SZTE Info

A Korunk folyóirat múltja és jelene – kiállítás az SZTE Klebelsberg Könyvtárban

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Társadalomelméleti Gyűjtemény szervezésében a Korunk című kolozsvári folyóirat múltját és jelenét bemutató kiállítás nyílt 2015. április 13-án az SZTE Tanulmányi és Információs Központ Átriumában. A tárlatot Ilia Mihály levelei és a Komp-Press Kiadó köteti gazdagítják.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2015. május 22-ig tekinthető meg az SZTE Klebelsberg Könyvtár Átriumában 'A fiatal KORUNK - 89 évesen' című kiállítás, mely a kolozsvári folyóirat történetébe nyújt betekintést.



Határon túli kisebbségi irodalom


„A mai alkalom több okból sem csupán egy kiállítás megnyitó. A Korunk folyóirat, melynek három szakaszát eleveníti fel a tárlat, több mint egy egyszerű folyóirat, hiszen mindannyiunk életének fontos kísérőjelensége határokon inneni és túli magyarság gondolatiságával. A másik ok, hogy a könyvtár társadalomelméleti gyűjteményének szerves része a határon túli, kisebbségi irodalomra és gondolkodókra való odafigyelés” – mondta a tárlat megnyitóján Keveházi Katalin. A Klebelsberg Könyvtár főigazgatója hozzátette: 'A fiatal KORUNK – 89 évesen' című kiállítás a folyóirat történetéből és jelenéből nyújt ízelítőt, s mutatja be három folyamának jellegzetességeit, a Korunk szerkesztőségének szerteágazó tevékenységét és a Komp-Press kiadványait.


A kiállítást összeállította: Balog Éva és Laczkó Sándor, a Klebelsberg Könyvtár munkatársai.


Korunk_kiallitas_megnyito_TIK_2015._aprilis_13
A Korunk folyóirat múltja és jelene – kiállítás az SZTE Klebelsberg Könyvtárban - GALÉRIA


Három folyam, három korszak


Jelenleg harmadik folyamánál tart a Korunk társadalomtudományi folyóirat, mely 1926 óta jelenik meg Kolozsváron. A három folyam három korszakot különít el, s ezek Erdély kulturális régiójának politikai, történeti alakulásával állnak összefüggésben. A Kolozsváron elindított folyóirat a 20. század válság-kérdéseire, az erdélyi magyar és összmagyar társadalom, valamint Kelet-Közép-Európa modernizációs problémáira kívánt választ adni.


A lap legelső számában egy kolozsvári orvos munkája jelent meg, miszerint” fascizmus, bolsevizmus és másnemű diktatúrák” jelentik a legnagyobb veszélyt a világra – fogalmazott köszöntőjében Kántor Lajos.


Az első folyam alapító szerkesztője Dienes László, a kortárs európai jelenségek értelmezésében érdekelt folyóiratot talál ki, így a megjelent cikkek a művészetről, a gazdasági folyamatokról, a hanyatlóban vagy éppen éledőben levő szellemi áramlatokról szóltak.


1940 és 1957 között nem jelent meg a folyóirat, majd 1957 februárjában Gáll Ernő szerkesztésével indult újra, immár a második folyam – fogalmazott a Korunk Baráti Társaság elnöke. E korszak évfolyamaiban pontosan követhetőek a cenzúra enyhülésének és szigorodásának periódusai. „Az 1960-as évek vége és a 70-es évek eleje, egy jobb periódus, ez az egész erdélyi magyar irodalom szempontjából a legjelentősebb korszak” – mondta Kántor Lajos. A hatvanas évek végén a Korunkban olyan szerzők művei jelentek meg, mint Umberto Eco, Robert Escarpit vagy Jürgen Habermas.


A harmadik folyam 1990-től napjainkig tartó története különbözik az azt megelőző évtizedek Korunkjától. A lap főszerkesztője Kántor Lajos lett, majd 2008 májusától Balázs Imre József, jelenleg pedig Kovács Kiss Gyöngy. Ezt a korszakot az arculat folyamatos újratervezése jellemzi. 1992-től az új Korunk máig színváltó Korunk: minden számnak más az alapszíne, s egyben a tematikája.


