SZTE Info

konfuciusz_teahaz_kiemelt_nagy

Magyar – kínai kapcsolatok: bővíti tevékenységét az SZTE Konfuciusz Intézete

A külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter jelenlétében az SZTE vezetői olyan dokumentumokat írtak alá, amelyek kijelölik az SZTE Konfuciusz Intézet további feladatit. Az intézet Konfuciusz Teaházában a miniszter és Ujhelyi István EP-képviselő a magyar-kínai kapcsolatokról, ezen belül Szeged és az egyetem szerepéről is beszélgetett.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A keleti nyitás politikája és a kínai-magyar kapcsolatok” címmel folytatódott 2015. április 16-án a Konfuciusz Teaház, a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézete és a Szegedi Közéleti Kávéház közös program-sorozata a Szent-Györgyi Albert Agórában. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Ujhelyi István, az Európai Parlament képviselőjének Kínával kapcsolatos beszélgetése előtt, a két politikus jelenlétében két olyan dokumentumot írtak alá, amely meghatározza az SZTE Konfuciusz Intézet további munkáját.

 

 

Kínai Központ a kapcsolatok bővítéséért


Szegeden Kínai Központot kíván létrehozni az SZTE Konfuciusz Intézete az egyetemmel közösen. Az erről szóló szándéknyilatkozatot Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Ujhelyi István, az SZTE Konfuciusz Intézet alapító elnöke és Devecz Miklós, az SZTE kancellárja látta el kézjegyével.


A Kínai Központ az SZTE Konfuciusz Intézet alapvető céljaihoz nem kapcsolódó oktatási, innovációs, valamint külkapcsolati feladatokat látja el. Ilyen feladat például a kínai hallgatók toborzása; az oktatási vásárokon, kiállításokon való részvétel szervezése; az egyetemi karok kínai üzleti együttműködéseinek fejlesztése és támogatása; valamint a professzorok, szakértők cserekapcsolatainak, illetve az egyetemi delegációk kínai útjának a szervezése.

 

konfuciusz_teahaz_2015_aprilis_16_HD
Magyar – kínai kapcsolatok: bővíti tevékenységét az SZTE Konfuciusz Intézete - GALÉRIA

 

Középpontban a turisztika


Az SZTE Konfuciusz Intézetnek a magyar-kínai turisztikai, oktatási, kulturális és emberközi kapcsolatok erősítésében betöltött szerepéről egyetértési nyilatkozatot írt alá Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója és Mészáros Márta, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium Magyar–Kínai Kétoldalú Kapcsolatok Összehangolásért Felelős Kormánybiztos Titkárság főosztályvezetője.


A 2012-ben a Szegedi Tudományegyetemen létrejött Konfuciusz Intézet ugyanis aktív szerepet vállal a magyarországi kínai relációjú turisztikai és vendéglátással összefüggő, alkalmazott kínai nyelvoktatásban, továbbá a turisztikai kapcsolatok fejlesztésében – földrajzi elhelyezkedése és személyi adottságai előnyös kiaknázásával. A szegedi Konfuciusz Intézet tovább kívánja erősíteni a kínai relációval turisztikai kapcsolatait, oktatási, kulturális és ismeretterjesztő tevékenységet végezve. A Magyar Kormány támogatja a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének törekvését és szerepvállalását.

 

 

Közös hang a magyar-kínai együttműködés segítéséért


A kínai tea szertartást az SZTE Konfuciusz Intézet tanára mutatta be az Agora közönségének.

Miért fontos a magyar-kínai kapcsolatok fejlesztése? Ezt az alapkérdést fogalmazta meg a Konfuciusz Teaház beszélgetésének moderátora, Mohr Richárd.


„Aki győztes akar lenni a gazdaságban, a világban, annak Kínával fel kell vennie a kapcsolatokat” – jelentette ki Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter beszélt a „keleti nyitás politikájának” sikereiről, a kínai tőke hazai megjelenéséről. „A kínai kapcsolatok bővítésében Európán belül a zászlóshajó szerepébe került Magyarország” – fogalmazott a miniszter. Példaként említette a Budapest – Belgrád vasútvonal felújítását, a 3,5 milliárd dollárnyi értékű kínai tőke hazai jelenlétét.


„Ha a kínaiak Európára gondolnak, akkor Magyarországot kapunak tekintsék!” – erősítette meg a kormányzati célkitűzést. A Kínával való kapcsolatépítésben egyre nagyobb a verseny – emlékeztetett, majd aláhúzta: „Aki a kínai kapcsolatokból kimarad, az lemarad!”


Kormányokon átívelő nemzetgazdasági és stratégiai kérdésnek minősítette a Kínával formálódó együttműködést Ujhelyi István, az Európai Parlament képviselője, az SZTE Konfuciusz Intézet alapító elnöke. A következő 50-100 évben Kína megkerülhetetlen tényezővé vált a világban – hangsúlyozta. „Európa mi vagyunk!” – fogalmazott, mikor a magyar-kínai kapcsolatokra, a kiszámítható partneri viszonyra irányította a figyelmet.


