SZTE Info

konfuciusz_teahaz_kiemelt_nagy

Magyar – kínai kapcsolatok: bővíti tevékenységét az SZTE Konfuciusz Intézete

A külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter jelenlétében az SZTE vezetői olyan dokumentumokat írtak alá, amelyek kijelölik az SZTE Konfuciusz Intézet további feladatit. Az intézet Konfuciusz Teaházában a miniszter és Ujhelyi István EP-képviselő a magyar-kínai kapcsolatokról, ezen belül Szeged és az egyetem szerepéről is beszélgetett.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A keleti nyitás politikája és a kínai-magyar kapcsolatok” címmel folytatódott 2015. április 16-án a Konfuciusz Teaház, a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézete és a Szegedi Közéleti Kávéház közös program-sorozata a Szent-Györgyi Albert Agórában. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Ujhelyi István, az Európai Parlament képviselőjének Kínával kapcsolatos beszélgetése előtt, a két politikus jelenlétében két olyan dokumentumot írtak alá, amely meghatározza az SZTE Konfuciusz Intézet további munkáját.

 

 

Kínai Központ a kapcsolatok bővítéséért


Szegeden Kínai Központot kíván létrehozni az SZTE Konfuciusz Intézete az egyetemmel közösen. Az erről szóló szándéknyilatkozatot Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Ujhelyi István, az SZTE Konfuciusz Intézet alapító elnöke és Devecz Miklós, az SZTE kancellárja látta el kézjegyével.


A Kínai Központ az SZTE Konfuciusz Intézet alapvető céljaihoz nem kapcsolódó oktatási, innovációs, valamint külkapcsolati feladatokat látja el. Ilyen feladat például a kínai hallgatók toborzása; az oktatási vásárokon, kiállításokon való részvétel szervezése; az egyetemi karok kínai üzleti együttműködéseinek fejlesztése és támogatása; valamint a professzorok, szakértők cserekapcsolatainak, illetve az egyetemi delegációk kínai útjának a szervezése.

 

konfuciusz_teahaz_2015_aprilis_16_HD
Magyar – kínai kapcsolatok: bővíti tevékenységét az SZTE Konfuciusz Intézete - GALÉRIA

 

Középpontban a turisztika


Az SZTE Konfuciusz Intézetnek a magyar-kínai turisztikai, oktatási, kulturális és emberközi kapcsolatok erősítésében betöltött szerepéről egyetértési nyilatkozatot írt alá Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója és Mészáros Márta, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium Magyar–Kínai Kétoldalú Kapcsolatok Összehangolásért Felelős Kormánybiztos Titkárság főosztályvezetője.


A 2012-ben a Szegedi Tudományegyetemen létrejött Konfuciusz Intézet ugyanis aktív szerepet vállal a magyarországi kínai relációjú turisztikai és vendéglátással összefüggő, alkalmazott kínai nyelvoktatásban, továbbá a turisztikai kapcsolatok fejlesztésében – földrajzi elhelyezkedése és személyi adottságai előnyös kiaknázásával. A szegedi Konfuciusz Intézet tovább kívánja erősíteni a kínai relációval turisztikai kapcsolatait, oktatási, kulturális és ismeretterjesztő tevékenységet végezve. A Magyar Kormány támogatja a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének törekvését és szerepvállalását.

 

 

Közös hang a magyar-kínai együttműködés segítéséért


A kínai tea szertartást az SZTE Konfuciusz Intézet tanára mutatta be az Agora közönségének.

Miért fontos a magyar-kínai kapcsolatok fejlesztése? Ezt az alapkérdést fogalmazta meg a Konfuciusz Teaház beszélgetésének moderátora, Mohr Richárd.


„Aki győztes akar lenni a gazdaságban, a világban, annak Kínával fel kell vennie a kapcsolatokat” – jelentette ki Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter beszélt a „keleti nyitás politikájának” sikereiről, a kínai tőke hazai megjelenéséről. „A kínai kapcsolatok bővítésében Európán belül a zászlóshajó szerepébe került Magyarország” – fogalmazott a miniszter. Példaként említette a Budapest – Belgrád vasútvonal felújítását, a 3,5 milliárd dollárnyi értékű kínai tőke hazai jelenlétét.


