SZTE Info

Korszerű mikroszkópizáló rendszerrel bővült az SZTE Pathologiai Intézete

A pathologia oktatásának korszerűsítését szolgáló digitális mikroszkópizáló rendszert mutattak be 2015. április 8-án a Szegedi Tudományegyetem Pathologiai Intézetében. Az új rendszernek köszönhetően egyszerre akár 70 hallgató mikroszkópizálhatja saját számítógépével a metszeteket.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A szövettani gyakorlóterem alapvető felszerelése a mikroszkóp, a mikroszkóphoz tartozó téka és benne a metszetek. A tékát azonban nagyon nehéz azonos színvonalú metszetekkel ellátni, mivel az újabb betegségeknél újabb metszeteket kell készíteni, a régieket selejtezni- fogalmazott Dr. Iványi Béla. A szövettani elváltozások oktatásának 21. századi alapvető oktatási módja lesz a digitális mikroszkópizálás, melynek lényege, hogy a digitalizált metszet a képernyőn olyan minőségben jelenik meg, mintha valóban mikroszkóp alatt lenne. A rendszer előnye többek között, hogy a metszeteket nem kell pótolni így archiválásuk is egyszerű. A metszet állandóan fókuszban van, a festés színei nem halványulnak el, a metszet mellé különböző jelölések és magyarázatok helyezhetők- tudtuk meg. Az intézetvezető hozzátette: a 49 millió forintos beruházás elemei a tantermi zárt rendszer 30 hallgató részére, a világhálón keresztül nyitott elérhetőség egyszerre 70 hallgató részére, a professzionális digitális tárgylemez szkenner, valamint az oktatáshoz szükséges számítógépek és szoftverek. Dr. Iványi Béla kiemelte: a rendszer segítségével a hallgatók a központi szerveren elhelyezett metszeteket az interneten keresztül bármikor mikroszkópizálhatják saját számítógépükkel, így otthon is felkészülhetnek a tanórákra, vizsgákra. Ugyanakkor az elektronikus mikroszkópizálás a számonkérés újabb formáját is lehetővé teszi.


Pathologiai_muszerbemutato_2015._aprilis_09_HD_galeria
Korszerű mikroszkópizáló rendszerrel bővült az SZTE Pathologiai Intézete - GALÉRIA

Az SZTE Pathológiai Intézet szövettani gyakorlótermében dr. Nagy Bence mutatta be a hazánkban már több intézetben elérhető rendszer működését. A metszetek elérését a CaseCenter szoftver biztosítja minden felhasználó számára. Ezen a felületen heti tematika szerint rendszerezik a metszeteket. A rendszer valós telekommunikáció kialakítását is lehetővé teszi, melyhez minden felhasználó csatlakozhat. A tanterem 30 számítógépén egyszerre ugyanazok a metszetek, ugyanabban a minőségben jelennek meg, a metszetek különböző részei között pedig az egérrel lehet navigálni. Az oktató jogosult a 30 gép képernyőjének az irányítására, így a hallgatók azt látják, amit az oktató láttatni akar- tudtuk meg.

A digitális mikroszkópizáló rendszer fejlesztése 20 évvel ezelőtt indult a Semmelweis Egyetemen. Nagyon hamar világossá vált, ahhoz hogy a rendszer használható legyen olyan szintű optikákat, kamerákat és szoftvereket kell felhasználni, ami a diagnosztikának a legfelső csúcsát jelenti. A rendszer, melyet ma már ezer helyen használnak a világon, mindig a legnagyobb minőséggel diagnosztizál- mondta Molnár Béla, a rendszert kidolgozó 3DHISTECH vezetője.

SZTEinfo

Fotók: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.