SZTE Info

rost_gergely_kiemelt_nagy

Az ebola terjedését modellezte az SZTE-matematikusok Röst Gergely vezette csoportja

A közelmúltban nagy riadalmat kiváltó Ebola-vírus terjedését nagy pontossággal előrejelző matematikai modellt készítettek a Szegedi Tudományegyetem kutatói. A Röst Gergely vezette csoport szerint a megelőző intézkedéseket nem szabad csökkenteni akkor sem, ha kevesebb az új fertőzés.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az ebola-vírus első megjelenése óta a 2014-ben kitört nyugat-afrikai járvány volt a legsúlyosabb a megbetegedések és az áldozatok számát tekintve.

 

 

Az ijesztő sebesség ellen


A kezdetben ijesztő sebességgel terjedő betegségre különböző modelleket állítottak fel a kutatók.


röst gergelyAz amerikai járványügyi központ (CDC) előrejelzése közel másfél millió esetet valószínűsített Libériában és Sierra Leonéban, ami legalább félmillió ember halálát jelentette volna, hacsak nem történik komoly nemzetközi beavatkozás. Ehhez képest az ebolás megbetegedések száma 30 ezer, a halálos esetek száma pedig 12 ezer alatt maradt – mondta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) matematikai kutatócsoportját vezető Röst Gergely az MTI-nek.


Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) koordinálásával ugyanis számos, a járvány terjedését megelőző intézkedést vezettek be. Így például Ebola-kórházakat és laborokat telepítettek, védőöltözeteket osztottak ki, felvilágosítást végeztek a lakosság körében a betegség terjedéséről.


Az ebolajárvány egyik jellegzetessége, hogy az új fertőzések jelentős részét az elhunytakkal történt kontaktusok, tradicionális temetési szertartások okozzák. Ezért a WHO is különös figyelmet fordított a biztonságos temetések elterjesztésére.

 

 

A járvány leírása


Az ebolajárvány leírására a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének matematikusai, a Röst Gergely által vezetett EPIDELAY kutatócsoport alkotott meg egy modellt. A szegedi modell sajátossága, hogy az ebolával kapcsolatos, folyamatosan változó beavatkozásokat is figyelemmel követi.


A szegedi kutatók becslése alapján az ebola reprodukciós száma megmondja, hogy egy fertőzött átlagosan hány új fertőzést okoz. Ez Nyugat-Afrikában 1,44 volt. A szám azonban a biztonságos temetések elterjedésével már 1 közelébe csökkenthető.


„Fontos matematikai eredményünk az úgynevezett végállapot-egyenlet, amelynek segítségével becslést adhatunk a járvány során történő összes megbetegedés számára az intervenciók után” – olvasható az SZTE TTIK honlapján megjelentetett összegző cikkben.

 

 

Rangos publikációk

Rangos, nemzetközi matematikai folyóiratban 2015 júliusában tették közzé azt a cikket, amely a szegedi matematikusoknak az esztendő elején végzett számításain alapuló, az ebolajárvány terjedését leíró modellt mutatja be.


Transmission Dynamics and Final Epidemic Size of Ebola Virus Disease Outbreaks with Varying Interventions

Maria V. Barbarossa, Attila Dénes, Gábor Kiss, Yukihiko Nakata, Gergely Röst, Zsolt Vizi
PLoS ONE 10(7): e0131398. doi:10.1371/journal.pone.0131398 Published: July 21, 2015

http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0131398


„Az akkori előrejelzések júliusra hetente harminc körüli új megbetegedés prognosztizáltak, ez a szám az előző hetekben 30, illetve 26 volt. Az összes megbetegedés számát júliusra 26 500-ra becsülték az SZTE matematikusai fél éve. A valós adat pedig 27 600 körül alakult” – összegzett Röst Gergely az eredményeikről beszámoló MTI érdeklődésére reagálva. – „Bár a járvány terjedése lényegében hónapok óta megállt, szórványos eseteket mind a mai napig jelentenek.”


A szegedi kutatók modellje azt is mutatja, hogy amíg új megbetegedések vannak, addig az intervenciós intézkedéseket nem szabad csökkenteni akkor sem, ha kevesebb az új fertőzés. Ellenkező esetben újabb fertőzési hullámok következhetnek be.

 

*

 

A Röst Gergely által vezetett SZTE-kutatócsoport több éve vizsgálja a különböző járványok terjedését. Legutóbb a világ legnagyobb alkalmazott matematikai társulata, a SIAM (Society for Industrial and Applied Mathematics), valamint a Science Daily portál vezető hírei között számolt be szegedi matematikusok frissen publikált munkájáról. Az erről az eredményről szóló összefoglaló cikk itt olvasható.

 

SZTEinfo

 

További információk:


Dr. Röst Gergely


A press release a PLOS ONE külföldi portálon is megjelent



Matematikával a járványok ellen

 

A Szabadegyetem – Szeged VI. szemeszterében, 2010. november 17-én tartott „Röst Gergely (egyetemi adjunktus – SZTE TTIK Bolyai Intézet Matematikai Tanszékcsoport Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék)” előadása itt megtekinthető.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.