SZTE Info

A sertésfajták húsminőségéről és a medvehagyma antibakteriális hatásáról az OTDK-n

Izgalmas előadásokat hallhattunk a XXXII. OTDK Agrártudományi Szekciójának ülésein. 31 tagozatban olyan témákat vitattak meg a fiatal kutatók és bírálóik, mint a Kunsági borvidék problémái, a hazai ökológiai gazdálkodás, a bivalytenyésztés és a hazai libamáj helyzete.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az Agrártudományi szekció konferenciájára 345 hallgató 338 dolgozattal nevezett be, melyeket az ügyvezető elnökség és az agrárszakbizottság 31 tagozatba osztott. Az SZTE két rendező kara, a Mezőgazdasági és Mérnöki Kar 41 hallgatóval képviselteti magát a versenyen. A megmérettetésre többek között Budapestről, Debrecenből, Kaposvárról, Kecskemétről, Gyöngyösről, Szolnokról, Gödöllőről és határainkon túlról is érkeztek.



31 tagozatban 5 fős bizottságok pontoznak


A XXXII. OTDK Agrártudományi Szekció tagozatai: Agrárgazdaságtani és Vállalatgazdálkodási I, II, Agrármarketing, Agrárműszaki és Agrárinformatikai, Állategészségügyi, Állatélettan, Állat-genetikai, Állattenyésztéstani I, II, Élelmiszerbiztonsági, Élelmiszertechnológiai I, II, Élelmiszertudományi I, II, Erdészeti és faipari, Kertészeti I, II, Környezetgazdálkodási, Környezettechnológiai, Növény-genetikai és biotechnológiai, Növénytermesztéstani, Növényvédelmi I, II, Takarmányozástani, Tájökológiai, Természetvédelmi I, II, Vadgazdálkodási I. II, Vidék- és területfejlesztési I, II.

„Színvonalas előadásokat hallhattunk, a kérdések többségére a versenyzők megfelelően válaszoltak”- összegezte Vidács Anita. Az élelmiszertechnológiai tagozat bíráló bizottságának tagja elmondta: az 5 fős bizottság több szempont alapján 0-10-ig terjedő skálán pontozza az előadásokat. Olyan szempontokat is figyelembe vesznek, mint az előadás stílusai, a szakmai felkészültség és a vitakészség. A szegedi egyetem PhD hallgatója elmondta: a versenyre jelentkezők magas számát mutatja, hogy több tématerületen dupla tagozatra volt szükség, hiszen a benyújtott dolgozatok száma meghaladta a 15-öt.



Sertésfajták húsminőségének vizsgálata


A Szegedi Tudományegyetem Mérnök Karán végezte tanulmányait Mészáros Andor Tibor, aki élelmiszertechnológiai tagozatban mutatta be előadását. A gödöllői Szent István Egyetem hallgatója sertésfajták húsminőségének vizsgálatával és összehasonlításával foglalkozik. „A két éves munka során hibrid sertés, mangalica és vadsertés húst vizsgáltam és hasonlítottam össze. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a hibrid sertés hús jó minőségű, ipari feldolgozásra alkalmas ám kevésbé ízletes. Ezzel szemben a vadhús jobb ízű, még sincs iránt nagy kereslet. A mangalica mindkét szempontból jónak mondható, finom és terméknek is kiváló”- összegezte kutatását Mészáros Andor Tibor.



A medvehagyma antibakteriális hatása


A medvehagyma leveleinek virágzás előtti és utáni antibakteriális hatását vizsgálta Kerekes Eliza. Az SZTE Mérnöki Kar hallgatója 2014 áprilisában kezdte a kutatómunkát mely augusztusig tartott, majd novemberben TDK-n mutatta be. A 2015-ös OTDK-n élelmiszertudományi tagozatban tartotta meg prezentációját. „A Gram-negatív baktériumok érzékenyebben reagálnak, mint a pozitívok, legérzékenyebb az E. coli baktérium, mely húgyúti fertőzéseket és ételmérgezést is okozhat. A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy virágázás után sokkal hatékonyabb a medvehagyma levele az antibaktériumokkal szemben” - mondta a mérnök kar hallgatója. „Nagyon korszerű és mindennapi problémákat vizsgáló előadásokat hallottam, ám sok esetben a kutatási eredmények gyakorlatba való átültetését hiányoltam”- értékel a tagozat előadóit Kerekes Eliza.


A XXXII. OTDK Agrártudományi Szekció programfüzete itt letölthető

 

SZTEinfo- Gajzer Erzsébet

 

Korábban írtuk:

Elkezdődött az SZTE-n a XXXII. OTDK Agrártudományi szekciója

Az OTDK Agrártudományi szekcióját az SZTE rendezi

Az OTDK két szekcióját az SZTE rendezi

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.