SZTE Info

A Korunk folyóirat múltja és jelene – kiállítás az SZTE Klebelsberg Könyvtárban

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Társadalomelméleti Gyűjtemény szervezésében a Korunk című kolozsvári folyóirat múltját és jelenét bemutató kiállítás nyílt 2015. április 13-án az SZTE Tanulmányi és Információs Központ Átriumában. A tárlatot Ilia Mihály levelei és a Komp-Press Kiadó köteti gazdagítják.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2015. május 22-ig tekinthető meg az SZTE Klebelsberg Könyvtár Átriumában 'A fiatal KORUNK - 89 évesen' című kiállítás, mely a kolozsvári folyóirat történetébe nyújt betekintést.



Határon túli kisebbségi irodalom


„A mai alkalom több okból sem csupán egy kiállítás megnyitó. A Korunk folyóirat, melynek három szakaszát eleveníti fel a tárlat, több mint egy egyszerű folyóirat, hiszen mindannyiunk életének fontos kísérőjelensége határokon inneni és túli magyarság gondolatiságával. A másik ok, hogy a könyvtár társadalomelméleti gyűjteményének szerves része a határon túli, kisebbségi irodalomra és gondolkodókra való odafigyelés” – mondta a tárlat megnyitóján Keveházi Katalin. A Klebelsberg Könyvtár főigazgatója hozzátette: 'A fiatal KORUNK – 89 évesen' című kiállítás a folyóirat történetéből és jelenéből nyújt ízelítőt, s mutatja be három folyamának jellegzetességeit, a Korunk szerkesztőségének szerteágazó tevékenységét és a Komp-Press kiadványait.


A kiállítást összeállította: Balog Éva és Laczkó Sándor, a Klebelsberg Könyvtár munkatársai.


Korunk_kiallitas_megnyito_TIK_2015._aprilis_13
A Korunk folyóirat múltja és jelene – kiállítás az SZTE Klebelsberg Könyvtárban - GALÉRIA


Három folyam, három korszak


Jelenleg harmadik folyamánál tart a Korunk társadalomtudományi folyóirat, mely 1926 óta jelenik meg Kolozsváron. A három folyam három korszakot különít el, s ezek Erdély kulturális régiójának politikai, történeti alakulásával állnak összefüggésben. A Kolozsváron elindított folyóirat a 20. század válság-kérdéseire, az erdélyi magyar és összmagyar társadalom, valamint Kelet-Közép-Európa modernizációs problémáira kívánt választ adni.


A lap legelső számában egy kolozsvári orvos munkája jelent meg, miszerint” fascizmus, bolsevizmus és másnemű diktatúrák” jelentik a legnagyobb veszélyt a világra – fogalmazott köszöntőjében Kántor Lajos.


Az első folyam alapító szerkesztője Dienes László, a kortárs európai jelenségek értelmezésében érdekelt folyóiratot talál ki, így a megjelent cikkek a művészetről, a gazdasági folyamatokról, a hanyatlóban vagy éppen éledőben levő szellemi áramlatokról szóltak.


1940 és 1957 között nem jelent meg a folyóirat, majd 1957 februárjában Gáll Ernő szerkesztésével indult újra, immár a második folyam – fogalmazott a Korunk Baráti Társaság elnöke. E korszak évfolyamaiban pontosan követhetőek a cenzúra enyhülésének és szigorodásának periódusai. „Az 1960-as évek vége és a 70-es évek eleje, egy jobb periódus, ez az egész erdélyi magyar irodalom szempontjából a legjelentősebb korszak” – mondta Kántor Lajos. A hatvanas évek végén a Korunkban olyan szerzők művei jelentek meg, mint Umberto Eco, Robert Escarpit vagy Jürgen Habermas.


A harmadik folyam 1990-től napjainkig tartó története különbözik az azt megelőző évtizedek Korunkjától. A lap főszerkesztője Kántor Lajos lett, majd 2008 májusától Balázs Imre József, jelenleg pedig Kovács Kiss Gyöngy. Ezt a korszakot az arculat folyamatos újratervezése jellemzi. 1992-től az új Korunk máig színváltó Korunk: minden számnak más az alapszíne, s egyben a tematikája.


A mai Korunk sajátos rovataival és tematikus tömbjeivel a korai Korunk általánosan művelő koncepcióját ötvözi a szaktudományos folyóirat-irodalom sajátosságaival. A Korunkban olyan szegedi szerzők is közölték írásaikat, mint Lengyel András, Péter László, Orcsik Roland, Laczkó Sándor, Szajbély Mihály, Ilia Mihály és Darvasi László – derül ki tárlatból.



Szerteágazó tevékenység


A Korunk szerkesztősége jelentős és szerteágazó könyvkiadói tevékenységet is folytat. A Klebelsberg Könyvtár kiállítása a Komp-Press Kiadó kiadványait is bemutatja. A Komp-Press Kiadó 1992 óta jelentet meg könyveket, a Korunk folyóirat társintézményeként a lap szellemiségét a könyvkiadás révén is megjelenítve.

Az esszékötetek és dokumentumjellegű kiadványok mellett a képzőművészeti albumok, illetve a reprezentatív kivitelű tematikus gyűjtemények határozzák meg a kiadó arculatát. A tárlaton megtekinthető például a Szép Magyar Könyv 2012-es versenyében díjazott Könyv, Grafika – Könyvművészet Erdélyben című kötet is. A könyvkiadás mellett a folyóirat szerkesztősége működteti a Stúdió Galériát, melyben a legkiválóbb erdélyi magyar képzőművészek mutatkoznak be. A Korunk Akadémia pedig irodalmi, műfordítói, történelmi előadássorozatoknak ad helyet.


SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Fotó: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.
  • október 17. 16:00 - november 17. 20:00
    Az 1956-ra, a szegedi egyetemen megalakult MEFESZ-re emlékező kiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár szervezi.