SZTE Info

A téglák mesélnek a ceglédi fogolytáborról

Téglákba vésett történelem címmel nyílt kiállítás 2015. február 25-én az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ átriumában. A tárlat a ceglédi hadifogoly-gyűjtőtábornak állít emléket, s egyben megemlékezik a II. világháború lezárásának 70. évfordulójáról.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Nevek, rajzok, szimbólumok - vésett jelek egy téglán. Ezzel is nyomot akartak hagyni a történelemben az egykori fogolytábor rabjai.

 


  Üzenet a jövőbe


Éppen 40 évvel ezelőtt és 30 évvel a második világháború után középiskolás diákként Radnóti Hetedik eclogájával ismerkedtem. Az erőltetett menet egyik állomása a mi gimnáziumunktól pár száz méterre történt meg egy téglabányában. Kimentünk a gimnáziumból, elmentünk a téglagyárba és próbáltuk elképzelni, milyen lehetette az az utolsó éjszaka az erőltetett menetbe. Üzenetet ugyan nem találtunk a téglákba, de azt éreztük, hogy az ilyen szélsőséges helyzetben átélhetik az emberek, hogy a múltból talán egy utolsó üzenetet tudnak küldeni a jövő felé” -  idézet Kokas Károly az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgató-helyettese a kiállítás megnyitóján személyes élményeit.

A fogolytáborra emlékező kiállítás arról szól, hogy sokan reménykedve, sokan reményvesztetten, de belekarcolták nevüket, az utolsó rajzokat, vagy a legfontosabb szimbólumaikat egy téglába és ezzel akartak nyomot hagyni a történelemben.


Cegledi_fogolytabor_kialllitas_galeria
A téglák mesélnek a ceglédi fogolytáborról - GALÉRIA

 

  A legnagyobb gyűjtőtábor


Magyarországon 1944 őszétől sorra alakultak a hadifogolytáborok, elsősorban a vörös hadsereg irányítása alatt. A trianoni Magyarország területén több mint 50 gyűjtőtábor volt, melyekben táboronként 1000 - 40000 foglyot tartottak. A rabok 8-10%-a meghalt.

A Kárpát-medence legnagyobb fogolytábora a ceglédi volt, ahol 200 ezer fogoly fordult meg. 1945 májusában egyszerre 130 ezren voltak a 3 század befogadására készült huszárlaktanyában. A táborokban az embertelen körülmények, a hiányos táplálkozás és öltözködés, valamint az egészségügyi ellátás hiánya miatt tömegesen haltak meg a foglyok. A halottakat jeltelenül tömegsírba temették, vagy csupán szeméttel fedték be. Cegléden 5000 vesztették életüket. A történtekről évtizedekig tilos volt beszélni, a laktanya területére még csak belépni sem volt szabad. A foglyok közül számosan téglára írtak ceruzával, vagy belevéstek végső üzenetüket a szeretetteik és az utókor számára - ismertette a TIK-beli kiállítás megnyitón Hencz Péter főorvos.

„Én is, mint mások is gyakran, vések a fal tégláiba. Ki a nevét, vagy más motívumot, jelet. Gondoltuk, hogy valaki még elolvashatja. A jelek azt sugallhatják, hogy búcsú a hazától, a családtól, a kedvestől, mert ha kivisznek az oroszok, lehet, hogy csak ez marad meg belőlünk, ami itt van bevésve ” - szól az egyik üzenet.

 


  Téglákba vésett történelem


A főorvos köszöntő szavaiban Jójárt György fotókiállítását a második világégés újabb mementójának nevezte. „Döbbenetes téglái és könyve egy mindezidáig kevésbé ismert borzalmakról tanúskodik, a hazai világ poklairól, a fogolytáborokról”- mondta. A Szegedi Tudományegyetemen végzett szenvedélyes fotós, nyugdíjba vonulása után 1500 feliratos téglát fedezett fel és gyűjtött össze, melyből 75 fénykép kerül föl a kiállítás tablóira. Másfél éven át megszállottként gyűjtötte a múzeumokban, könyvtárakban, levéltárakban fellelhető dokumentumokat, felkereste és megszólaltatta a foglyok hozzátartozóit. Keresztet állítatott, emléktáblát avatott a vértanúk emlékére és egy történelmi monográfia kiadását kezdeményezte.

A Téglákba vésett történelem című szép és színvonalas könyv 32 tégla fényképet is tartalmazza, közte a kiállítottakat. „A könyvnek a könyvtárban van a helye. A könyvet az író és az olvasók közösen alkotják. Tessék olvasni ezt a könyvet, mert akkor tölti be célját és éri el hivatását”- hangsúlyozta a megnyitón Jójárt György.

Az SZTE Klebelesberg Könyvtár kiállítása ingyen látogatható 2015. március 23-ig.


SZTEinfo - szöveg és fotók: Gajzer Erzsébet

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.