SZTE Info

Közgazdaságtudományi előadás az új paradigmákról

A Szegedi Tudósklubban járt Mellár Tamás. A Pécsi Tudományegyetem professzora 2015. február 19-én a közgazdaságtudomány hagyományos megközelítésének megkérdőjelezéséről tartott előadást.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az „Új paradigma felé?” címmel a mainstream közgazdaságtudománnyal szemben felmerült kérdéseket taglalta a Szegedi Tudósklub idei második előadásán Mellár Tamás. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézetének professzora szerint "a 2008-as válság után felmerült a kérdés: vajon ismét paradigmaváltásra kerül sor, ahogy az az 1923-33 közötti válság után történt?"


  Kritikák kereszttüzében

Az elmúlt időben sokan kritikával illették a közgazdaságtudományt, mert nem tudott kimerítő válasszal és megoldással szolgálni az elmúlt évek válságára. "Ma ebből szempontból még nincs krízishelyzet, és nincs itt az ideje a váltásnak. Ám az erjedés elindult, az alternatív irányzatok megerősödtek" – jelentette ki Mellár Tamás.

A mainstream közgazdaságtudományi irányzat igaz, erősen tartja magát, ám ettől függetlenül nem tökéletes. Az előadó emellett azt is leszögezte, hogy témájával mellőzni szeretné az ortodox-unortodox vitát.


  Tudományok keresztútján

"A közgazdaságtant a fő áram a természettudományok közé szeretné sorolni, ám be kell látni, hogy sokkal inkább a társadalomtudományok közé tartozik" – jegyezte meg Mellár Tamás. A mainstream ugyanis arra alapult, hogy csakis egy közgazdaságtudományi elmélet van, amely a világ minden pontján alkalmazható.

Ez az elmélet vezetett a matematikai modellek túlhajtásához is. Ezzel szemben az előadó rámutatott, hogy ez a tudományterület igenis értékfüggő, és elemzésekre, okfejtésekre van szükség. "Nem a mainstream értékeket kell megkérdőjelezni, hanem azok egyedüliségét" – foglalta össze ide vonatkozó nézeteit a professzor. A fent taglaltakat az előadó azzal támasztotta alá, hogy a piac működése még mindig nem látható át minden részletre kiterjedően. A fő áramba tartozó nézetek például úgy kezelik a véletlent, mint egy kis hatással bíró változót. Ám be kell látni, hogy vannak előre nem látható, „vad” véletlenek, amelyek beláthatatlan változásokat okoznak.


  Új modellek

Az előadása végén Mellár Tamás felsorolt néhány új sodorbeli irányzatot, például az intézményes, evolúciós és viselkedési közgazdaságtant, ám ő maga is elismerte, hogy ezek még nem álltak össze egységes rendszerré, így nem alkalmasak arra hogy felléphessenek a mainstreammel szemben. Végső konklúzióként az előadó azt mondta ki, hogy az előrelépés érdekében meg kell erősíteni a közgazdaságtudomány társadalomtudományi jellegét, és nyílt vitákat kell folytatni.

SZTEinfo - Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.