SZTE Info

konfuciusz_teahaz_kiemelt_nagy

Magyar – kínai kapcsolatok: bővíti tevékenységét az SZTE Konfuciusz Intézete

A külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter jelenlétében az SZTE vezetői olyan dokumentumokat írtak alá, amelyek kijelölik az SZTE Konfuciusz Intézet további feladatit. Az intézet Konfuciusz Teaházában a miniszter és Ujhelyi István EP-képviselő a magyar-kínai kapcsolatokról, ezen belül Szeged és az egyetem szerepéről is beszélgetett.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A keleti nyitás politikája és a kínai-magyar kapcsolatok” címmel folytatódott 2015. április 16-án a Konfuciusz Teaház, a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézete és a Szegedi Közéleti Kávéház közös program-sorozata a Szent-Györgyi Albert Agórában. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Ujhelyi István, az Európai Parlament képviselőjének Kínával kapcsolatos beszélgetése előtt, a két politikus jelenlétében két olyan dokumentumot írtak alá, amely meghatározza az SZTE Konfuciusz Intézet további munkáját.

 

 

Kínai Központ a kapcsolatok bővítéséért


Szegeden Kínai Központot kíván létrehozni az SZTE Konfuciusz Intézete az egyetemmel közösen. Az erről szóló szándéknyilatkozatot Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Ujhelyi István, az SZTE Konfuciusz Intézet alapító elnöke és Devecz Miklós, az SZTE kancellárja látta el kézjegyével.


A Kínai Központ az SZTE Konfuciusz Intézet alapvető céljaihoz nem kapcsolódó oktatási, innovációs, valamint külkapcsolati feladatokat látja el. Ilyen feladat például a kínai hallgatók toborzása; az oktatási vásárokon, kiállításokon való részvétel szervezése; az egyetemi karok kínai üzleti együttműködéseinek fejlesztése és támogatása; valamint a professzorok, szakértők cserekapcsolatainak, illetve az egyetemi delegációk kínai útjának a szervezése.

 

konfuciusz_teahaz_2015_aprilis_16_HD
Magyar – kínai kapcsolatok: bővíti tevékenységét az SZTE Konfuciusz Intézete - GALÉRIA

 

Középpontban a turisztika


Az SZTE Konfuciusz Intézetnek a magyar-kínai turisztikai, oktatási, kulturális és emberközi kapcsolatok erősítésében betöltött szerepéről egyetértési nyilatkozatot írt alá Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója és Mészáros Márta, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium Magyar–Kínai Kétoldalú Kapcsolatok Összehangolásért Felelős Kormánybiztos Titkárság főosztályvezetője.


A 2012-ben a Szegedi Tudományegyetemen létrejött Konfuciusz Intézet ugyanis aktív szerepet vállal a magyarországi kínai relációjú turisztikai és vendéglátással összefüggő, alkalmazott kínai nyelvoktatásban, továbbá a turisztikai kapcsolatok fejlesztésében – földrajzi elhelyezkedése és személyi adottságai előnyös kiaknázásával. A szegedi Konfuciusz Intézet tovább kívánja erősíteni a kínai relációval turisztikai kapcsolatait, oktatási, kulturális és ismeretterjesztő tevékenységet végezve. A Magyar Kormány támogatja a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének törekvését és szerepvállalását.

 

 

Közös hang a magyar-kínai együttműködés segítéséért


A kínai tea szertartást az SZTE Konfuciusz Intézet tanára mutatta be az Agora közönségének.

Miért fontos a magyar-kínai kapcsolatok fejlesztése? Ezt az alapkérdést fogalmazta meg a Konfuciusz Teaház beszélgetésének moderátora, Mohr Richárd.


„Aki győztes akar lenni a gazdaságban, a világban, annak Kínával fel kell vennie a kapcsolatokat” – jelentette ki Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter beszélt a „keleti nyitás politikájának” sikereiről, a kínai tőke hazai megjelenéséről. „A kínai kapcsolatok bővítésében Európán belül a zászlóshajó szerepébe került Magyarország” – fogalmazott a miniszter. Példaként említette a Budapest – Belgrád vasútvonal felújítását, a 3,5 milliárd dollárnyi értékű kínai tőke hazai jelenlétét.