„Ha a kínaiak Európára gondolnak, akkor Magyarországot kapunak tekintsék!” – erősítette meg a kormányzati célkitűzést. A Kínával való kapcsolatépítésben egyre nagyobb a verseny – emlékeztetett, majd aláhúzta: „Aki a kínai kapcsolatokból kimarad, az lemarad!”


Kormányokon átívelő nemzetgazdasági és stratégiai kérdésnek minősítette a Kínával formálódó együttműködést Ujhelyi István, az Európai Parlament képviselője, az SZTE Konfuciusz Intézet alapító elnöke. A következő 50-100 évben Kína megkerülhetetlen tényezővé vált a világban – hangsúlyozta. „Európa mi vagyunk!” – fogalmazott, mikor a magyar-kínai kapcsolatokra, a kiszámítható partneri viszonyra irányította a figyelmet.


„A gazdasági döntések profit alapon születnek Kínában is” – emlékeztetett Szijjártó Péter, amikor arról beszélt, hogy nem lehet a munkát csakis a kínaiakban kialakult hagyományos, a magyarok iránti szimpátiára alapozni. Ujhelyi István szerint meg kell határoznunk, hogy miben lehetünk ott is versenyképesek, miközben a regionalizáció fontosságát se feledjük. A magyar erősségek között példaként sorolta az élelmiszeripart, a bort, a könnyűipart és a turizmust.

 

 

Selyemutak csomópontján


„Európa szíve: Magyarország.” Erre a földrajzi elhelyezkedésből eredeztethető értékre folyamatosan rá kell irányítani a kínaiak figyelmét Szijjártó Péter szerint. A miniszter elárulta: azon dolgoznak, hogy a Kínából induló tengeri és szárazföldi „selyemút” Magyarországon fusson össze, itt alakuljon ki Kína európai logisztikai központja.


Szeged híd szerepére irányította a figyelmet Ujhelyi István. Az itteni könnyűipar újjáélesztésére jó példaként említette a Naturtex és egy kínai befektetőnek öt évre szóló együttműködését, amelyről a megállapodást a Konfuciusz Teaház programja előtt, a miniszter jelenlétében írták alá a gazdasági szereplők.


Az EP-politikus szerint Szegeden kellene majd keresztülfutnia a Belgrád – Budapest vasútvonalnak. A miniszter erre nem tett konkrét ígéretet, ugyanakkor elárulta: e vonalnak a teherszállításban lesz szerepe. Ellenben a szerb féllel megegyeztek a Szeged – Szabadka, Szabadka – Baja vasútvonal felújításáról.


A kínai turizmus jelentőségéről is egyetértettek a beszélgető politikusok. A kínai gazdaság erősödésével együtt növekszik az utazók száma.


A Szegedi Tudományegyetem, az ELI és a körülötte formálódó Tudáspark szerepét is hangsúlyozta mindkét politikus a magyar-kínai kapcsolatok további bővítési lehetőségeiről szólva. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megerősítette: öt nemzetközi vállalati befektető – közte az Ericsson – Szegedre telepítéséről folytatnak tárgyalásokat. Egyetértett a kínai diákok magyar nyelvű képzésének az SZTE-re irányításával is. A regionális turisztikai és mezőgazdasági együttműködésben egyaránt szerepet kaphat Szeged és térsége. Szijjártó Péter többszörösen aláhúzta: Szegedet jó szívvel ajánlja minden befektető számára, mert az ország egyik legnemzetközibb városa, amit – többek között – az itt tanuló külföldi diákoknak, az SZTE jelentette innovációs kapacitásnak köszönhet.


„Minél több kutatási és innovációs fejlesztés valósuljon meg Magyarországon!” – ezt a célkitűzést fogalmazta meg 2014-ben a kormány. E cél elérése minden politikai erő közös érdeke – állapította meg Szijjártó Péter és Ujhelyi István. A globális szolgáltatók, az innovációs kapacitások befogadásához olyan partnerekre van szükség, mint például a Szegedi Tudományegyetem.


A Konfuciusz Teaház programját színesítette a részben az SZTE Zeneművészeti Karhoz kötődő zenei csemege: Gárdián Gábor gordonkán adta elő – Győri Péter zongora kíséretével – Huszár Lajos zeneszerző feldolgozásait, többek között a Piros liliomok című kínai dalt.


SZTEinfo – Ú. I.

Fotó: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.