SZTE Info

A Korunk folyóirat múltja és jelene – kiállítás az SZTE Klebelsberg Könyvtárban

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Társadalomelméleti Gyűjtemény szervezésében a Korunk című kolozsvári folyóirat múltját és jelenét bemutató kiállítás nyílt 2015. április 13-án az SZTE Tanulmányi és Információs Központ Átriumában. A tárlatot Ilia Mihály levelei és a Komp-Press Kiadó köteti gazdagítják.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2015. május 22-ig tekinthető meg az SZTE Klebelsberg Könyvtár Átriumában 'A fiatal KORUNK - 89 évesen' című kiállítás, mely a kolozsvári folyóirat történetébe nyújt betekintést.



Határon túli kisebbségi irodalom


„A mai alkalom több okból sem csupán egy kiállítás megnyitó. A Korunk folyóirat, melynek három szakaszát eleveníti fel a tárlat, több mint egy egyszerű folyóirat, hiszen mindannyiunk életének fontos kísérőjelensége határokon inneni és túli magyarság gondolatiságával. A másik ok, hogy a könyvtár társadalomelméleti gyűjteményének szerves része a határon túli, kisebbségi irodalomra és gondolkodókra való odafigyelés” – mondta a tárlat megnyitóján Keveházi Katalin. A Klebelsberg Könyvtár főigazgatója hozzátette: 'A fiatal KORUNK – 89 évesen' című kiállítás a folyóirat történetéből és jelenéből nyújt ízelítőt, s mutatja be három folyamának jellegzetességeit, a Korunk szerkesztőségének szerteágazó tevékenységét és a Komp-Press kiadványait.


A kiállítást összeállította: Balog Éva és Laczkó Sándor, a Klebelsberg Könyvtár munkatársai.


Korunk_kiallitas_megnyito_TIK_2015._aprilis_13
A Korunk folyóirat múltja és jelene – kiállítás az SZTE Klebelsberg Könyvtárban - GALÉRIA


Három folyam, három korszak


Jelenleg harmadik folyamánál tart a Korunk társadalomtudományi folyóirat, mely 1926 óta jelenik meg Kolozsváron. A három folyam három korszakot különít el, s ezek Erdély kulturális régiójának politikai, történeti alakulásával állnak összefüggésben. A Kolozsváron elindított folyóirat a 20. század válság-kérdéseire, az erdélyi magyar és összmagyar társadalom, valamint Kelet-Közép-Európa modernizációs problémáira kívánt választ adni.


A lap legelső számában egy kolozsvári orvos munkája jelent meg, miszerint” fascizmus, bolsevizmus és másnemű diktatúrák” jelentik a legnagyobb veszélyt a világra – fogalmazott köszöntőjében Kántor Lajos.


Az első folyam alapító szerkesztője Dienes László, a kortárs európai jelenségek értelmezésében érdekelt folyóiratot talál ki, így a megjelent cikkek a művészetről, a gazdasági folyamatokról, a hanyatlóban vagy éppen éledőben levő szellemi áramlatokról szóltak.


1940 és 1957 között nem jelent meg a folyóirat, majd 1957 februárjában Gáll Ernő szerkesztésével indult újra, immár a második folyam – fogalmazott a Korunk Baráti Társaság elnöke. E korszak évfolyamaiban pontosan követhetőek a cenzúra enyhülésének és szigorodásának periódusai. „Az 1960-as évek vége és a 70-es évek eleje, egy jobb periódus, ez az egész erdélyi magyar irodalom szempontjából a legjelentősebb korszak” – mondta Kántor Lajos. A hatvanas évek végén a Korunkban olyan szerzők művei jelentek meg, mint Umberto Eco, Robert Escarpit vagy Jürgen Habermas.


A harmadik folyam 1990-től napjainkig tartó története különbözik az azt megelőző évtizedek Korunkjától. A lap főszerkesztője Kántor Lajos lett, majd 2008 májusától Balázs Imre József, jelenleg pedig Kovács Kiss Gyöngy. Ezt a korszakot az arculat folyamatos újratervezése jellemzi. 1992-től az új Korunk máig színváltó Korunk: minden számnak más az alapszíne, s egyben a tematikája.


A mai Korunk sajátos rovataival és tematikus tömbjeivel a korai Korunk általánosan művelő koncepcióját ötvözi a szaktudományos folyóirat-irodalom sajátosságaival. A Korunkban olyan szegedi szerzők is közölték írásaikat, mint Lengyel András, Péter László, Orcsik Roland, Laczkó Sándor, Szajbély Mihály, Ilia Mihály és Darvasi László – derül ki tárlatból.



Szerteágazó tevékenység


A Korunk szerkesztősége jelentős és szerteágazó könyvkiadói tevékenységet is folytat. A Klebelsberg Könyvtár kiállítása a Komp-Press Kiadó kiadványait is bemutatja. A Komp-Press Kiadó 1992 óta jelentet meg könyveket, a Korunk folyóirat társintézményeként a lap szellemiségét a könyvkiadás révén is megjelenítve.

Az esszékötetek és dokumentumjellegű kiadványok mellett a képzőművészeti albumok, illetve a reprezentatív kivitelű tematikus gyűjtemények határozzák meg a kiadó arculatát. A tárlaton megtekinthető például a Szép Magyar Könyv 2012-es versenyében díjazott Könyv, Grafika – Könyvművészet Erdélyben című kötet is. A könyvkiadás mellett a folyóirat szerkesztősége működteti a Stúdió Galériát, melyben a legkiválóbb erdélyi magyar képzőművészek mutatkoznak be. A Korunk Akadémia pedig irodalmi, műfordítói, történelmi előadássorozatoknak ad helyet.


SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Fotó: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *