbséget, ami nyilván elsősorban a felsőoktatás felelőssége. Munkaerő-piaci partnereinkkel együttműködésben adott esetben minimális mértékben ki kell igazítani a képzési struktúrát akár intézményi szinten. Ez nem halasztható tovább, ugyanakkor tisztán kell látni azt is, egy képzés korrekt fejlesztési ciklusa három-öt év. Határozott célkitűzésem emellett, hogy egyre komolyabb piaci csatornákat nyissunk a kutatás-fejlesztés vonatkozásában. A felsőoktatás mái nem heverte ki az innovációs járulék megszüntetését, komoly kutatás-fejlesztési forrás tűnt el, amit pótolni igyekszünk, hiszen ezen keresztül tudjuk becsatornázni a gazdasági élet, a munkaerőpiac elvárásait. A kar gazdálkodásának pedig kiegyensúlyozottnak kell maradnia. Bízom benne, a jogszabályi környezet már nem fog radikálisan változni, így végre befelé, a saját folyamatainkra figyelhetünk – összegzett

 

Pintér M. Lajos

Fotó: Gémes Sándor


Az SZTE karait bemutató kisfilmek itt megtekinthetőek:

http://www.u-szeged.hu/felveteli/bemutatkozo-kisfilmek


A GTK kar életet bemutató kisfilmet az SZTE Média Centrum SZTE Televíziója készítette, itt megtekinthető:




HOHMANN JUDIT: KINŐTTE RÉGI OTTHONÁT AZ SZTE GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI KAR

 

Oktatási és kutatási szempontból rendkívül sikeres tanévet zárt a Gyógyszerésztudományi Kar Hohmann Judit dékán szerint. Fontos feladatok állnak ugyanakkor a fakultás előtt: az angol tagozatos képzés bővítése, illetve az infrastruktúra fejlesztése.

 

hohmann judit
Hohmann Judit
Az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar sikeres tanévet hagyott maga mögött 2013/14-ben – tekintett vissza az SZTE Médiacentrum kérdésére válaszolva Hohmann Judit dékán. – Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a gyógyszerészet továbbra is rendkívül népszerű, a fiatalok nagy számban jelentkeznek hozzánk. Miközben teljesen kihasználjuk oktatási kapacitásunkat, körülbelül négyszeres a túljelentkezés. A nyolcévenként esedékes akkreditációt is sikeresen lezajlott , a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságtól egyelőre egy munkaanyagot kaptuk meg, de nagyon pozitív az értékelés: magas színvonalúnak tartják az itt folyó képzést, sőt, egyes elemeit kiemelkedőnek és példaértékűnek nevezik, például az államvizsga-rendszerünket és a tehetséggondozást, az oktatók minősítettségének magas arányát és itt folyó kutatómunkát. A kutatómunka eredményességét sok összetevő mutatja, így például az elnyert kutatói, posztdoktori, doktorjelölti és doktoranduszi pályázatok. Doktori képzésünkben is kihasználjuk a rendelkezésünkre álló kapacitást. Örömmel vesszük, hogy a gyógyszerészhallgatók mintegy tíz százaléka tér vissza PhD-tanulmányokat folytatni, de más karokról is jelentkeznek doktori iskolánkba, pl. biológusok, vegyészek, tanár végzettségűek. A szakgyógyszerészképzés a 2012/13-as tanévben újult meg, az új rendszerű szakgyógyszerészképzés második tanéve folyt a 2013/2014. tanévben, a tematikák kidolgozásával, a rendszer finomhangolásával – összegzett a GYTK dékánja. Hozzátette, számos jeles eseményt is rendeztek a karon a 2013/14-es tanévben, ilyen volt a gyógyszerészhallgatók országos találkozója mintegy 400 fő részvételével, a Kedvessy György professzor születésének századik évfordulóján tartott ünnepség vagy a Semmelweis Kollégium ötvenedik születésnapi ünnepsége. Mindemellett megkezdte működését a gyógyszerészképzés első hazai szakkollégiuma, a Kabay János Szakkollégium. A GYTK oktatói, kutatói számos elismerést nyertek el, Martinek Tamás Oláh György-díjat nyert el, Mándity István Junior Príma Díjat vehetett át, a korábbi dékánt, Fülöp Ferenc akadémikust pedig az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnökévé választották. Számos további eredmény, rangos publikáció, pályázati siker jelzi, a szegedi gyógyszerészkar a méretéhez képest kiemelkedő tudományos munkássággal büszkélkedhet.

 

Mintaértékű tehetséggondozás

 

– Pályázati eredményességünk annak is köszönhető, hogy jól be tudunk tagozódni a nagy egyetemi projektekbe: öt ilyen TÁMOP-projektnek vagyunk jelenleg aktív résztvevői. Ez nagyrészt annak tulajdonítható, hogy a gyógyszerészet multidiszciplináris terület, szorosan kötődik a természet- és az orvostudományokhoz egyaránt. A gazdálkodást illetően roppant nehéz tanévet hagytunk magunk mögött. A finanszírozási nehézségek miatt gyakorlatilag a túlélést tűztük ki első számú célként. Az volt a legfőbb törekvésünk, hogy megőrizhessük az oktatói-kutatói gárdát, és ne kelljen létszámot csökkentenünk, mert az közép- és hosszú távon komoly minőségromláshoz vezetett volna. Szerencsére minden oktató-kutató megtarthatta pozícióját – mondta el Hohmann Judit.

 

Ami a mintaértékűnek minősített tehetséggondozást illeti, ennek legfontosabb, nagy hagyományokkal rendelkező eleme a tudományos diákkör (TDK), amit szívesen választanak a hallgatók, hiszen sok szakdolgozat, későbbi PhD munka a TDK-munkán alapul. Az oktatók is örömmel foglalkoznak diákkörös hallgatókkal és veszik ki részüket a tudományos utánpótlás-nevelésbe. A dékán kiemelte, szép eredményeket értek el az előző, 2013-as OTDK-konferencián, és mivel tavaly nagyszámú ígéretes előadás hangzott el a 2013/14-es helyi TDK-n is, ezért bizakodva tekintenek a 2015-ös OTDK elé. A TDK-t egészíti ki a karon a szakkollégium tevékenysége. A tehetséggondozást, a tudományos utánpótlás-nevelést segítő céges kapcsolatok szerencsére továbbra is élénknek mondhatók, hiszen egyebek között a Richter és a Chinoin gyógyszergyár, valamint a Pick Zrt. is támogat évente legalább egy-egy doktoranduszt.

 

A volt teherpályaudvar helyén építkeznének

 

Rátérve azokra a területekre, melyeken az előző időszakban nem sikerült áttörést elérni, Hohmann Judit az angol tagozatos képzés alacsony létszámát és a kari infrastruktúra állapotát említette meg. – Sajnos tartós probléma, hogy kevesen jelentkeznek az angol tagozatos képzésünkre, pedig stratégiai célunk ennek a területnek a hosszú távú erősítése, ugyanis a jelenleginél jóval nagyobb létszámot tudnánk fogadni. Komoly konkurenciát jelentenek a környező országok egyetemeinek olcsóbb képzései, illetve idehaza Debrecen, Pécs és elsősorban a főváros, Budapest, melynek adottságaival értelemszerűen nehéz versenyeznünk. Évek óta 20-25 fős létszámmal indul az angol évfolyam, ráadásul komoly a lemorzsolódás. Nagy energiákat mozgósítunk az előrelépés érdekében, minden kínálkozó lehetőséget igyekszünk megragadni! Részt vettük a kínai oktatási kiállításon, a szaúdi akkreditáció bizottság is akkreditálta az angol tagozatos gyógyszerészképzést, de még nem látjuk ezek eredményét. Fontosnak tartom, hogy még intenzívebben foglalkozzunk ezzel a területtel – jelentette ki a kar vezetője. Úgy folytatta: az infrastruktúra legalább ilyen égető kérdés. – Nagyon szeretnénk, ha előremozdulást tudnánk elérni a kar új főépületének ügyében. Jelenleg egy nagyon régi, nem kutatási célra tervezett ingatlanban működünk, ráadásul két intézetünk kívül esik ezen az Eötvös utcai épületen, ahol a munkavédelmi, tűzvédelmi előírásoknak, légtechnikai követelményeknek nehezen tudunk megfelelni, az eszközeink, berendezéseink elhelyezése gondot jelent. A Gyógyszerésztudományi Kar az új nagyberuházása számára a volt teherpályaudvar területén szeretne helyet kapni. Bízom benne, hogy legalább a tervek kidolgozásában előrelépünk a következő tanévben. Az infrastrukturális fejlesztés megvalósításához komoly pályázati forrásra is szükségünk lesz. Az új kari épület természetesen hosszú távú terv, de tagadhatatlan: az intézeteink mára kinőtték a mai kubatúrát, új műszereket nem tudunk elhelyezni, nem tudunk tovább terjeszkedni, a tetőteret is beépítettük már. Célunk, hogy a kar valamennyi intézete egy helyre kerüljön, méltó körülmények közé, és az új épületben helyet kapjanak a velünk együttműködő cégek, kutatási laborok is.

