SZTE Info

A Korunk folyóirat múltja és jelene – kiállítás az SZTE Klebelsberg Könyvtárban

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Társadalomelméleti Gyűjtemény szervezésében a Korunk című kolozsvári folyóirat múltját és jelenét bemutató kiállítás nyílt 2015. április 13-án az SZTE Tanulmányi és Információs Központ Átriumában. A tárlatot Ilia Mihály levelei és a Komp-Press Kiadó köteti gazdagítják.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2015. május 22-ig tekinthető meg az SZTE Klebelsberg Könyvtár Átriumában 'A fiatal KORUNK - 89 évesen' című kiállítás, mely a kolozsvári folyóirat történetébe nyújt betekintést.



Határon túli kisebbségi irodalom


„A mai alkalom több okból sem csupán egy kiállítás megnyitó. A Korunk folyóirat, melynek három szakaszát eleveníti fel a tárlat, több mint egy egyszerű folyóirat, hiszen mindannyiunk életének fontos kísérőjelensége határokon inneni és túli magyarság gondolatiságával. A másik ok, hogy a könyvtár társadalomelméleti gyűjteményének szerves része a határon túli, kisebbségi irodalomra és gondolkodókra való odafigyelés” – mondta a tárlat megnyitóján Keveházi Katalin. A Klebelsberg Könyvtár főigazgatója hozzátette: 'A fiatal KORUNK – 89 évesen' című kiállítás a folyóirat történetéből és jelenéből nyújt ízelítőt, s mutatja be három folyamának jellegzetességeit, a Korunk szerkesztőségének szerteágazó tevékenységét és a Komp-Press kiadványait.


A kiállítást összeállította: Balog Éva és Laczkó Sándor, a Klebelsberg Könyvtár munkatársai.


Korunk_kiallitas_megnyito_TIK_2015._aprilis_13
A Korunk folyóirat múltja és jelene – kiállítás az SZTE Klebelsberg Könyvtárban - GALÉRIA


Három folyam, három korszak


Jelenleg harmadik folyamánál tart a Korunk társadalomtudományi folyóirat, mely 1926 óta jelenik meg Kolozsváron. A három folyam három korszakot különít el, s ezek Erdély kulturális régiójának politikai, történeti alakulásával állnak összefüggésben. A Kolozsváron elindított folyóirat a 20. század válság-kérdéseire, az erdélyi magyar és összmagyar társadalom, valamint Kelet-Közép-Európa modernizációs problémáira kívánt választ adni.


A lap legelső számában egy kolozsvári orvos munkája jelent meg, miszerint” fascizmus, bolsevizmus és másnemű diktatúrák” jelentik a legnagyobb veszélyt a világra – fogalmazott köszöntőjében Kántor Lajos.


Az első folyam alapító szerkesztője Dienes László, a kortárs európai jelenségek értelmezésében érdekelt folyóiratot talál ki, így a megjelent cikkek a művészetről, a gazdasági folyamatokról, a hanyatlóban vagy éppen éledőben levő szellemi áramlatokról szóltak.


1940 és 1957 között nem jelent meg a folyóirat, majd 1957 februárjában Gáll Ernő szerkesztésével indult újra, immár a második folyam – fogalmazott a Korunk Baráti Társaság elnöke. E korszak évfolyamaiban pontosan követhetőek a cenzúra enyhülésének és szigorodásának periódusai. „Az 1960-as évek vége és a 70-es évek eleje, egy jobb periódus, ez az egész erdélyi magyar irodalom szempontjából a legjelentősebb korszak” – mondta Kántor Lajos. A hatvanas évek végén a Korunkban olyan szerzők művei jelentek meg, mint Umberto Eco, Robert Escarpit vagy Jürgen Habermas.


A harmadik folyam 1990-től napjainkig tartó története különbözik az azt megelőző évtizedek Korunkjától. A lap főszerkesztője Kántor Lajos lett, majd 2008 májusától Balázs Imre József, jelenleg pedig Kovács Kiss Gyöngy. Ezt a korszakot az arculat folyamatos újratervezése jellemzi. 1992-től az új Korunk máig színváltó Korunk: minden számnak más az alapszíne, s egyben a tematikája.


A mai Korunk sajátos rovataival és tematikus tömbjeivel a korai Korunk általánosan művelő koncepcióját ötvözi a szaktudományos folyóirat-irodalom sajátosságaival. A Korunkban olyan szegedi szerzők is közölték írásaikat, mint Lengyel András, Péter László, Orcsik Roland, Laczkó Sándor, Szajbély Mihály, Ilia Mihály és Darvasi László – derül ki tárlatból.



Szerteágazó tevékenység


A Korunk szerkesztősége jelentős és szerteágazó könyvkiadói tevékenységet is folytat. A Klebelsberg Könyvtár kiállítása a Komp-Press Kiadó kiadványait is bemutatja. A Komp-Press Kiadó 1992 óta jelentet meg könyveket, a Korunk folyóirat társintézményeként a lap szellemiségét a könyvkiadás révén is megjelenítve.

Az esszékötetek és dokumentumjellegű kiadványok mellett a képzőművészeti albumok, illetve a reprezentatív kivitelű tematikus gyűjtemények határozzák meg a kiadó arculatát. A tárlaton megtekinthető például a Szép Magyar Könyv 2012-es versenyében díjazott Könyv, Grafika – Könyvművészet Erdélyben című kötet is. A könyvkiadás mellett a folyóirat szerkesztősége működteti a Stúdió Galériát, melyben a legkiválóbb erdélyi magyar képzőművészek mutatkoznak be. A Korunk Akadémia pedig irodalmi, műfordítói, történelmi előadássorozatoknak ad helyet.


SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Fotó: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. március 20.

IMG_5825

Több mint 700 szerző 1700 könyve jelent meg eddig a József Attila Tudományos Egyetemi Kiadó és Nyomda (JATEPress) gondozásában. A kezdetben ofszet, ma már digitális nyomdagépen 1991 óta készülnek az SZTE oktatóinak, kutatóinak főként tudományos témájú kötetei, hiszen a kiadó egyik legfontosabb célja, hogy publikálási lehetőséget nyújtson az egyetem munkatársainak. Szőnyi Etelka főszerkesztővel beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 24.
    09:30 - 17:00
  • május 24.
    09:30 - 10:30
  • május 24.
    09:30 - 16:00
    A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete és a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság tisztelettel meghívja a Szegeden megrendezésre kerülő „Schultheisz 120” Emlékkonferenciára, melyet Schultheisz Emil egykori debreceni, majd szegedi professzor, hadbíró születésének 120. évfordulója tiszteletére rendezünk. A konferencián bemutatjuk a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság kiadásában és Fejes Erik gondozásában megjelent, Schultheisz Emil katonai büntetőjogi értekezéseit tartalmazó kötetet.
  • május 25.
    17:00 - 18:00
  • május 27.
    18:00 - 19:00
    Melyek a halogatás leggyakoribb okai? Mit tehetünk ellene? Tudjuk-e befolyásolni a halogatást? Kik halogatnak inkább? A nők vagy férfiak? A fiatalok vagy az idősebbek? Vendégünk a téma 1. számú hazai szakembere, dr. Takács Ildikó halogatáskutató, pszichológus! Az előadás a halogatók jellemzőit, magatartási sajátosságait mutatja be, olyan pszichológiai jelenségek kapcsán, mint az önbénítás, a kudarcfélelem és a tökéletességre törekvés.