SZTE Info

zold_egyetem_sajtotajekoztato_kiemelt

Miért az SZTE a „legzöldebb magyar egyetem” a világranglistán?

A világ zöld egyetemeit összehasonlító rangsorban a top 20 közé emelkedett a Tisza-parti universitas. 62 ország 360 felsőoktatási intézménye pályázott. A 2014. évi világrangsorban a 19., Európában a 11. helyre lépett, Magyarországon változatlanul a legzöldebb felsőoktatási intézmény a Szegedi Tudományegyetem

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2010-ben indította útjára az Indonéziai Egyetem a világ zöld egyetemeit rangsoroló listáját, a 2014-es évre vonatkozó felmérését 2015. január 16-án hozták nyilvánosságra. A zöld egyetemek világrangsoráról, illetve az SZTE megújuló energiához kötődő beruházásairól SZTE Rektori Hivatal épületében tartottak tájékoztatót.



6._diaSzándékok, műszaki tervek és beruházások az SZTE „zöld számai” mögött


Az SZTE most elért zöld helyezése azért is kiemelkedő, mert csak nyugati-európai és egyetlen közép-európai egyetem előzi meg a szegedit – hangsúlyozta Szabó Gábor. A Szegedi Tudományegyetem rektora arra is emlékeztetett, hogy a zöld egyetemi világrangsor 2013-as eredményt bemutató tavalyi sajtótájékoztatón kifejezte reményét: az elért helyet nemcsak megtartani, hanem javítani is tudja az intézmény. Az akkor megvalósult napelem energia beruházás egyfajta folytatásaként 2015-re 390 millió forintos támogatást nyert el az intézmény. Az SZTE meglévő napelem parkjának a további bővítése a jövőben lehetővé teszi, hogy körülbelül 1 megawatt teljesítmény áll majd az egyetem rendelkezésére – mondta a rektor.

Az SZTE alapvető küldetése a környezettudatosság: a Szegedi Tudományegyetem nemcsak Magyarországon, hanem a régióban is kiemelkedik, bekerült a világ élvonalába. „Mostantól az is az egyetem feladatává válik, hogy ezt a helyezést meg tudja tartani. Az elért eredmény üzenete az, hogy a Szegedi Tudományegyetem valóban elmondhatja magáról, hogy a fenntarthatóság gondolatát igyekszik a hallgatók felé közvetíteni. Az egyetem kötelesség környezettudatos tevékenységet folytatni és ezen az úton haladni”- fogalmazott. Hozzátette: az elért „zöld eredmények” mögött konkrét szándékok, műszaki tervek és beruházások állnak. Az egyetem stratégiájának fontos eleme a fenntarthatóság, a környezettudatosság, melyhez a téli és nyári üzemszünet egyaránt hozzájárul, mivel így közel 200 millió forintot takarít meg az egyetem.


Zold_egyeten_sajtotajejoztato_2015._januar_21_RH
Zöld egyetem sajtótájékoztató - GALÉRIA


Az SZTE a legjobb 10% között


Ötödik éve vesz részt a Szegedi Tudományegyetem a zöld egyetemeket összehasonlító rangsorban. A felmérés kiváló indikátor arra, hogy egyfajta visszacsatolást kapjon az intézmény a környezettudatos teljesítményéről. A megmérettetésre vállalkozó felsőoktatási intézményeknek, így a szegedi egyetemnek is több témakörben – például az energia és klímaváltozás, vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás – kellett adatot szolgáltatnia – ismertette Gyarmati László. Az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ intézményi igazgatója hozzátette: 2010-ben még csak 95 egyetem, míg 2014-ben már 360 egyetem vett részt a felmérésben, melyben az európai, ázsiai, észak- és közép amerikai egyetemek a dominánsak.

7._dia2014-ben a 360 pályázó közül a szegedi egyetem a 19. lett, vagyis szerepel a világ top 20 legzöldebb egyeteme között. A felmérésben megelőzte a résztvevő egyetemek 95%-át, az európai egyetemeket nézve pedig az SZTE a legjobb 10% között szerepel. A felmérésben összesen elérhető 10 ezer pontból 2014-ben 6918 pontot kapott az SZTE. Ezzel az eredménnyel az európai egyetemek viszonylatában a 134 kitöltő egyetem közül a 11. – 5 ponttal lemaradva a 10. helyről – a Tisza-parti universitas.