 

A képzésnek szüksége lenne egy szegedi gyógyszergyárra

 

A fakultás az elmúlt időszakban rendkívül kiterjedt nemzetközi együttműködési rendszert alakított ki. – Három testvérkarunk van, a Marosvásárhelyi Orvosi-Gyógyszerészeti Egyetem mellett az amerikai Toledóval és a tajvani Kaohsiungi Orvosi Egyetemmel állunk szoros kapcsolatban. Toledóval folyamatos a hallgató- és oktatócsere, míg a tajvaniakkal duális PhD-képzés kezdődött, sőt az idén már az első PhD-fokozatszerzés is megtörtént. A duális képzés keretében a doktoranduszok egy-egy szemesztert töltenek el a partnerintézményben. Nagy öröm számomra, hogy kutatóink is számos gyümölcsöző külföldi kapcsolattal rendelkeznek, kutatási együttműködéseken, illetve különböző pályázatokon keresztül például finn, német, francia, brit, osztrák egyetemekkel dolgoznak együtt az egyes intézetek: közös közlemények, programok jelzik a szoros partnerséget vázolta a dékán.

 

A kar beágyazottságáról szólva Hohmann Judit kiemelte: az egyetemen belül remek partnerséget alakítottak ki szinte minden fakultással, a legszorosabb az együttműködésük a Természettudományi és Informatikai, az Általános Orvostudományi, illetve az Egészségtudományi és Szociális Képzési Karral. A városi kapcsolatrendszerük is jónak mondható, ám gondot okoz, hogy a gyógyszergyárak döntő többsége Budapesten működik, szakmai kapcsolataik így oda irányulnak. Jelenleg Szeged az egyetlen gyógyszerészképzőhely, ahol nincs gyógyszergyár, pedig a hallgatóknak szükségük lenne a közvetlen, helyi ipari kapcsolatokra. Sajnálatos a szegedi gyógyszerészképzés számára, hogy hiányzik a városban a gyógyszeripar, a képzés nagy előnyét látná, illetve a gyár is komolyan profitálna a GYTK tudományos, kutatás-fejlesztési-innovációs potenciáljából – összegzett a professzor asszony.

 

SZTEinfo – Pintér M. Lajos

Fotó: Gémes Sándor

Az SZTE karait bemutató kisfilmek itt megtekinthetőek:

http://www.u-szeged.hu/felveteli/bemutatkozo-kisfilmek


A GYTK kar életet bemutató kisfilmet az SZTE Média Centrum SZTE Televíziója készítette, itt megtekinthető:




*


MARSI ISTVÁN: A JGYPK BÜSZKE A DOBOGÓS HELYEZÉSEIRE

 

Országos szinten kiemelkedő pedagógusképzés, elismert oktatói és hallgatói tudományos munka, gazdag konferencia- és rendezvényprogram, bővülő nemzetközi kapcsolatok és fejlődő idegen nyelvű kurzuskínálat. Ezek jellemezték a Tisza-parti universitas pedagógusképző karának 2013/2014-es tanévét. Az SZTE második legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező fakultásának dékánjával, Marsi Istvánnal beszélgettünk.

 

Nehéz helyzetben is helytállt a JGYPK

 

– A 2013-as évben átmeneti költségvetéssel dolgoztunk, mely kifejezi azt a bizonytalanságot, amely jelenleg a felsőoktatásban uralkodik, ugyanis a bázisalapú finanszírozás minden kart próbára tett, így a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar is számos nehézséggel szembesült – mondta Marsi István dékán. Hozzátette: a kar vezetése bízik abban, hogy az új felsőoktatási finanszírozási rendelet egyértelműen támogatni fogja a normatív finanszírozást, melyhez reális normatívák társulnak, ellenkező esetben tovább fokozódó nehézségekkel kell számolnia minden intézménynek, így a karnak is. – Úgy gondolom, a nehéz körülmények között is helytállt a pedagógusképző kar, az akadályok ellenére is zavartalanul folyt az oktatás, a mindennapokban a hallgatók alig érzékelték a nehezedő feltételeket – vont mérleget.

 

marsi istván dékán
Marsi István
Kiváló képzés és tudományos munka

 

A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar a 2013/2014-es tanévben is a második legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező fakultás volt. Legkiemelkedőbb területük a pedagógusképzés, mely a HVG rangsorában országos első helyen áll. Ennek legfőbb oszlopai a gyógypedagógus-képzés, a tanítóképzés és az óvodapedagógus-képzés. Hagyományosan jól működnek az ének-zene, a testnevelés és sporttudomány terület képzései, népszerű a rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak és a képi ábrázolás is – tudtuk meg a dékántól. Kiemelte: a hagyományos képzéseket folytató és a megújult profilú intézetek egyaránt helytálltak, a kar a folyamatosan változó helyzetben is megtalálja a helyét, a nehézségeken úrrá tud lenni.

A karon folyó tudományos munka területén nagyon pozitív változások jelentkeztek, folytatódott a korábbi növekedési tendencia. Egyrészt a JGYPK oktatói neves konferenciákon vettek részt, és mutattak be értékes tudományos eredményeket, másrészt a kar is otthont adott több konferenciának. Ezek közül is kiemelkedik a Leisure, Health and Well-being (Aktív szabadidő-eltöltés, egészség és jóllét) nemzetközi szabadidő-szociológiai konferencia, melyet a tanév elején az Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet rendezett. Emellett – többek között – felnőttképzési, környezetvédelmi, gyógypedagógiai, alkalmazott nyelvészeti és gyermekirodalmi konferencia is zajlott a karon, számos művészeti rendezvényt szerveztek, folytatódott a fakultás hagyományos nyári egyetemi programja, ahol számos külföldi hallgatót láttak vendégül – értékelt a dékán.

Rámutatott arra is, hogy a kar Erasmus program cserekapcsolatai továbbra is jól működnek, ígéretes a Rajz-Művészettörténeti Tanszék együttműködése, melynek keretében művészetpszichológiai, művészetterápiai részképzésre fogadnak orosz hallgatókat. – Fontos az idegen nyelvű oktatás irányába történő nyitás is. A JGYPK-n is megjelentek az idegen nyelvű kurzusok, részben a külföldi vendéghallgatóknak, cserediákoknak, de saját hallgatóink számára is kínálunk bizonyos tárgyakat idegen nyelven, és szerepel ez a lehetőség például a tanítóképzésben választható műveltségi területek között is – mondta. A kar számára kiemelten fontos minőségi mutató a tudományos és művészeti diákköri konferenciákon elért helyezések száma. – Büszkén mondhatom, hogy ez is hagyományosan sikerágazatnak számít a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon. A tudományos diákköri konferenciákon elért helyezések tekintetében egyetemi viszonylatban dobogós helyen áll a kar – jellemezte az elmúlt évet. A dékán hírportálunknak azt is elmondta, hogy több, egyetemi szinten is jelentős pályázatot nyert el a JGYPK a tanévben: kiemelkedő a Mentor(h)áló 2.0, a korábbi sikeres program folytatása, mely messze túlnyúlik a kar horizontján, társkarok és partnerintézmény is részt vállaltak a megvalósításban, de a program központja a pedagógusképző fakultáson van, a menedzselés is itt zajlik. A másik igen jelentős pályázat egy sportot érintő, a komplex felsőoktatási szolgáltatások régióbeli fejlesztésére irányuló projekt.

 

Útravaló a gólyáknak

 

– Ami az előttünk álló tanévet illeti, azt látom, hogy továbbra is megtartja második helyét a kar a hallgatói létszámot tekintve. Az egyetem szinte minden karán érvényes, hogy valamelyest csökkent a hallgatói létszám, de karunkon továbbra is az ezres határ fölött van az új hallgatók száma – mondta.

Nehéz rövid tanácsot adni a gólyáknak, mert az egymondatos útmutatások azt a látszatot keltik, hogy egyetlen jó tanács az összes nehézségen átsegíti az elsős hallgatókat, de ez ennél persze bonyolultabb – vallja a Marsi István. – Nagyon fontos, hogy őrizzék meg magukban a fiatalos lendületet, a kíváncsiságot, mert e nélkül nincs ambíció, motiváció a tudás megszerzésére. Ezt a fiatalos kíváncsiságot egészítsék ki azokkal a tapasztalatokkal, amelyekkel sikerül őket felvérteznünk az itt töltött évek során. A kar nyújtotta idegen nyelvű oktatás lehetőségeit kihasználva pedig legyenek gazdagabbak szélesebb horizontú nemzetközi tapasztalatokkal is – tanácsolta a gólyáknak.

