SZTE Info

Kultúr sci-fiben az SZTE professzor

„Kultúr sci-fi, és a valaha készített legszövevényesebb és legmélyebb interjúfüzér.” Így hirdetik a Lámpagyújtogatók című filmet, amelyet 2015. április 22-én 19 órától mutatnak be a mozik. A Lámpagyújtogatók 42 közismert szereplője között találjuk a tudományt népszerűsítő SZTE-professzort, Boldogkői Zsoltot is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
Boldogkői Zsolt
Boldogkői Zsolt

Lámpagyújtogató Boldogkői Zsolt is. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézetét vezető professzor ugyanis szerepel a Lámpagyújtogatók című filmben, amelyet 2015. április 22-én (szerdán), a Föld Napján 19 órától mutatnak be Budapesten. A premierhez kötődő ünnepséget a szegedi Belvárosi mozi is közvetíti „élőben”, majd 20 órától levetíti a filmet is.

 

 

A tudomány határán


Frenetikus hatásúak a molekuláris biológus, Boldogkői Zsolt tudományos jellegű, az ismeretterjesztést szolgáló előadásai és cikkei.

Unikális, hogy a szegedi medikusoknak és biológiai iránt érdeklődő hallgatóknak kedden esténként tartott professzori előadás filmes változatára, A tudomány határán című sorozat első részére 7 hónap alatt 2 ezer 703 néző volt kíváncsi.


A szabad elme illúziója. Ez volt az első, az Interpress Magazinban megjelent népszerű cikke Boldogkői Zsoltnak. Hasonlóképpen sokakat érdekelt az Index.hu Tudomány rovatában 2012 augusztusában napvilágot látott írása is, amely arra kereste a választ, hogy Miért vagyunk hűtlenek?


A népszerű téma, a világos okfejtés is hozzájárult ahhoz, hogy a szegedi professzor az elmúlt két évben kétszáz publikációjával és számos nyilvános szereplésével az egyik legközismertebb tudománynépszerűsítő személyiség lett. Szerinte ez a tudomány fejlődése szempontjából is hatásosabb, mint a legrangosabb szakmai folyóiratban megjelentetett írás, amelyet mindössze mondjuk 8 másik tudós idéz a saját cikkében.

 

 

Boldogkői Zsolt
Boldogkői Zsolt

Népszerűsítő irodalom


„Azt a publikációt tartom nagyra, amelyet sokan elolvasnak. Ezért a csak a szűk szakma által ismert tudományos folyóirat helyett a népszerű online lapok Tudomány rovatában helyezem el az írásaimat” – közölte a professzor, aki tudósaink közül bizonyára a legnépesebb olvasótáborral büszkélkedhet.


A homeopátia bírálatával nagy vihart kavart Boldogkői Zsolt. Erről a hvg.hu-nak azt nyilatkozta 2013 augusztusában, hogy „Az alternatív medicinának nincs létjogosultsága, ahogy a "hagyományostól eltérő" természettudománynak sem lenne.” E tételt nekünk is megerősítette, mikor arról beszélt: missziónak tekinti, hogy közérthető módon szóljon tudományos kérdésekről.


Richard Dawkins evolúciós biológus, a Hódító gén című mű szerzője az egyik példaképe Boldogkői Zsoltnak.


„Érdekelnek a világ dolgai” – mondta, amikor arról kérdeztük, honnan meríti cikkei témáit. „Ökológusként kezdtem a pályámat, molekuláris genetikával foglalkozom, de a fizika is érdekel. Egyetemi előadásaimban is összekapcsolom a tudomány különböző területeit. A modern tudományt a határterületek érintkezése jellemzi.”


Már nemcsak cikkíró, hanem kérdező is Boldogkői Zsolt. A szegedi professzor interjúkat készít tudóstársaival a hvg.hu számára. A tabu témák foglalkoztatják így is. Legújabb interjúalanya: „2015-ben az év humanistája: Lawrence M. Krauss. Remélem a HVG hamarosan lehozza a vele készült interjúnkat.
http://thehumanist.com/…/planting-good-seeds-of-doubt-2015-…” – írta Facebook oldalán, ahol egyik profilján több, mint 4500 ismerőst számlál.

A közösségi médiában ugyancsak ismeretterjesztő eszközt lát Boldogkői professzor. Ha indokoltnak látja, ismert személyiségek képe fölé is illeszti a mondatot: „Autentikusnak tekintetett emberek hamis igehirdetése az egyik legártalmasabb tevékenység…”


E szerepkörben pedig arra is fölkészül, hogy őt kérdezik. Televíziós vitákra is vállalkozik immár a tudós professzor – például az áltudományról. Vagy az akupunktúráról.


Mindezek után talán nem meglepő, hogy Boldogkői Zsolt regényt írt San Diego – 2032 címmel.

 

 

plakat_b1_prevFilmes üzenet az emberi létről


„Csapatjátékos vagyok, nem vezér alkat. De hatással szeretnék lenni az embertársaimra” válaszolta Boldogkői professzor, mikor arról kérdeztük, mit kezd azzal a népszerűséggel, amit kifejez az őt a közösségi médiában követők nagy száma.


„A racionális gondolkodásra nevelést kisiskolás korban el kell kezdeni!” – hangsúlyozta a Lámpagyújtogatók című filmben is szerepet vállaló Boldogkői Zsolt. A professzor műfajteremtő vállalkozásnak nevezte a Lámpagyújtogatók című filmet, amelyben 42, hozzá hasonlóan közismertnek minősített személyt kérdez a rendező, Százados Miklós – a tehetségről, az emberiségnek és az idegen civilizációnak szóló üzenetekről.

 

E történetén is fordított egyet Boldogkői Zsolt: kérdezettből kérdező lett, mikor a film rendezőjét faggatta a 168ora.hu Szerepcsere rovatában. Ez az interjú ugyanúgy kedvcsináló, mint az alábbi filmes ajánló.

 

„Történelmi jelentőségű szerdai napnak ígérkezik 2015. április 22. Közép-európai idő szerint 19:00 órakor felbocsájtjuk az emberiség első filmes üzenetét egy távoli galaxis idegen civilizációja felé. A LÁMPAGYÚJTOGATÓK című kultúr sci-fit az alkotók ugyanis egy rakétába építve kívánják feljuttatni a világűrbe. Ha az emberi létről egyetlen mindent összegző filmet szeretnél látni: a LÁMPAGYÚJTOGATÓK legyen az. A LÁMPAGYÚJTOGATÓK a valaha készített legszövevényesebb és legmélyebb mélyinterjú füzér; formabontó és egyedi, a realitás és a fikció határán egyensúlyozó izgalmas filmszerű kerettörténettel”.


Aki nem hiszi, járjon utána – 2015. április 22-én 19 órától például a szegedi Belvárosi Moziban is lesz Lámpagyújtogatók!


LÁMPAGYÚJTOGATÓK RAKÉTAKILÖVÉS: VILÁGPREMIER A FÖLD NAPJÁN

 

Bővebb információ

 


A film trailere Boldogkői Zsolttal:




 

A filmzene:




 

A Lámpagyújtogatók Facebook oldala.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: Ócsai Gábor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.