SZTE Info

A téglák mesélnek a ceglédi fogolytáborról

Téglákba vésett történelem címmel nyílt kiállítás 2015. február 25-én az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ átriumában. A tárlat a ceglédi hadifogoly-gyűjtőtábornak állít emléket, s egyben megemlékezik a II. világháború lezárásának 70. évfordulójáról.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Nevek, rajzok, szimbólumok - vésett jelek egy téglán. Ezzel is nyomot akartak hagyni a történelemben az egykori fogolytábor rabjai.

 


  Üzenet a jövőbe


Éppen 40 évvel ezelőtt és 30 évvel a második világháború után középiskolás diákként Radnóti Hetedik eclogájával ismerkedtem. Az erőltetett menet egyik állomása a mi gimnáziumunktól pár száz méterre történt meg egy téglabányában. Kimentünk a gimnáziumból, elmentünk a téglagyárba és próbáltuk elképzelni, milyen lehetette az az utolsó éjszaka az erőltetett menetbe. Üzenetet ugyan nem találtunk a téglákba, de azt éreztük, hogy az ilyen szélsőséges helyzetben átélhetik az emberek, hogy a múltból talán egy utolsó üzenetet tudnak küldeni a jövő felé” -  idézet Kokas Károly az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgató-helyettese a kiállítás megnyitóján személyes élményeit.

A fogolytáborra emlékező kiállítás arról szól, hogy sokan reménykedve, sokan reményvesztetten, de belekarcolták nevüket, az utolsó rajzokat, vagy a legfontosabb szimbólumaikat egy téglába és ezzel akartak nyomot hagyni a történelemben.


Cegledi_fogolytabor_kialllitas_galeria
A téglák mesélnek a ceglédi fogolytáborról - GALÉRIA

 

  A legnagyobb gyűjtőtábor


Magyarországon 1944 őszétől sorra alakultak a hadifogolytáborok, elsősorban a vörös hadsereg irányítása alatt. A trianoni Magyarország területén több mint 50 gyűjtőtábor volt, melyekben táboronként 1000 - 40000 foglyot tartottak. A rabok 8-10%-a meghalt.

A Kárpát-medence legnagyobb fogolytábora a ceglédi volt, ahol 200 ezer fogoly fordult meg. 1945 májusában egyszerre 130 ezren voltak a 3 század befogadására készült huszárlaktanyában. A táborokban az embertelen körülmények, a hiányos táplálkozás és öltözködés, valamint az egészségügyi ellátás hiánya miatt tömegesen haltak meg a foglyok. A halottakat jeltelenül tömegsírba temették, vagy csupán szeméttel fedték be. Cegléden 5000 vesztették életüket. A történtekről évtizedekig tilos volt beszélni, a laktanya területére még csak belépni sem volt szabad. A foglyok közül számosan téglára írtak ceruzával, vagy belevéstek végső üzenetüket a szeretetteik és az utókor számára - ismertette a TIK-beli kiállítás megnyitón Hencz Péter főorvos.

„Én is, mint mások is gyakran, vések a fal tégláiba. Ki a nevét, vagy más motívumot, jelet. Gondoltuk, hogy valaki még elolvashatja. A jelek azt sugallhatják, hogy búcsú a hazától, a családtól, a kedvestől, mert ha kivisznek az oroszok, lehet, hogy csak ez marad meg belőlünk, ami itt van bevésve ” - szól az egyik üzenet.

 


  Téglákba vésett történelem


A főorvos köszöntő szavaiban Jójárt György fotókiállítását a második világégés újabb mementójának nevezte. „Döbbenetes téglái és könyve egy mindezidáig kevésbé ismert borzalmakról tanúskodik, a hazai világ poklairól, a fogolytáborokról”- mondta. A Szegedi Tudományegyetemen végzett szenvedélyes fotós, nyugdíjba vonulása után 1500 feliratos téglát fedezett fel és gyűjtött össze, melyből 75 fénykép kerül föl a kiállítás tablóira. Másfél éven át megszállottként gyűjtötte a múzeumokban, könyvtárakban, levéltárakban fellelhető dokumentumokat, felkereste és megszólaltatta a foglyok hozzátartozóit. Keresztet állítatott, emléktáblát avatott a vértanúk emlékére és egy történelmi monográfia kiadását kezdeményezte.

A Téglákba vésett történelem című szép és színvonalas könyv 32 tégla fényképet is tartalmazza, közte a kiállítottakat. „A könyvnek a könyvtárban van a helye. A könyvet az író és az olvasók közösen alkotják. Tessék olvasni ezt a könyvet, mert akkor tölti be célját és éri el hivatását”- hangsúlyozta a megnyitón Jójárt György.

Az SZTE Klebelesberg Könyvtár kiállítása ingyen látogatható 2015. március 23-ig.


SZTEinfo - szöveg és fotók: Gajzer Erzsébet

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.