 

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Fotó: Gémes Sándor


Az SZTE karait bemutató kisfilmek itt megtekinthetőek:

http://www.u-szeged.hu/felveteli/bemutatkozo-kisfilmek


A JGYPK kar életet bemutató kisfilmet az SZTE Média Centrum SZTE Televíziója készítette, itt megtekinthető:




Keszthelyi-Szabó Gábor: Siker és versenyszellem az SZTE Mérnöki Karán

 

A duális képzést elsőként indítja el a Szegedi Tudományegyetemen a Mérnöki Kar. A dékán, Keszthelyi-Szabó Gábor szerint hagyományos jellemzőjük a gyakorlatorientált képzés, új törekvésként pedig az oktatás és a kutatás egysége jellemzi az SZTE MK munkáját.

 

Az oktatás minőségét tűzte zászlajára a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar dékánjává választásakor Keszthelyi-Szabó Gábor. Ennek jegyében 2014 őszéig átvizsgálták az SZTE MK összes szakjának és szakirányának a tantervi programját, és szükséges korrekciókat elvégezték. Munkatársaik esetében az oktatási és kutatási munka egyensúlyára törekednek.

 


Szabo_Gabor
Keszthelyi-Szabó Gábor

  Új értékelési rendszer az oktatás és kutatás egységéért


Az elmúlt egy esztendő leltárához tartozik az is, hogy SZTE MK egészére kidolgoztak egy objektív mutatókon alapuló oktatói értékelési rendszert. Így e területre is kiterjesztették a kutatómunka, a szakmai és közéleti tevékenység hatékonysági mérésének bevált módszerét.

„Az oktatás és a kutatás egységét tartjuk fontosnak. Régi tapasztalatom, hogy munkatársaink közül vannak, akik az oktatásban, mások viszont a kutatásban erősebbek. Mindezt szeretnénk látni és láttatni az új értékelési rendszerrel” – hangsúlyozta a dékán. Keszthelyi-Szabó Gábor szerint az új értékelési rendszer erkölcsi ereje nagy, bár ezt kiegészíteni anyagi elismeréssel – a kar pénzügyi helyzete miatt – nincs lehetőségük. „Ezzel a módszerrel – az ETR-ből gyűjthető adatokon kívül – a kollégák oktatói terhelését is pontosabban látjuk. Az oktatásban alulterhelt munkatársak kutatói aktivitását szeretnénk erősíteni.”

Sorra születnek az új PhD-fokozatok, a kar munkatársainak kétharmada rendelkezik tudományos minősítéssel. A hazai és nemzetközi tudományos közéletben is megfelelő a publikációs aktivitás – összegzett a dékán.

„Veszélyes eszköz a felsőoktatásban a profiltisztítás” – jelentette ki Keszthelyi-Szabó Gábor, aki – a nagy munka árán kifejlesztett – szakjaik közül nem szeretne egyet sem megszüntetni. Ugyanakkor egy pillanatnyilag kevésbé népszerű szak szüneteltetését el tudja képzelni. Így például az agrár szakigazgatási szakirány esetén, mert erre pillanatnyilag nincs érdeklődés.


 

  Bővülő ipari kapcsolatokra alapozott duális képzés


„Létkérdés számunkra a kiterjedt ipari kapcsolatháló. Elkötelezett hívei vagyunk a duális képzésnek” – hangsúlyozta az SZTE MK dékánja. Népszerű gépészmérnök szakjukon már 2015-ben beindítják a duális képzést.

„Ötven év tapasztalataira támaszkodva, új modell szerint valósítjuk meg a duális képzést: minden hallgatónkhoz egy-egy céget kapcsolunk. Tehát nem egy cégnél lesz több diákunk, ha nem egy vállalkozáshoz egy – maximum két – duális képzésben résztvevő hallgatót társítunk” – jellemezte az úgynevezett „kecskeméti modelltől” való eltérést, a szegedi a duális képzés specialitását Keszthelyi-Szabó Gábor. A szegedi és környékbeli cégek mellett a hallgató lakóhelyéhez közeli vállalkozásokat is bevonnak a duális képzésbe, ha a helyzet úgy kívánja. Az is szegedi specialitás, hogy a duális képzési formába bekapcsolódó hallgatók a nyári és a téli szünetben – a vizsgák teljesítése mellett – gyakorlati képzésen vesznek részt az üzemekben. Az első két félévben az SZTE MK kötelékében az alaptudást szerzik meg azok a duális képzéses hallgatók, akik a harmadik félévtől intenzív gyakorlati oktatásban részesülnek.

A gépészmérnök szakon indul a duális képzés. Ám az SZTE MK dékán szerint az élelmiszertechnológus és a vidékfejlesztési agrármérnök szakon is bevezethető az új rendszerű oktatás. E képzési formával együtt az SZTE MK úgynevezett kihelyezett tanszékek hálózatát szeretné kialakítani.

„Korábban heti egy munkanapot üzemi gyakorlaton, feladatok megoldásával töltöttek el például az élelmiszer-technológus szakon tanuló diákjaink. Manapság félévente egy üzemlátogatás útiköltségének a finanszírozását vállalhatta föl a karunk. Ám az új esztendőben már erre a támogatásra, vagyis a buszköltségre sem lesz kari anyagi forrásunk” – nézett a múltba és a jövőbe az SZTE MK dékánja.

 


  Új szak: mechatronika


„Beadtuk akkreditációra a mechatronika szakot” – mondta Keszthelyi-Szabó Gábor, aki kiemelte: kevés helyen oktatnak ilyen ismereteket, holott az iparban nagyon keresett minden olyan szakember, aki ért a robottechnika alkalmazásához.

Ennek a fiatalok szempontjából jól használható tudást eredményező szaknak az oktatásához is kiváló infrastrukturális és humán adottságokkal rendelkezik az SZTE Mérnöki Kar. „A jól felszerelt laboratóriumokban, a tudományos minősítés, illetve a publikációs aktivitás alapján folyamatosan előre lépő oktatóktól kapja meg az alaptudást a mérnöknek készülő hallgató, aki üzemi gyakorlaton mélyíti el szakmai ismereteit” – mondta Keszthelyi-Szabó Gábor professzor, aki szerint példaszerű az együttműködésük e téren is, az SZTE más karaival.

Az SZTE Természettudományi és Informatikai Karával, illetve az SZTE Mezőgazdasági Karával természetes a munkakapcsolat.

Az SZTE MK dékánja fontosnak tartja a képzési kínálat fejlesztését: a Mechatronika BSc szak valamint az Élelmiszerbiztonsági- és minőségi mérnöki MSc szak akkreditációja megtörtént, a Biomérnöki MSc szak pedig akkreditációs fázisban van. „Célunk hogy a gyakorlati életben sokoldalúan hasznosítható, megalapozott mérnöki tudás birtokában indítsuk útnak a nálunk diplomát szerzett fiatalokat.”


 

  Együtt tanul a magyar és a külföldi diák


A nemzetközi porondon is helyt áll az SZTE MK: például a temesvári és az újvidéki egyetemmel több közös kutatói projekten dolgoznak, növekvő számban fogadnak Erasmus-ösztöndíjasokat.

A pályázati aktivitás töretlen. „HURO-proejkektjeink megvalósításában a temesvári egyetemmel működünk együtt, míg IPA-projektjeink révén az újvidéki egyetemmel állunk szoros kapcsolatban” – vont mérleget az SZTE Mérnöki Kar dékánja, aki az eredményességre példaként az oktatást szolgáló tananyagfejlesztést említette.

„Intenzíven bekapcsolódtunk az Erasmus-programba, a brazil projektbe” – rögzítette a kari vezető. Újításukként kiemelte: „arra törekszünk, hogy hallgatóink együtt tanuljanak a külföldi diákokkal”. Magyar hallgató is felveheti az angol nyelvű kurzusokat, kreditet is kap ezeknek a jobbára „C-típusú”, esetenként „A-típusú tantárgyi óráknak” a látogatásáért, miközben a vizsga előtt eldöntheti, hogy magyar vagy angol nyelven zárja ilyen résztanulmányait.

Arra is figyelmet fordít az SZTE Mérnöki Kar, hogy a náluk időző külföldi fiatal megismerkedjen a magyar kultúrával.

