SZTE Info

magkorhaz_atado_kiemelt_nagy

Létrejött az integrált magkórház - 14,5 milliárd forintos beruházás zárult Szegeden

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ integrált magkórház létrehozását célzó fejlesztése eredményeként a városi kórházi szolgáltatások egy tömbbe kerültek és megvalósult az egy helyen, egységes elvek alapján történő betegellátás. Így 1,3 millió beteg jobb körülmények között, hatékonyabban gyógyulhat Szegeden.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

infoblokk_kedv_final_felso_cmyk_ERFAA régió legmodernebb klinikai komplexuma épült fel a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központja „Infrastruktúra-fejlesztés a szegedi egészségpólusban” című, uniós projektjének és az Emberi Erőforrások Minisztériumának társfinanszírozásával. A projekt legnagyobb volumenű fejlesztése a meglévő 410 ágyas klinikai tömb mellett, azzal összekötve egy 265 ágyas és 21,5 ezer m2 alapterületű, ötszintes új klinikai épület felépítése. Az új és a régi épület együttese alkotja a magkórház tömbjét. A magkórház alapvető célja az akut ellátások döntő többségének közös működési struktúrába, egy épülettömbbe való telepítése.



Komplex egészségügyi infrastrukturális projekt


A 2010-ben megkezdett egészségügyi infrastrukturális projekt 4 elemet foglal magába: az új 265 ágyas klinikai épület megépítését, a kapcsolódó orvos-technológiai eszközbeszerzéseket, a meglévő 410 ágyas épület központi műtőjének, és sterilizáló részének korszerűsítését, az intenzív osztály bővítését, a 410 ágyas klinika komplett vízköddel oltó tűzvédelmi rendszerének kiépítését, valamint a művese állomás építését – tájékoztatott Tapasztó Sándor projektmenedzser. Hozzátette: a fejlesztések részeként modern csőposta hálózatot is kialakítottak. A gyors és hatékony betegellátás érdekében csőposta rendszerrel látták el a 265 ágyas klinika teljes területét, valamint a 410 ágyas klinika első emeletét, műtő és intenzív osztályát, a központi laborokat és gyógyszertárat.


Kiemelte: a projekt keretében kiemelkedő beszerzés volt a 14 darab panelműtő rendszer, melyek magukba foglalják a műtőasztalokat, műtőlámpákat, kamera és monitortartókat, sebészeti állványokat és szakágspecifikus műtőasztalokat is. Az épületekbe kerülő eszközök is a legkorszerűbb technológiát képviselik. A 4 milliárd forintos eszközbeszerzéssel igyekeztek az orvosi ellátás minden területét lefedni. Többek között 17 darab korszerű, nagyfrekvenciás sebészeti vágókészülék, ultrahangos vágók, ultrahang diagnosztikai berendezések kerültek a betegellátás szolgálatába. Emellett egy olyan modern elektrofiziológiai és hematológiai laboratóriumot építettek ki, mely lehetővé teszi, hogy a szívbetegeken olyan műtéteket is elvégezzenek, amelyhez nem kell feltárás – tette hozzá.


Elmondta: az épület tervezésénél a környezetbarát technológiák beépítésére is törekedtek. Az intézmény 85 százalékát zöldtetővel fedték, emellett napelem rendszer segíti a melegvizes hálózat működését. Jelentősek az épületben használt passzív megoldások is: külső lamellás árnyékoló rendszer, a déli udvar fölött ponyvaárnyékoló rendszer, az aula tér fölött üvegtető gondoskodik a környezetkímélő üzemeltetésről.


magkorhaz
Létrejött az integrált magkórház - 14,5 milliárd forintos beruházás zárult Szegeden - GALÉRIA


Központban a gyógyítás


- A szegedi régióban körülbelül 1,3 millió ember egészségügyi ellátása zajlik, ezért szó szerint a központban kell lennie azoknak az egészségügyi terveknek, amelyekhez az új 265 ágyas komplexum hozzásegíti Szegedet és a régiót – fogalmazott Facskó Andrea, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ elnöke. Ebben a komplex, modern, integrált egészségügyi ellátást biztosító rendszerben több szakterület együttes ellátást végez, műtéti részlegekkel, járó- és fekvőbeteg ellátással egybekapcsolva. A megújult épülettömb nemcsak a fizikai gyógyulást segíti, hanem a pszichés állapot javulását is. Kisebb kórtermekben, kevesebb ágyszámmal jobb légkörben jobban tudnak gyógyulni a betegek. Az új műszerekkel megvalósul a gyors diagnosztika, a gyors terápiás lehetőségek kialakítása és a beteg komfortérzetének növelése. A központban összetett, mozgásszervi, fizioterápiás, orvos szakmai, diagnosztikai, terápiás lehetőséget is megkapnak a betegek – mutatott rá. Kiemelte: az új komplexum nemcsak a betegellátásban és az egészségügyi szakdolgozók képzésében segíti az egyetemet, hanem ösztönzi a kutatómunkát és a fiatal, kezdő orvosok megtartását.



Európai szintű ellátás Szegeden


- Nagyon komoly projekt valósult meg, aminek hatásait Szeged város és környezetének lakossága saját bőrén fogja érezni. Ez az egészségügyi központ a következő években nemcsak megjelenésében, hanem szakmailag is európai szintű ellátást biztosít a rászorulóknak – fogalmazott a projektzáró rendezvényen Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora.


Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi ellátórendszer működéséért felelős helyettes államtitkára azt hangsúlyozta: a magkórház kialakulása egy olyan komoly mérföldkő a magyar orvosképzés egyik zászlóshajójának életében, amire még hosszú ideig emlékezni lehet. Beszédében Madách Imre szavait idézte: „a gép forog, az alkotó pihen”. - Úgy gondolom, a gép majdnem készen van, az alkotó pedig innentől kezdve nem pihenhet. Az alkotás, a betegellátás most indul el – mondta. Hozzátette: az az infrastruktúra és eszközrendszer, ami rendelkezésre áll a megújult tömbben, 21. századi környezetben segíti az oktatást, a kutatást és szolgálja a szegedi és szeged környéki betegek ellátását.


- Minden új beruházás öröm egy város számára, a mostani klinika átadásával új korszak nyílik Szeged és térsége betegellátásában. Valódi 21. századi infrastruktúra létesült Szegeden – emelte ki Botka László, Szeged Megyei Jogú Város polgármestere. Ismertette: a város és az egyetem közötti együttműködés nem pusztán a korábbi szervezeti egységek integrációjában jelent meg. A város közel 1 milliárd forintos infrastruktúra fejlesztést is vállalt. Az önkormányzat építette ki a területhez szükséges közmű infrastruktúrát, az épülettömböt bevonták a tömegközlekedési hálózatba is. Az együttműködés, a közös munka nem ér véget, hiszen az integrációs szerződés keretében Szeged város önkormányzata minden évben saját forrásból 100 millió forintos támogatással hozzájárul a klinikai központ folyamatos fejlesztéséhez és bővítéséhez.


A projekt révén sikerült megteremteni a kiérdemelt színvonalas és modern körülményeket, betegek, orvosok és a szakdolgozók számára egyaránt.


A fejlesztés a TIOP-2.2.7-07/2F/2-2009-0008 számú, „Infrastruktúra-fejlesztés a szegedi egészségpólusban” című projekt keretében valósult meg.


 

SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.