A mai Korunk sajátos rovataival és tematikus tömbjeivel a korai Korunk általánosan művelő koncepcióját ötvözi a szaktudományos folyóirat-irodalom sajátosságaival. A Korunkban olyan szegedi szerzők is közölték írásaikat, mint Lengyel András, Péter László, Orcsik Roland, Laczkó Sándor, Szajbély Mihály, Ilia Mihály és Darvasi László – derül ki tárlatból.



Szerteágazó tevékenység


A Korunk szerkesztősége jelentős és szerteágazó könyvkiadói tevékenységet is folytat. A Klebelsberg Könyvtár kiállítása a Komp-Press Kiadó kiadványait is bemutatja. A Komp-Press Kiadó 1992 óta jelentet meg könyveket, a Korunk folyóirat társintézményeként a lap szellemiségét a könyvkiadás révén is megjelenítve.

Az esszékötetek és dokumentumjellegű kiadványok mellett a képzőművészeti albumok, illetve a reprezentatív kivitelű tematikus gyűjtemények határozzák meg a kiadó arculatát. A tárlaton megtekinthető például a Szép Magyar Könyv 2012-es versenyében díjazott Könyv, Grafika – Könyvművészet Erdélyben című kötet is. A könyvkiadás mellett a folyóirat szerkesztősége működteti a Stúdió Galériát, melyben a legkiválóbb erdélyi magyar képzőművészek mutatkoznak be. A Korunk Akadémia pedig irodalmi, műfordítói, történelmi előadássorozatoknak ad helyet.


SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Fotó: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • január 2. 08:00 - 31. 19:00
    Az SZTE Klebelsberg Könyvtár rendezvénye a Prof. Dr. Németh András (SZTE ÁOK) emlékére rendezett tárlat. További információ az SZTE Hírportálján: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2017-november/kiallitas-dr-nemeth
  • január 18. 10:00 - 20. 17:00
  • január 18. 10:00 - 19. 18:00
    A Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoportja tizennegyedik alkalommal rendezi meg a Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferenciát. A konferencia a nyelvtechnológia területén végzett kutatások és eredményeik ismertetésének ad otthont. Fõ célja az elvégzett vagy folyamatban lévõ kutatások és fejlesztések legaktuálisabb eredményeinek bemutatása, de lehetõség nyílik hallgatói projektek, ill. a nyelvtechnológia ipari alkalmazásainak ismertetésére is. További információ: http://rgai.inf.u-szeged.hu/index.php?lang=hu&page=mszny2018
  • január 18.
    17:00 - 18:30
    Mi történhetett az 1882 virágvasárnapja előtti szombaton Solymosi Eszterrel, a 14 éves cselédlánnyal, akit a tiszaeszlári zsinagóga környékén láttak utoljára szemtanúk? Kitalálta, betanították vagy igazat mondott a 135 évvel ezelőtti per koronatanúja? A védelem eredményességében mi volt a szerepe a pénznek? Miként lett vérvád, illetve mi a szerepe a korabeli magyar és nemzetközi sajtónak abban, hogy a bűnbakképzés közösségi változataként vált ismertté a tiszaeszlári per? Lehetséges-e valamilyen megoldást adni Solymosi Eszter eltűnésére? A rejtélyes tiszaeszlári per címmel az Osiris Kiadó gondozásában 2017 decemberében megjelent kötet szerzőjét, Blutman László szegedi jogtudóst Újszászi Ilona újságíró kérdezi a könyvpremieren.
  • *
    január 18. 18:00 - február 18. 19:00
    A Magyar Kultúra napja alkalmából nyílik meg Árnyas Koppány festőművész tárlata. A fiatal alkotó a Szegedi Tudományegyetemen képi ábrázolás szakkal párhuzamosan végezte el a Tanító szakot, felsőfokú tanulmányait 2012-ben zárta. Börtönbe zárt perspektíva című tárlatát Pataki Ferenc festőművész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A tárlatnyitón közreműködik hegedűjátékával Dudás Virág Ervin, az SZTE Zeneművészeti Kar hallgatója.