„Mindez a hallgatóink nemzetközi beágyazottságát növeli és segíti, a hazai diákok élő idegennyelvi tudást erősíti” – hangsúlyozta Keszthelyi-Szabó Gábor. Az SZTE MK legjobb diákjai külföldön szerezhetnek ösztöndíjas tapasztalatokat.


 

  Vonzerő a közvetlen tanár-diák viszony


Mentorként foglalkoznak a hallgatókkal az oktatók az SZTE Mérnöki Karon. Ez a közvetlen tanár-diák viszony hagyományosan jellemzője és vonzereje az itteni képzésnek – Keszthelyi-Szabó Gábor szerint.

„Folyamatos és nagy az érdeklődés a mérnökképzés iránt. Országosan is fontos szakmának számít. Régebben végzett hallgatóink is visszatérnek, hogy átképezzék magukat mérnöknek. Például az innen menedzser szakosként távozó és elhelyezkedő egykori diákunk ma szeretne technológus- vagy gépészmérnök diplomát is. Vagyis a levelező képzésünk iránt is nőtt a kereslet” – összegzett a dékán, aki örömmel venné, ha az állami finanszírozás is követné az ilyen hallgatói létszámváltozást.

A felvételi ponthatárok növekedés is szelektál, egyre felkészültebb középiskolások érkeznek a 300 pont feletti szakjaikra.

 


  Anyagi gondok és megoldások


„Az európai piacon vesszük az anyagot a gyakorlatorientált képzésünkhöz. Ezt ugyanúgy figyelmen kívül hagyja az állami finanszírozás, mint a hallgatói létszám alakulását. Tehát változatlan költségvetéssel, de növekvő hallgatói létszámmal dolgozunk. Így aztán azt a vállalásomat nem tudtam teljesíteni az elmúlt esztendőben, hogy egyensúlyba hozom a kari költségvetést” – ismerte el a dékán, aki fontosnak tartja, hogy gazdálkodási nehézségeiket a hallgatók nem érzékelik. De véleménye szerint nem tartható fönn hosszútávon, hogy például projekt-bevételeikből tartják fönn a gyakorlati oktatás színvonalát.

A vállalati támogatások befogadására alkalmas módszereken is dolgoznak.

A céges ösztöndíjak adományozását szigorú feltételhez kötik, így ez nem lehet „szociális támogatás”, ellenben a legtehetségesebb mérnökhallgatókat még jobb teljesítményre ösztönzi.

A kar gazdálkodásában is nehézséget okoz az SZTE MK új Moszkvai körúti épületének a birtokba vételével kiürített, Mars tér 20. számú oktatási épület fenntartása. A dékán fontos feladatának tartja a gazdálkodási nehézségek mérséklését.

 


  Pneumobil sikerek, OTDK helyszín


A klasszikus élelmiszeripari képzésben változatlanul az SZTE MK számít a legjobb hazai képzőhelynek. De más szakokon is növekedett az első helyes jelentkezők száma és a bekerülési küszöb. Jellemzőnek tartja a dékán, hogy nemcsak a dél-alföldi régióból érkeznek Szegedre diákok, hanem dunántúliakat is vonz az SZTE és a Mérnöki Kar eddigi teljesítménye.

Vonzerő, hogy a Szegedi Tudományegyetem 2009 óta részt vesz a sűrített levegővel hajtott járművek versenyén. A hallgatók által tervezett, gyártott és vezetett pneumobilok közt az SZTE Mérnöki Kara első győzelmét 2011-ben a MKLaren csapat hozta: a fiatalok szerkezetükkel Kecskeméten nyerték meg a gyorsulási versenyt. A legendás MKLaren csapat és léghajtánya 2012-ben abszolút győztes lett Egerben, ugyanott 2013-ban és 2014-ben Senior bajnok. Az időközben visszavonult csapat helyét három ifjú titán vette át: a Diff-Air, a Pepp-Air és a szintén sok versenyt megjárt Pneugeot. A 2014 szeptemberében megrendezett kecskeméti Aventics Pneumobil Gálafutamon ez a három csapat képviselte a Szegedi Tudományegyetemet. A 16 fős mezőnyből az SZTE MK Diff-Air csapata ezüst, a Pepp-Air formáció pedig bronzéremmel térhetett haza.

Kísérletek, laboratóriumi munkaórák húzódnak meg a növekvő számú tudományos diákkörös teljesítménye mögött.

A tudományos diákköri munkát ösztönzi, hogy 2015 tavaszán az Országos Tudományos Diákköri Konferencia agrárszekcióját – az SZTE Mezőgazdasági Karával együtt – rendezi meg az SZTE MK.

Állami támogatottságú helyek, céges ösztöndíjak, saját kollégiumi helyek, európai színvonalú infrastrukturális adottságok várják a középiskolásokat az SZTE Mérnöki Kar szakjain. Az alapképzés elvégzésével is piacképes diploma szerezhető, ugyanakkor a továbblépés lehetőségét kínálják a mesterképzések.

SZTEinfo – Ú. I.

Fotó: H. D.

 

Az SZTE karait bemutató kisfilmek itt megtekinthetőek:

http://www.u-szeged.hu/felveteli/bemutatkozo-kisfilmek


Az SZTE MK kar életet bemutató kisfilmet az SZTE Média Centrum SZTE Televíziója készítette, itt megtekinthető:




HORVÁTH JÓZSEF: AZ MGK MEGHATÁROZÓ SZEREPRE TÖR A MEGZŐGAZDASÁGI KÉPZÉSBEN


Az SZTE Mezőgazdasági Kar dékánja szerint olyan átmeneti időszakot élünk a felsőoktatásban, mely egyfajta válaszutat jelent a kari vezető számára, hogy milyen irányba is kellene elmenni, milyen új stratégiai vagy taktikai irányokat kellene kezdeményezni.


horvath_jozsef_mgk
Horváth József

Horváth Józsefet, az SZTE Mezőgazdasági Kar dékánját elsőként arra kértük, említse meg az elmúlt tanév pozitívumait. Mint mondta, a 2013/14-es évben az azt megelőzőhöz képest körülbelül 8 és fél százalékkal emelkedett a hallgatóink létszáma. Az idei felvételi eljárásban tavalyhoz képest 14,6 százalékkal több gólyát vettek fel, ezek mindenképpen biztató számok. Indokolta a létszámnövekedés okát is.

 

Javult a mezőgazdaság általános megítélése

 

– Mi arra törekszünk, hogy a meglévő szakstruktúránk közepette lokálisan és regionálisan meghatározók legyünk a mezőgazdasági képzésben – mondta Horváth József. – Bízom abban, hogy a mezőgazdasági, vadgazdálkodási szakmának a presztízse növekszik, a mezőgazdaság általános megítélése még a meglévő problémákkal együtt is javult, az ágazat jövedelemtermelő képessége növekedett, tehát egyre többen gondolják azt, hogy a megélhetésnek egy forrása lehet. Úgy látom, hogy ez is lehet az oka a létszám növekedésének, valamint az, amire korábban már utaltam, hogy a térség mezőgazdasági agrárportfóliót kínáló intézményei közül igyekszünk meghatározóak lenni. És bízunk abban, hogy a növekedés megmarad.

Az oktatás szempontjából a dékán szerint jónak tekinthető az az út, amin továbbmentek az elmúlt tanévben. Nevezetesen: az eddiginél is jobban igyekeznek gyakorlatorientálttá tenni képzéseiket. Idén megindult – elsősorban a munkaerő-piaci szereplőkkel – egy olyan konzultáció, amelynek az eredménye a közeljövőben realizálódik. Új képzési rendszer kialakításáról van szó, a meglévő képzéseket próbálják úgy alakítani, hogy az a korábbiaknál nagyobb mértékben vegye figyelembe a végzett hallgatók potenciális munkáltatóinak az igényeit. Ezen a vonalon indultak el, és úgy vélik, ennek az eredményei egy-két éven belül érezhetők is lesznek. A pozitívumok között még megemlíti: igyekeztek továbbvinni a projektmunkában a korábbi években felhalmozódott tapasztalataikat. Ezek egyrészt úgy realizálódtak, hogy a meglévőket folytatták, beléptek a Duna Régió Stratégia egy új projektjébe, és az Erasmus+-on belül is beadtak egy konzorciumi pályázatot.

A dékán nagyon fontos területnek tartja az ingatlangazdálkodást, ezen belül a meglévő létesítmények hasznosítását. Az egyik legnagyobb vállalkozásuk – együttműködésben az egyetem felső vezetésével – a fűtés korszerűsítésének megvalósítása, amelynek köszönhetően a nagyon elavult, korszerűtlen, gőzös fűtési rendszert cserélik le. A tervezés megtörtént, és reményeik szerint a kivitelezés is hamarosan megindul.