A TIK intézményi igazgatója kiemelte: 2013-ban 6329 pontot gyűjtött az egyetem. A 2014-es – plusz 589 ponttal is kifejezhető előrelépés oka – egyrészt az, hogy az egyetem képzési portfóliójában szép számban szerepelnek természettudományi, fenntarthatósági kurzusok. Másrészt az SZTE „zöld sikerének” az a titka, hogy egyre több alternatív energiaforrást tud a szegedi egyetem annak érdekében hasznosítani, hogy a naturális villamos energia szükséglete ne növekedjen. Hozzátette: emellett nagyon fontos, hogy 2014-ben a Szegedi Tudományegyetemen létrejött egy olyan interaktív CooSpace felület, melynek eredményeképpen már 4000 egyetemi polgár tud hozzáférni az SZTE fenntarthatósági törekvéseiről szóló dokumentumokhoz, illetve egy szakértői csapat a nyugati fejlett egyetemek fenntarthatósági mintájából kiindulva folyamatosan dolgozik egy rövid, közép és hosszú távú stratégián annak érdekében, hogy a szegedi egyetem környezettudatossága még több eredményt tudjon felmutatni.

Az elért eredmény javítására szolgáló további lehetőség, ha a szegedi egyetem tovább tudja csökkenteni a villamos energia szükségletét, valamint a társadalmi szerepvállalás tekintetében bővíti a kerekpáros közlekedési lehetőségeket, illetve – sorolta az SZTE TIK intézmény igazgató – további alternatív energiaforrások hasznosítását teszi elérhetővé, így például biomassza vagy szélenergia hasznosítását.



9._diaA legzöldebb magyar egyetem


A friss zöld ranglistában tovább javította helyezését a szegedi egyetem: a ranglistán az előző két évhez hasonlóan csupán nyugat-európai egyetemek, illetve egy közép-európai, pontosabban osztrák egyetem előzte meg a szegedit.

A felmérésben résztvevő 360 pályázó közül összesen 6 magyarországi felsőoktatási intézmény szolgáltatott magáról adatot. Magyarországon az SZTE (19. hely) mellett a Debreceni Egyetem (187. hely), illetve új belépőként a Szent István Egyetem (269. hely), az Óbudai Egyetem (324. hely), a Corvinus Egyetem (325. hely) és az ELTE (347. hely) vett részt a felmérésben. Kiváló eredményével változatlanul a legzöldebb magyar egyetem a Szegedi Tudományegyetem.



Megannyi zöld törekvés az SZTE-n


„4-5 éves munka eredménye az elért helyezés, mely egy komplex vállalkozás eredménye” – hangsúlyozta Majó Zoltán. Az SZTE gazdasági és műszaki főigazgatója elmondta: a szegedi egyetem vezetése három fő területre – az infrastrukturális fejlesztésekre, a munkaszervezésre és a munkatársak szemléletére – osztja a fenntarthatósági törekvéseket.

11._diaAz elmúlt években a szegedi egyetemen számos energiabarát infrastrukturális fejlesztés valósult meg. Így például az SZTE Rektori Hivatal épületében szürkevíz rendszert alakítottak ki, melynek köszönhetően az egyetemi klubban a toalettek öblítésére esővíz szolgál. Az SZTE Mérnöki Kar épületben hőkutas rendszert építettek ki, valamint az egyetem számos szegedi és újszegedi épületének fűtését- hűtését geotermikus kutakkal biztosítják. Mindehhez hozzájárul, hogy 2015-ben az SZTE Tanulmányi és Információs Központban szennyvízhő rendszer biztosítja majd a fűtést vagy a hűtést, évszaktól függően.

Az SZTE az első magyarországi egyetem, aminek villamos energia teljesítménye, melyet napenergiával állít elő, 2015 végére meg fogja haladni az 1 megawattot. „Ez a gyakorlatban azt, jelenti, hogy az egyetemnek már most is van olyan épülete, az egyetemi óvoda, aminek nincs villanyköltsége.” – mondott példát a főigazgató.

A szegedi felsőoktatási intézmény környezettudatosságához hozzájárul a megfelelő munkaszervezés, mely megnyilvánul az egyetem digitalizálási akciójában, valamint a takarékoskodás jegyében bevezetett nyári és téli üzemszünetekben, valamint a munkatársak környezettudatos szemléletmódja is.


SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Fotók: Herner Donát


Korábban írtuk: „Zöld egyetemek” világrangsora: 19. a Szegedi Tudományegyetem

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.