SZTE Info

cibecodemia_kiemelt_nagy

CIB ECodemia: A helyi vállalkozások és az ELI

A helyi vállalkozások és az ELI - ebben a nagyon érdekes témában tartott előadást Dr. Imreh Szabolcs, Dr. Lukovics Miklós és Dr. Vas Zsófia a CIB ECOdemia előadássorozat záró akkordjaként az SZTE GTK aulájában. Az elsősorban vállalkozói célközönséget megcélzó előadássorozat negyedik állomásán először azon gazdasági környezetet tekintették át, amelyben az ELI működését el kell képzelni.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szeged és vonzáskörzete Magyarország 5. legnépesebb városi térsége, amely mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek valamint a működő vállalkozások sűrűsége és az adóköteles jövedelem mértéke tekintetében felülmúlja az országos és megyei átlag értékeket. A térség felsőoktatásban és kutatás-fejlesztési kapacitás bővítésében betöltött szerepe országos jelentőségű, de a fejlett gyártói kapacitással rendelkező városi térségekhez képest kevésbé versenyképes.

A helyzetértékelésből kiderült, hogy nálunk nem várhatóak azon mechanizmusok, amelyek mentén a fejlett országok hasonló tudáskoncentrációi szinte automatikusan fejtik ki a helyi gazdaságra gyakorolt hatásukat. Ebben a gazdasági környezetben összehangolt stratégiai gondolkodásra, és tudatos gazdaság- és vállalkozásfejlesztési beavatkozásokra van szükség, melynek mikéntjére szintén kitértek az előadók.

Ezt követően az előadók bemutatták azt a koncentrikus körök mentén elképzelt logikát, amely a helyi vállalkozások és az ELI lehetséges kapcsolatait vázolja fel. Ez alapján egyértelműen prognosztizálható, a helyi vállalkozások technológiai szintjüktől és profiljuktól függetlenül haszonélvezői lehetnek az ELI jelenlétének. Az előadók igyekeztek eloszlatni azt a tévhitet, hogy az ELI csak a lézerfizikai vállalkozásoknak nyújt majd versenyképességi előnyöket a jövőben.


A CIB ECOdemia előadássorozat meghívója és részletes programja itt elérhető.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.