 

A jelenlegi felsőoktatási szemlélet nem motivál

 

Az elmúlt tanévben persze akadtak a kar számára kevésbé kedvező dolgok is. – A leginkább a nem túl kedvező külső körülményeket emelném ki első helyen, beleértve a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos, számomra nem teljesen világosan látható irányvonalakat – magyarázta Horváth József. – A felsőoktatás finanszírozásában meglévő bázisalapú szemlélet nem motiválja és nem erősíti azt a hitet az intézményekben, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy képes legyen növelni a hallgatók létszámát. Ha egy intézmény több hallgatót vesz fel, akkor a költségek emelkedésével szinte rosszat tesz magának, pedig a hallgatói létszám növelése elengedhetetlen a továbblépéshez. Nekünk meg kell valósítani azokat a stratégiai célokat, amelyeket itt a karon kitűztünk magunk elé, és ezeket nehéz megvalósítani, ha nem látunk legalább néhány évre előre a jelenleginél világosabban. Az egyik ilyen célunk az új szakok akkreditálása, amellyel kapcsolatban úgy érzem, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság gyakorlata nem meggyőző, a rendszer nem teljesen átlátható. A legutóbbi akkreditációs próbálkozásunkat is sajnos elutasították. Az Oktatási Hivatal határozatában benne van, hogy elismeri, vannak szubjektív területek, és nincs a MAB-nak szubjektív állásfoglalása, gondolok a publikációs teljesítményére, amellyel kapcsolatban nem látjuk, hogy mi a meghatározott szám, mi az elegendő.

Mindennek fényében a dékán úgy gondolja: az óriási eredmény, hogy a hallgatói létszámot növelni tudták. Hozzátette: ezzel összefügg és ennek a következménye az, hogy ilyen körülmények között nehéz a kollégákat is motiválni.

– Ugyanis mindezekből, valamint a költségvetési és a gazdálkodási eredményekből is az következik, hogy ha egy intézmény nem akar a színvonalból engedni, fenn akarja tartani az oktatás színvonalát és hallgatók érdeklődését a képzései és az intézmény iránt, akkor a bevételnek egyre nagyobb részét kell saját forrásból előteremtenie – tette hozzá a Mezőgazdasági Kar dékánja. – Ez a kollégáim részéről ilyen módon pluszmunkát, pluszerőforrást jelent, és szívesen csináljuk, nincs ezzel semmi probléma, például a felnőttképzés is, amiből bevétele származik a karnak, alapfeladatunk. Csak ha egyre többet kell ilyet csinálni, ez elorientál bennünket az alapfeladatainktól, nevezetesen a nappalis és a levező képzéstől, valamint a kutatási tevékenységünktől, akkor vagy pluszerőfeszítéseket igényel vagy pedig sokkal nehezebben összeegyeztethetőek. És ráadásul ilyen anyagi körülmények között az intézmény vezetőjének ahhoz is ragaszkodnia kell, hogy a bevételekből maradjon a karon, és sokszor a munkaidőn túli vagy a hétvégén elvégzett feladatokat is nehezen tudjuk kompenzálni a kollégáinknak. A karunk teherbíró képessége eléggé kiélezett, ezt nehéz elfogadtatni a munkatársakkal, akik nem érzik igazán motiváltnak magukat, egyre csökken a lelkesedés és romlik a közhangulat.

 

Zöldítési programban az MGK

 

A kutatómunkában eredményes volt az elmúlt esztendő. A karnak vannak hagyományai, ezeket igyekeznek továbbvinni. A dékán szeretné a K+F irányába erősíteni a kar tevékenységét, mert van már néhány olyan terület, amelyen van tapasztalatuk, és céges partnerek részéről is van rá igény. Ezek jól körülhatárolt gyakorlati problémák, az egyik ilyen terület a megújuló energiaforrások hasznosítása, ezen belül a mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok energetikai hasznosítása. Ez egy, a nyár elején szervezett workshopon is felmerült, erre a térségben igenis igény van a cégek, a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari szereplők, az érdek-képviseleti szervezetek és az oktatási intézmények részéről is. Az uniós szabályozásokhoz kapcsolódó úgynevezett zöldítési program is érdekes számukra. A környezettudatos és környezetbarát slágertéma beültetése a mindennap gazdálkodási gyakorlatba – erről is folynak egyeztetések, bemutató üzemi gyakorlatot próbálnak megvalósítani.

 

Partneri viszonyban a többi karral

 

A kar költségvetése összességében a tavalyi évhez képest érdemben nem változott. Egy picivel magasabb a kar főösszege, aminek az a velejáróra, hogy a saját bevételi forrásaikat is növelni kell. – A külső környezet megváltozása érinti a szakképzést és a felnőttképzést is. A felnőttképzési törvény változásával a különböző tanfolyamokat újra kell regisztráltatni és akkreditálni, amelynek regisztrációs és szakértői díj vonzata is van – mutatott rá Horváth József. – De ha tovább akarjuk vinni, amit elkezdtünk, az most pénzbe és munkába is kerül, és nekünk ki is esett egy fél év, mert ebben az időszakban régi képzéseket már nem tudtunk indítani, az újakat pedig még nem. Igény pedig lenne rá, mert például csak regisztrált földművesek vásárolhatnak földet, de az ehhez szükséges képzéseket most még nem tudjuk szervezni, mert most egy átmeneti időszakot élünk.

A többi karral kiváló a kapcsolatuk, ennek több jele is van. Említi a dékánok közötti informális egyeztetéseket, többé-kevésbé rendszeresen előfordul, hogy együtt ebédelnek akár szűkebb körben, akár úgy, hogy mindenki jelen van. Egy ilyen alkalommal dolgokat lehet hallani, megbeszélni, amelyek megalapozhatnak egy-egy jövőbeni együttműködést. Részt vesznek egymás ünnepségein, diplomaosztóin. Látszólag a ZMK-val szakmailag nem állnak közel egymáshoz, de ha kérik, akkor elmennek a Mezőgazdasági Kar ünnepségeire a ZMK-s hallgatók zenélni. – Vannak olyan karok, amelyekkel együtt dolgozunk, adtunk már be pályázatot közösen a GTK-val és a BTK-val is – részletezi a konkrét együttműködéseket Horváth József. – És vannak olyan karok, akikkel bizonyos dolgok össze is kötnek minket, a Gyógyszerésztudományi Karral a gyógy- és fűszernövény-termesztő és -feldolgozó szakon együtt dolgozunk, és átoktatást kérünk tőlük. A TTIK-val szintén, ők szakfelelőst adtak nekünk egy végül nem akkreditált szakunkhoz, a JGYPK-tól alkalmilag átoktatást veszünk igénybe. A Mérnöki Karral közösen szervezzük az OTDK Agrártudományi Szekcióját.

 

Megismerni a korlátokat és a lehetőségeket

 

A kar életében jelen lévő számos pozitívum optimizmusra adhatna okot, Horváth József dékán azonban nem derűlátó. Megjegyzi: a jelenlegi körülmények között elmondható, hogy az ilyen időszakok mindig egyfajta válaszutat jelentenek a kari vezető számára, hogy milyen irányba is kellene elmenni, milyen új stratégiai vagy taktikai irányokat kellene kezdeményezni. – A nehéz időszakoknak – gondolok itt a jelenlegi költségvetési és jogszabályi környezetre – az az előnye, hogy az ember ilyenkor megismerheti a saját maga és az intézménye korlátait, illetve a lehetőségeket, amelyeket ki lehet hozni belőle. Ez mindenképpen inspiráló, és ha ebből a hátrányból most bármi előnyt lehet kovácsolni, akkor az mindenképpen az, hogy a helyzet adhat egy motivációt a nehéz időkben azoknak a közösségeknek, amelyek előre szeretnének lépni, és új utakat akarnak keresni. Remélem, hogy ez a kényszer optimizmus segít átlendülni a nehéz időszakon – zárt a beszélgetést az SZTE MGK dékánja.

 

SZTEinfo – Nyemcsok Éva Eső

Fotó: Herner Donát


Az SZTE karait bemutató kisfilmek itt megtekinthetőek:

http://www.u-szeged.hu/felveteli/bemutatkozo-kisfilmek


Az MGK kar életet bemutató kisfilmet az SZTE Média Centrum SZTE Televíziója készítette, itt megtekinthető:




MUCSI LÁSZLÓ: AZ UNIVERSITAS MŰKÖDÉSÉBEN 1+1=3

 

A Szegedi Tudományegyetem legnagyobb egysége a Természettudományi és Informatikai Kar. Az SZTE TTIK új dékánjával, Mucsi Lászlóval számokról és célokról, problémákról és megoldási lehetőségekről beszélgettünk. Kiemelte: fejleszteni szeretné a dékáni hivatal szolgáltatásait, jobban ki kell használni az universitasban rejlő lehetőségeket.

