SZTE Info

Telemedicina és FuturICT a TIK-ben

A Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában két nagyszabású, európai uniós támogatású projekt eredményeit bemutató kiállítás nyílt, a megnyitó napján, 2014. szeptember 4-én konferenciát is szerveztek. A Telemedicina kutatói több egészségügyi eszközt fejlesztettek ki, míg a FuturICT projektben dolgozók a mesterséges intelligencia területével foglalkoztak.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A 857 millió forint a Szegedi Tudományegyetem Telemedicina projektjének uniós támogatása, a projekt során informatikai alkalmazásokat és eszközöket fejlesztenek az egyetem munkatársai. A Telemedicina fókuszú kutatások orvosi, matematikai és informatikai tudományterületeken projekt során kifejlesztett eszközök a stroke-betegek rehabilitációjában, a Parkinson-kór észlelésében, a hirtelen csecsemőhalál miatt oly fontos csecsemő légzésfigyelésben, valamint a női meddőség kezelésében is támogathatják a gyógyítást és a megelőzést. Az okostelefonok robbanásszerű elterjedésével egyre keresettebbek lesznek azok az alkalmazások és eszközök, amelyeket a páciensek használni tudnak a mindennapi életükben,


Gyimóthy Tibor professzor, a Telemedicina projekt szakmai vezetője elmondta: a Telemedicina program 2015 áprilisában zárul, addig remélik, hogy nagyon sok feladatot szeretnének megoldani.


infokommunikci
Telemedicina és FuturICT a TIK-ben - GALÉRIA


– Az itt bemutatott termékgyanús alkalmazások közül szeretnénk többet elvinni a klinikai kísérletekig – mondta a professzor. – Ezek a TÁMOP-projektek – a Telemedicina és a FuturICT – alapvetően az alapkutatások és alkalmazott kutatások támogatására születtek, de mi a Telemedicina pályázat beadásakor nagyon tudatosan felvállaltuk azt, hogy azokkal az orvos csoportokkal, akiknek erre van lehetőségük és idejük, olyan alkalmazásokat és prototípusokat hozunk létre, amelyek a gyakorlatban is használhatók. Mi ennek az IT-támogatását adjuk meg, és ilyen berendezések csak jó orvosi és IT-s együttműködéssel születhetnek.


A professzor hozzátette: mintegy tíz termékgyanús alkalmazást ismerhetnek meg a kiállítás látogatói. Úgy gondolja, hogy ezek mindegyike nagyon hasznos, a szívhang- vagy légzésmonitorozó alkalmazástól kezdve a gyermekkori magas vérnyomás kiszűrésére vagy az Alzheimer-kór korai felismerésére alkalmas eszközig.


– Egyelőre nem lehet tudni, hogy ezek közül melyik lesz az, amelyik átütő sikert hoz, ez függ a piactól és számos egyébtől. De mindegyik izgalmas, és ez még csak a jéghegy csúcsa, mert az orvosainknak még nagyon sok ötletük van. Az elkövetkezendő időszak feladata biztosítani azt a hátteret, hogy az eszközök eljuthassanak a klinikai kísérletek fázisába, hogy kipróbálják őket, hogy meglegyen az üzleti modell, a piaci háttér, és az orvosnak már csak a szakmai részre kelljen koncentrálni.


A Telemedicina megoldásainak valamilyen módon önmagukat finanszírozóvá kell válniuk, tette hozzá Gyimóthy Tibor, aki szerint a TÁMOP-projekt csak az első lépés. Megemlítette azt is: rendkívül fontos, hogy a közös munka során egymásra talált az ÁOK és a TTIK, és úgy látja, a fejlesztések folytatására jó esély van, mert komoly ipari szereplők is érdeklődnek a fejlesztett alkalmazások és berendezések iránt.


A kiállításon és konferencián bemutatkozott a FuturICT projekt is, amelynek célja, hogy a tudósok az informatika és más tudományterületek eszközeivel is megvizsgálhassák világszerte a társadalmi- és gazdasági élet egyes aspektusait, ezzel lehetőségeket nyitva a fenntartható jövő számára.

A konferencián egyebek mellett az orvosinformatika tudományterületen meglévő hálózatos útvonalakról, az orvosi és informatikai tudományterületeken végzett adatvédelmi kutatásokról, a szervezeti működés hálózatelemzés szemlélettel, valamint a telemedicina fókuszú kutatások témájában hangzottak el előadások.

A kiállítás, amely prezentációba ágyazott kisfilmekkel is beszámol az egyes alprojektekről és az eredményekről, 2014. szeptember 11-ig tekinthető meg a TIK-ben.

 

SZTEinfo - Nyemcsok Éva Eső

fotók: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.