„Ha a kínaiak Európára gondolnak, akkor Magyarországot kapunak tekintsék!” – erősítette meg a kormányzati célkitűzést. A Kínával való kapcsolatépítésben egyre nagyobb a verseny – emlékeztetett, majd aláhúzta: „Aki a kínai kapcsolatokból kimarad, az lemarad!”


Kormányokon átívelő nemzetgazdasági és stratégiai kérdésnek minősítette a Kínával formálódó együttműködést Ujhelyi István, az Európai Parlament képviselője, az SZTE Konfuciusz Intézet alapító elnöke. A következő 50-100 évben Kína megkerülhetetlen tényezővé vált a világban – hangsúlyozta. „Európa mi vagyunk!” – fogalmazott, mikor a magyar-kínai kapcsolatokra, a kiszámítható partneri viszonyra irányította a figyelmet.


„A gazdasági döntések profit alapon születnek Kínában is” – emlékeztetett Szijjártó Péter, amikor arról beszélt, hogy nem lehet a munkát csakis a kínaiakban kialakult hagyományos, a magyarok iránti szimpátiára alapozni. Ujhelyi István szerint meg kell határoznunk, hogy miben lehetünk ott is versenyképesek, miközben a regionalizáció fontosságát se feledjük. A magyar erősségek között példaként sorolta az élelmiszeripart, a bort, a könnyűipart és a turizmust.

 

 

Selyemutak csomópontján


„Európa szíve: Magyarország.” Erre a földrajzi elhelyezkedésből eredeztethető értékre folyamatosan rá kell irányítani a kínaiak figyelmét Szijjártó Péter szerint. A miniszter elárulta: azon dolgoznak, hogy a Kínából induló tengeri és szárazföldi „selyemút” Magyarországon fusson össze, itt alakuljon ki Kína európai logisztikai központja.


Szeged híd szerepére irányította a figyelmet Ujhelyi István. Az itteni könnyűipar újjáélesztésére jó példaként említette a Naturtex és egy kínai befektetőnek öt évre szóló együttműködését, amelyről a megállapodást a Konfuciusz Teaház programja előtt, a miniszter jelenlétében írták alá a gazdasági szereplők.


Az EP-politikus szerint Szegeden kellene majd keresztülfutnia a Belgrád – Budapest vasútvonalnak. A miniszter erre nem tett konkrét ígéretet, ugyanakkor elárulta: e vonalnak a teherszállításban lesz szerepe. Ellenben a szerb féllel megegyeztek a Szeged – Szabadka, Szabadka – Baja vasútvonal felújításáról.


A kínai turizmus jelentőségéről is egyetértettek a beszélgető politikusok. A kínai gazdaság erősödésével együtt növekszik az utazók száma.


A Szegedi Tudományegyetem, az ELI és a körülötte formálódó Tudáspark szerepét is hangsúlyozta mindkét politikus a magyar-kínai kapcsolatok további bővítési lehetőségeiről szólva. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megerősítette: öt nemzetközi vállalati befektető – közte az Ericsson – Szegedre telepítéséről folytatnak tárgyalásokat. Egyetértett a kínai diákok magyar nyelvű képzésének az SZTE-re irányításával is. A regionális turisztikai és mezőgazdasági együttműködésben egyaránt szerepet kaphat Szeged és térsége. Szijjártó Péter többszörösen aláhúzta: Szegedet jó szívvel ajánlja minden befektető számára, mert az ország egyik legnemzetközibb városa, amit – többek között – az itt tanuló külföldi diákoknak, az SZTE jelentette innovációs kapacitásnak köszönhet.


„Minél több kutatási és innovációs fejlesztés valósuljon meg Magyarországon!” – ezt a célkitűzést fogalmazta meg 2014-ben a kormány. E cél elérése minden politikai erő közös érdeke – állapította meg Szijjártó Péter és Ujhelyi István. A globális szolgáltatók, az innovációs kapacitások befogadásához olyan partnerekre van szükség, mint például a Szegedi Tudományegyetem.


A Konfuciusz Teaház programját színesítette a részben az SZTE Zeneművészeti Karhoz kötődő zenei csemege: Gárdián Gábor gordonkán adta elő – Győri Péter zongora kíséretével – Huszár Lajos zeneszerző feldolgozásait, többek között a Piros liliomok című kínai dalt.


SZTEinfo – Ú. I.

Fotó: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.