 

 

„Alapvető cél, hogy a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karon a korábbi évtizedek magas színvonalának megfelelően működjön az oktatás és kutatás. Ehhez oktatói, kutatói kapacitással rendelkezik a kart” – jelenti ki Mucsi László. Az SZTE TTIK új, 2014. július 1-jén hivatalba lépő dékánja elmondta: 6000 hallgatójuk többsége államilag támogatott képzésben vesz részt. Az SZTE TTIK körülbelül 600 dolgozója közül 300 oktatói munkakörben van. E csoport több mint 90 százaléka tudományos minősítésű, a 60 tagú professzori karból tizenketten tagjai a Magyar Tudományos Akadémiának.

 


Teljesítmény-finanszírozást szeretne bevezetni

Mucsi_Laszlo
Mucsi László

A tudományos teljesítményt is mutatja, hogy az SZTE TTIK évi 5,5-6 milliárd forint bevételének több mint a fele kutatási tevékenységből származik. „Az SZTE TTIK stabil működéséhez szükség van a kutatói forrásokra is. Az állami támogatás ugyanis 900 millió forinttal csökkent az elmúlt három évben. Jelenleg évi 1,9 milliárd forint.” Mucsi László szeretné, hogy „sikeresen meg tudjuk célozni a pályázati forrásokat. Különösen most, amikor az EU-nak új költségvetési időszaka kezdődik és a magyar állam által folyósított támogatás filozófiája is változik.” Olyan finanszírozási rendszer kialakítására törekszik, amit a kar belsőleg is támogat. Ennek fontos eleme, hogy „ahol van hallgató és tudományos teljesítmény, ott ez tükröződjön a költségvetési számokban is”.

 

Fejlődik a minőségi oktatói és kutatói munkához szükséges infrastruktúra: bővült a kar újszegedi biológiai épületegyüttese, megújult a Dóm téri egyetemi blokk nagy része és a Bolyai épület. „Az SZTE TTIK úgynevezett Béke épülete, és a más karokkal együtt használt Irinyi felújításra vár. A három épületben dolgozó t informatikusok önálló épületet szeretnének. Hogy mindebből mi valósul meg, az a pályázati lehetőségektől függ” – véli Mucsi László. Problémának látja, hogy a 11 épületben 38 ezer négyzetméteren működő TTIK nem rendelkezik külön gazdasági vagy műszaki csoporttal. „Oktatók, köztük szakmájukban kiválóságok, végeznek épületigazgatói feladatokat. A kari tanácson már többször elhangzott: a gépészettel, épületfenntartással külön, ilyen végzettségű személyeknek kellene foglalkozniuk” – emelt ki egy feladatot.

 


Szolgáltató egység a dékáni hivatal


„A szabályok legyenek egyértelműek és ismertek!” – összegzi az SZTE TTIK oktatási dékánhelyetteseként eltöltött 9 év tapasztalatait Mucsi László. A kar elsőszámú vezetőjeként „szolgáltató egységnek” nevezi a dékáni hivatalt, amelyet humánerőforrás és pályázati oldalon is fejleszteni kíván. Mert célja az is, hogy „az oktatókra minél kevesebb adminisztrációs teher háruljon, így elsőszámú feladatukra, a képzésre és kutatásra koncentrálhassanak”. Az SZTE TTIK tanulmányi osztálya eddig is élen járt a hallgatók ügyei intézésének elektronikus felületekre terelésében, az itt használatos kérdőívek, űrlapok egységesítésében. Ugyanakkor „a tanulmányi osztály tanácsadói és tájékoztató jellegét erősíteni” szeretné, mert egy-egy munkatársa úgy tud a legeredményesebben foglalkozni a hozzá tartozó 600-800 hallgató problémáival.

 

Csapatot épít maga köré Mucsi László. „Kettős dékáni pályázat az SZTE TTIK történetének utóbbi két évtizedében először 2014-ben fordult elő” – emlékeztet. A kar vezetésére egyetemi docensként nyújtotta be elképzeléseit Mucsi László és Gingl Zoltán is. A pályázatokról a kari tanács és a bíráló bizottság is véleményt mondott, de a rangsort az SZTE Szenátusa hozta meg, s ezt döntésében az SZTE rektora figyelembe vette. Az SZTE TTIK dékánságára pályázó két oktató között a munkakapcsolat változatlanul jó. Ugyanakkor a korábban dékánhelyettesként dolgozó Gingl Zoltán e munkát nem folytatja, a viszonylag új Műszaki Informatikai Tanszék vezetésében lát nagy kihívást, mert ott például új mesterképzést is meg szeretnének honosítani, folytatja tudományos karrierje építését.

A szegedi geoinformatikai iskola jeles tagja, Mucsi László a dékáni ciklusának időszakában el kíván jutni az akadémiai doktori fokozatig. Kari vezetői munkáját oktatási dékánhelyettesként Farsang Andrea egyetemi docens, geográfus is segíti. A tudományos és közkapcsolati dékánhelyettes Horváth Dezső vegyész, az MTA doktora. A gazdasági dékánhelyettesi feladatokat változatlanul Varga Csaba biológus látja el. A névsor után a dékán hozzáteszi: „a dékánhelyettesek a teljes kar érdekeit képviselik, nem számít, ki mely tudományterületről érkezett”. Az SZTE TTIK dékáni tanácsadójaként számít a fizikus Hopp Bélára, aki az ELI körüli szakmai és szolgáltatási szálakat tartja kézben és fejleszti. Külön személyt kér föl a nemzetközi képzések koordinálásra.

 


Mentorálás is segíti a hallgatókat


A magyarországi egyetemek karainak legutóbbi HVG-rangsorában például az informatika terén a második, a természettudományi területen a harmadik az SZTE TTIK.

 

„Az idegennyelvű oktatást bővíteni kell, de az alapképzésbeli szakokon belüli indításra egyelőre nincs elég kapacitás” – véli Mucsi László. Ellenben nagy lehetőségeket lát arra, hogy az SZTE TTIK mesterképzéseire külföldi diákokat fogadjanak, mint ahogy a doktori képzésekre, amelyekre máris érkeznek a nemzetközi porondról hallgatók.

 

„Az alap társadalmi folyamatokat nem tudjuk befolyásolni: az SZTE TTIK beiskolázási körzete a dél-Alföld, esetleg Erdély és Vajdaság. Ugyanakkor a középiskolai tanár véleménye is befolyásolja, a diákja melyik felsőoktatási intézményt választja. Ezért szeretnénk a tanárképzés időszakában az SZTE TTIK értékeire is ráirányítani a figyelmet” – fogalmaz a dékán. A beiskolázásnak, a bázisiskolai hálózattal való együttműködésnek évtizedes hagyományait ápoló TTIK dékánja nehézségnek tartja, hogy „a régióból érkező fiatalok a diploma megszerzése után a régióban nehezen vagy nem találnak munkát”.

 

Legendásan jó a tanár – diák viszony az SZTE TTIK berkeiben. A rangos kari oktatói elismerést, az Aranykréta Díjat – a hallatók szavazata alapján – legutóbb két dékánhelyettes is elnyerte. „A 6000 hallgató és a 600 oktató, kutató együtt egy magyarországi középtelepülés lakosságszámának felel meg. Köztük szerencsés és szomorú sorsok, jó és rossz történetek is kialakulnak, de ezekkel együtt kell élni” – fogalmaz Mucsi László. Problémának látja, hogy az évfolyamok szétesnek a Bologna-típusú képzés első féléve után. A jó kapcsolat megmaradása érdekében a mentorálást támogatja a dékáni hivatal tanulmányi osztálya is.

 

„Minden szakunk gyakorlatigényes így aztán ahány hallgató, annyiféle szerződést kell kötnünk a gyakorlatot biztosító vállalati szférával. Ezeket koordináljuk, és adminisztrációs segítséget adunk a hallgatóknak” – mondja. A dékán szerint „az oktatással kapcsolatos és a kutatás-fejlesztési vállalati kapcsolatokat bővíteni kell, különösen ha az EU-támogatások egy része kifejezetten gazdaságfejlesztési céllal érkeznek a jövőben: mi nyitjuk a kaput”. A gazdaság rugalmasságához az egyetemnek, ezen belül a TTIK-nak is alkalmazkodni kell tudnia.. Az intézményi kutatási eredményeket szeretnénk megismertetni a gazdaság szereplőivel.