„A gazdasági döntések profit alapon születnek Kínában is” – emlékeztetett Szijjártó Péter, amikor arról beszélt, hogy nem lehet a munkát csakis a kínaiakban kialakult hagyományos, a magyarok iránti szimpátiára alapozni. Ujhelyi István szerint meg kell határoznunk, hogy miben lehetünk ott is versenyképesek, miközben a regionalizáció fontosságát se feledjük. A magyar erősségek között példaként sorolta az élelmiszeripart, a bort, a könnyűipart és a turizmust.

 

 

Selyemutak csomópontján


„Európa szíve: Magyarország.” Erre a földrajzi elhelyezkedésből eredeztethető értékre folyamatosan rá kell irányítani a kínaiak figyelmét Szijjártó Péter szerint. A miniszter elárulta: azon dolgoznak, hogy a Kínából induló tengeri és szárazföldi „selyemút” Magyarországon fusson össze, itt alakuljon ki Kína európai logisztikai központja.


Szeged híd szerepére irányította a figyelmet Ujhelyi István. Az itteni könnyűipar újjáélesztésére jó példaként említette a Naturtex és egy kínai befektetőnek öt évre szóló együttműködését, amelyről a megállapodást a Konfuciusz Teaház programja előtt, a miniszter jelenlétében írták alá a gazdasági szereplők.


Az EP-politikus szerint Szegeden kellene majd keresztülfutnia a Belgrád – Budapest vasútvonalnak. A miniszter erre nem tett konkrét ígéretet, ugyanakkor elárulta: e vonalnak a teherszállításban lesz szerepe. Ellenben a szerb féllel megegyeztek a Szeged – Szabadka, Szabadka – Baja vasútvonal felújításáról.


A kínai turizmus jelentőségéről is egyetértettek a beszélgető politikusok. A kínai gazdaság erősödésével együtt növekszik az utazók száma.


A Szegedi Tudományegyetem, az ELI és a körülötte formálódó Tudáspark szerepét is hangsúlyozta mindkét politikus a magyar-kínai kapcsolatok további bővítési lehetőségeiről szólva. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megerősítette: öt nemzetközi vállalati befektető – közte az Ericsson – Szegedre telepítéséről folytatnak tárgyalásokat. Egyetértett a kínai diákok magyar nyelvű képzésének az SZTE-re irányításával is. A regionális turisztikai és mezőgazdasági együttműködésben egyaránt szerepet kaphat Szeged és térsége. Szijjártó Péter többszörösen aláhúzta: Szegedet jó szívvel ajánlja minden befektető számára, mert az ország egyik legnemzetközibb városa, amit – többek között – az itt tanuló külföldi diákoknak, az SZTE jelentette innovációs kapacitásnak köszönhet.


„Minél több kutatási és innovációs fejlesztés valósuljon meg Magyarországon!” – ezt a célkitűzést fogalmazta meg 2014-ben a kormány. E cél elérése minden politikai erő közös érdeke – állapította meg Szijjártó Péter és Ujhelyi István. A globális szolgáltatók, az innovációs kapacitások befogadásához olyan partnerekre van szükség, mint például a Szegedi Tudományegyetem.


A Konfuciusz Teaház programját színesítette a részben az SZTE Zeneművészeti Karhoz kötődő zenei csemege: Gárdián Gábor gordonkán adta elő – Győri Péter zongora kíséretével – Huszár Lajos zeneszerző feldolgozásait, többek között a Piros liliomok című kínai dalt.


SZTEinfo – Ú. I.

Fotó: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. március 20.

IMG_5825

Több mint 700 szerző 1700 könyve jelent meg eddig a József Attila Tudományos Egyetemi Kiadó és Nyomda (JATEPress) gondozásában. A kezdetben ofszet, ma már digitális nyomdagépen 1991 óta készülnek az SZTE oktatóinak, kutatóinak főként tudományos témájú kötetei, hiszen a kiadó egyik legfontosabb célja, hogy publikálási lehetőséget nyújtson az egyetem munkatársainak. Szőnyi Etelka főszerkesztővel beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 25.
    17:00 - 18:00
  • május 27.
    18:00 - 19:00
    Melyek a halogatás leggyakoribb okai? Mit tehetünk ellene? Tudjuk-e befolyásolni a halogatást? Kik halogatnak inkább? A nők vagy férfiak? A fiatalok vagy az idősebbek? Vendégünk a téma 1. számú hazai szakembere, dr. Takács Ildikó halogatáskutató, pszichológus! Az előadás a halogatók jellemzőit, magatartási sajátosságait mutatja be, olyan pszichológiai jelenségek kapcsán, mint az önbénítás, a kudarcfélelem és a tökéletességre törekvés.
  • május 28.
    09:00 - 15:00
    AZ SZTE Innovációs Hét 2019 programsorozat (2019. május 28-30.) 2019. május 28-án veszi kezdetét a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalában. A szakmai programokból álló Innovációs Hét első napján az SZTE hallgatói egy gyakorlatorientált workshopon vehetnek részt, ahol üzleti kommunikációról hallhatnak előadást és gyakorlati PR tudásra tehetnek szert. Az esemény nyitánya után megkezdik a diákok képzését, melyet Szelei Balázs a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem, Miskolci Egyetem oktatója fog megtartani.
  • május 28.
    15:00 - 16:00
  • május 28.
    17:00 - 18:00
    Május 28. és június 1. között kerül megrendezésre Szegeden a III. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál, amelynek külföldi versenyfilmjeit idén is a BTK fordító és tolmács mesterképzésének hallgatói fordították magyarra.