 

„Az universitas működésében a klasszikus matematikai szabályok megváltoznak, mert 1+1 nem 2, hanem 3 lesz, Vagyis az erőforrásokat a kölcsönös előnyök alapján kell egyesíteni” – fogalmaz Mucsi László. Az SZTE TTIK filozófiája, hogy a természet- és a műszaki tudományok oktatásában meghatározó szerepet kíván játszani, miközben más karokkal együtt szeretnének közös projektekben is részt venni. Példaként említette a kémia területén az SZTE GYTK, a pedagógusképzésben a BTK és JGYPK és a TTIK együttműködését, de átoktatnak – többek között – a GTK és a ZMK szakjain.

Az SZTE TTIK továbbra is részt szeretne venni az egy vagy több tanszékcsoportot lefedő integrált kutatási pályázatokban, konzorciumot létesíteni társkarokkal vagy külföldi intézményekkel.

 

SZTEinfo – Ú. I.

Fotó: Herner Donát

Az SZTE karait bemutató kisfilmek itt megtekinthetőek:

http://www.u-szeged.hu/felveteli/bemutatkozo-kisfilmek


Az TTIK kar életet bemutató kisfilmet az SZTE Média Centrum SZTE Televíziója készítette, itt megtekinthető:





TÓTH PÉTER: A MAGAS SZÍNVONALÚ MŰVÉSZETI KÉPZÉS GAZDAGÍTJA AZ EGYETEMET


Szeged legjobb zongorája, hét mesterkurzus, nemzetközi zongora- és gitárverseny, négy szakindítási beadvány és számos szegedi és magyarországi koncert jellemezte a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar 2013/2014-es tanévét. A kar dékánja, Tóth Péter értékelte az elmúlt tanévet.

 


Toth_Peter_zmk
Tóth Péter

Virágzó szakmai munka

 

Számos technikai és szakmai újítást vezettek be az elmúlt évben az SZTE Zeneművészeti Karon. Komoly hangszerfelújításba kezdtünk, megvásároltuk Szeged és környéke legjobb zongoráját, így nálunk van Magyarország egyik legjobb hangszere. Azt mondtam a gazdasági vezetőknek, hogy ez az a hangszer, amiért érdemes felújítani a zeneművészeti kar épületét fogalmazott Tóth Péter dékán. Hozzátette: új vonós és fúvós hangszereket, kottaállványokat vásároltak, valamint a meglévő hangszerparkot újították fel az elmúlt évben.

Az SZTE Zeneművészeti Karon a 2013/2014-es tanévben hét mesterkurzust tartottak, mely a szakmai munka egyik legfontosabb pillére. Nagyon fontosnak tartom, hogy évente minden hangszercsoportnak legalább egy mesterkurzusa legyen, ahol a hazai és nemzetközi zenei élet legkiválóbb szereplői kiemelten foglalkoznak a hallgatókkal vallja a dékán. Az országban másodikként Előadóművészi és Kortárszenei Szakkollégiumot hoztak létre a fakultáson, mely a kiemelten tehetséges hallgatók tehetséggondozását segíti. A szakkollégium keretében számos rendezvényt, előadást és hangversenyt szerveztek, bonyolítottak le.

A kar zenekarai és kamaracsoportjai aktívan részt vettek a város zenei életében, képviselték a Tisza-parti universitast Magyarország szerte és határainkon túl. 2014 márciusában hatodik alkalommal rendeztek nagyszabású zongoraversenyt, míg áprilisban ötödik alkalommal tartottak nemzetközi gitárversenyt Szegeden, melynek első díját az SZTE ZMK hallgatója vehette át – tudtuk meg a dékántól. A visszatérő rendezvények sorába tartozik a Szegedi Nyári Akadémia, mely idén is nagy népszerűségnek örvendett. Az akadémia idei újdonságaként képzőművészi tábor várta a fiatal korosztályt. A Zeneművészeti Kar fúvószenekara 2014. július 7-én Debrecenben a Fúvószenekarok Világszövetségének (WASBE) konferenciáján adott nagysikerű hangversenyt, a kar opera tanszéke Kolozsváron lépett fel a Viva Vox! operafesztiválon. Két új szakindítási beadványt – zeneelmélet és karvezetés – is elindított a kar a MAB felé, ezenkívül harsona és fuvola szakon művész mesterképzési kérelmet is benyújtottak – tette hozzá. Úgy gondolom rendesen megmozgattuk az iskolát idén, és ez így lesz a következőkben is mondta Tóth Péter, akitől azt is megtudtuk, hogy az ősszel a kar szimfonikus zenekara ad koncertet Székesfehérváron.


 

Gazdálkodási nehézségek

 

Rengeteg szakmai és közönség sikert értünk el, jól zártuk az évet, de sajnos ez nem mondható el gazdasági téren, mivel a ZMK évek óta azon egyetemi karok közé tartozik, amelyek mínuszos költségvetéssel működnek. Ez az adósság az összegyetemi elvonásokból fakad, és nem a kar rossz gazdálkodásából. Amíg alapvető változás nem történik gazdaságilag, addig ez az adósság minden munkánk és megszorításunk ellenére is megmarad – fogalmazott a fakultás vezetője. A karon a nehéz anyagi helyzet ellenére is próbálták a közérzetet javítani; kisebb festésekkel és technikai újításokkal. A koncertterem elé például monitorokat szereltek fel, melyen kintről is látni és hallani lehet a teremben zajló rendezvényeket, hangversenyeket. – Még rengeteg tenni való van, de a finanszírozási problémák miatt sajnos komoly beruházásra nincs lehetőségünk – mondta a ZMK vezetője.


 

Egyetemi viszonylatban

 

A kar beágyazottsága az egyetemem belül jó, elfogadottsága egyre nő. Úgy érzem, az egyetem vezetése és a többi kar is elégedett velünk. Szeretném azt a rossz beidegződést örökre elfeledtetni, hogy a zenészek azok, akik nem termelnek semmi anyagilag megfoghatót, és sokba kerül az oktatásuk. Azt szeretném, hogy büszke legyen rá az egyetem, hogy itt magas színvonalú művészeti képzés zajlik, mert ez hozzátartozik egy komoly egyetem képéhez – vallja Tóth Péter. Kiemelte: a karon próbálják egyszerre és párhuzamosan az oktatást és a hangversenyéletet is működtetni. Igyekeznek egyrészt a saját hallgatók hangversenyeztetését lehetővé tenni, másrészt pedig olyan művészeket meghívni egy-egy koncertre, akik nagy élményt nyújtanak a közönségnek. Ezt a jövőben is folytatjuk, és ifjú, tehetséges művészeinkkel szívesen állunk az egyetemi karok, egységek vagy éppen a város rendelkezésére szögezte le.

 


Ázsiai hallgatók a Zeneművészeti Karon

 

A külföldi hallgatók számát tekintve megháromszorozódott a kínai diákok száma a karon, jelenleg zongora, ének és gitár szakos kínai hallgatókat foglalkoztat az intézmény. A fakultás vezetése a külföldi hallgatókról jelenleg is tárgyalásokat folytat ügynökségekkel, bízva abban, hogy az ázsiai hallgatók száma tovább emelkedik. Nagyon nehéz azonban ide csábítani a külföldi diákokat. Ilyen épülettel és infrastruktúrával nagyon nehéz versenyképesnek lenni a salzburgi vagy bécsi intézményekkel szemben. Önmagában kevés, hogy az árakat csökkentjük, erősen be kell vetni a vonzerőnket, illetve a tanárok vonzerejét ahhoz, hogy egy hallgató minket válasszon és ne mást. Ezért is nagyon fontos az infrastruktúra javítása, az épületfelújítás – fogalmazott a dékán.


 

Gólyahír

 

A ZMK azon egyetemi karok közé tartozik ahol a hallgatói létszám változatlan, körülbelül 90 új elsős érkezik idén a karra – tudtuk meg. – Használják ki, hogy egy nagy egyetem része vagyunk, hogy iszonyatosan sok a lehetőség a sportolástól a tanulásig, az ismerkedéstől a bulizásig. Legyenek világegyetemisták, élvezzék az életet, tanuljanak sokat, utazzanak külföldre, adják tovább tudásukat, és legyenek aktívak – tanácsolja a zenei fakultás dékánja az elsőéves hallgatóknak. Rajtuk múlik, hogy mivel töltik meg ezt a 3-5 évet, mi a keretet biztosítjuk hozzá, minden kezdeményezés mellé odaállunk – jelentette ki Tóth Péter.

 

SZTEinfo Gajzer Erzsébet

Fotó: Gémes Sándor


Az SZTE karait bemutató kisfilmek itt megtekinthetőek:

http://www.u-szeged.hu/felveteli/bemutatkozo-kisfilmek


A ZMK kar életet bemutató kisfilmet az SZTE Média Centrum SZTE Televíziója készítette, itt megtekinthető:




Sikeresen kezdte meg munkáját az SZTE Tanárképző Központ


2013 szeptemberétől megújult a tanárképzés: az érettségivel rendelkezők számára közvetlen belépési lehetőség adódik az osztatlan, kétszakos közismereti tanári mesterképzésbe. Az új tanárképzési modell felmenő rendszerben veszi át a szerepet az alapképzésre épülő, azaz osztott tanári mesterképzéstől. Az SZTE – „13. karaként” is emlegetett – Tanárképző Központ megbízott főigazgatója, Forgács Tamás értékelte a 2013/14-es tanévet.



Az elmúlt tanév egyik igen fontos eseménye, hogy létrejött az SZTE Tanárképző Központ. Pontosabban a szenátus már 2013 márciusában megalapította, de engem 2013 novemberétől bíztak meg a központ vezetésével – jelentette ki Forgács Tamás. Kiemelte: a központ az elmúlt tanévben számos közvetlen feladatot igyekezett megoldani, mint például a mesterszakos tanárképzés gyakorlatainak megszervezését, beosztását, akárcsak a bejövő hallgatók informálását, az alkalmassági vizsgák megszervezését, a csoportos és egyéni féléves gyakorlatok beosztását, valamint a külső tanítási gyakorlatok koordinálását. Egyetlen munkatársam segítségével ezt a sok feladatot nehéz ellátni, de úgy gondolom, így is megálltuk a helyünket, sokkal több volt a siker, mint a kudarc – tette hozzá.

Forgács Tamás hangsúlyozta, az SZTE Tanárképző Központ mindenben igyekszik támogatni, segíteni a hallgatókat. Többek között létrehoztak egy információs anyagot is a felvételizőknek, mely elérhető a TKK honlapjáról. Az SZTE Tanárképző Központ honlapját is könnyebben elérhetővé tették, hiszen az egyetemi honlapon az oktatás témakörnél, a karok mellett különálló menüpontban szerepel. Átszervezték az alkalmassági vizsgákat is. Interaktívabb, érdekesebb módját választottuk az alkalmassági felmérésnek, melyhez a Neveléstudományi Intézet nyújtott igen nagy segítséget – nyilatkozta a központ vezetője, akitől azt is megtudtuk, hogy a korábbi évekhez képest az SZTE Tanárképző Központnak sikerült javítania a módszertanos oktatók részvételi arányát a hallgatók gyakorlati képzésében. Ez eleinte némi ellenállásba ütközött, de mára – bár nem egészen százszázalékosan – mégis rengeteget javult ez a szegmense az oktatásnak. Sokkal több módszertanos tanár volt jelen zárótanításokon is, ami mindenképpen pozitívumként könyvelhető el.


 

Sokkal több volt a siker, mint a kudarc


Egy ilyen új szervezetnél azt mondhatom, sokkal több mindent értünk el, mint ami kudarc lett volna – nyilatkozta Forgács Tamás. Némileg hátráltatta a működésünket az iskolák központosítása (a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ égisze alá került a legtöbb iskola – a szerk.) – mondta Forgács Tamás. Így a Tanárképző Központnak például a külső gyakorlatok szervezéséhez a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ hozzájárulása is szükséges, nem elegendő csupán magával az adott iskolával, gyakorlatvezető tanárral megállapodást kötni. Mindez azonban egy mostani minisztériumi állásfoglalás nyomán szintén egyszerűsödni látszik, így hamarosan ebben is várható javulás – mutatott rá az SZTE TKK megbízott főigazgatója.

Nem kudarcnak, csak restanciának minősíteném, hogy a szenátus által ránk szabott feladatok teljes spektrumát még nem tudtuk ennyi idő alatt teljesíteni. Elsősorban még az akut feladatokra koncentráltunk, például a gyakorlatok megszervezésére – tette hozzá.

Forgács Tamás úgy fogalmazott, a jövőbeni tervei a szenátus által állított feladatok minél jobb teljesítése, másrészt szeretné a Bécsi Egyetem hasonló központjának a munkáját is alaposabban tanulmányozni, ami kapcsolatépítés szempontjából igen kedvező lenne a szegedi központnak. Remélhetőleg az SZTE Tanárképző Központ nyolc tanár-továbbképzési programját akkreditálják majd egy TÁMOP-pályázat keretén belül. A tervek között szerepel további tanári továbbképzések kidolgozása, ugyanígy az alumniknak az SZTE Tanárképző Központ életébe történő bevonása is.


 

Kiépülő kapcsolatok


A megbízott igazgató megjegyezte, nemzetközi kapcsolatápolásuk még gyerekcipőben jár, hiszen még nagyon új a szervezet, a magyarországi megfelelői sem alakultak még meg minden érintett intézményben. Hozzátette, az ELTE-vel például kimondottan jó kapcsolatot ápol az SZTE TKK. A nemzetközi kapcsolatok majd csak azután kerülnek sorra, miután a magyarországi együttműködések, partnerségek kialakultak.

Az elkövetkezendő másfél évben a TÁMOP 4.2.1.B pályázatnak köszönhetően több konferenciát szerveznek majd Magyarországon a tanárképzéssel kapcsolatban, ahol további lehetőség nyílhat a kapcsolatok szélesebb körű kiépítésére. Ezt követi majd a nemzetközi kapcsolatépítés – foglalta össze a szegedi központ főigazgatója, aki kiemelte: mindig lehet tanulni mások szokásaiból, ötleteiből, így érdemes megismerni a nemzetközi partnereket, azok működését is.

A szegedi Tanárképző Központ igen jól beágyazódott az SZTE struktúrájába. A szegedi TKK helyileg is ott van, ahol az oktatási rektorhelyettes irodája, valamint az oktatási igazgató asszony irodája, tehát az egész egy blokkban, a Rektori Hivatalban található. Így nap mint nap találkozunk, az esetleges problémákat könnyebben meg tudjuk beszélni, emellett az érintett négy karral (SZTE BTK, JGYPK, TTIK, ZMK) dékáni, dékánhelyettesi szinten is kiváló az együttműködés – hangsúlyozta Forgács Tamás, aki rámutatott arra is, hogy idővel mindenképpen bővíteni kell a központ alkalmazotti létszámát, egy kolléga ugyanis nagyon kevés a feladatok elvégzéséhez.

A TKK-nak a szenátus nem rendelt külön gazdálkodási keretet, tehát nincs olyan összeg, ami fölött én mint főigazgató diszponálnék. Ugyanakkor akadnak olyan feladatok, amiket így is el kell látni, például mentortanárok honorálása a külső gyakorlatokon és az iskolai gyakorlatokon, ezeket jelen pillanatban az oktatási rektorhelyettes asszony keretéből finanszírozzuk – nyilatkozta a szegedi központ vezetője a gazdálkodásról.


 

Elhivatottság kell a tanári pályához


2013-ban összesen 57 szakpár indult az SZTE Tanárképző Központnál. A TKK-n a 2013/14-es tanévben jóval nagyobb volt a szakpárkínálat, minden szakot mindegyikkel megpróbáltak párosítani a karok, ám nem volt az összesre jelentkező, így több szakpárt nem lehetett elindítani, hiszen lehetőleg ütközésmentes tanterveket kellett összeállítaniuk – tudtuk meg a központ vezetőjétől. Úgy tűnik, hogy idén talán több szak tud elindulni: a legkedveltebb szakpár a magyar-történelem, de nagy népszerűségnek örvend például a matematika-fizika, vagy az angol-történelem, illetve a biológia-kémia is – mondta Forgács Tamás.

A megbízott főigazgató a leendő elsősöknek azt üzeni: „az egyetemi évek életük legmeghatározóbb esztendői lesznek, itt és most tudnak annyi tudást szerezni, amennyit csak szeretnének. Fontos, hogy a bulik mellett mindenképpen aktívan vegyenek részt az oktatásban ezen a rangos és nagy egyetemen, mélyedjenek el bizonyos területeken, hiszen egyre nehezebb elhelyezkedni a munkaerőpiacon, de ezzel a plusszal könnyebb lehet. Fontos, hogy éljenek az oktatási és a város kínálta kulturális lehetőségekkel, de azért bulizzanak is, a társas kapcsolatokban pedig találják meg a boldogságot” – fogalmazott Forgács Tamás, aki az SZTE Tanárképző Központ gólyáinak az alábbi gondolatokat küldi még: aki tanár akar lenni, jól gondolja meg, hogy ténylegesen akarja és bírja-e a tanári létet. A gyerekekkel való foglalkozásban legyen elhivatott, és ne csak a viszonylag biztos megélhetés motiválja!”

 

SZTEinfo Balogh Ramóna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.