SZTE Info

lamelis_kiemelt_nagy

Középpontban a lézerek gyógyászati és élettudományi alkalmazása az SZTE nyári egyetemén

Rangos külföldi és szegedi oktatók osztják meg tudásukat a hallgatósággal a LAMELIS 2015. július 13-18. közötti előadásain és bemutatóin. Lézerek az orvoslásban és az élettudományokban címmel idén is megrendezi egyhetes nyári iskoláját a Szegedi Tudományegyetem.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a lézerkutatások és -fejlesztések központja. De hogy ez láthatóvá váljon a világ, a kutatók szélesebb köre számára is, ahhoz jelentősen hozzájárulnak a konferenciák, a nyári egyetemek.

 

 

Felkészülés az ELI-re


A Lasers in Medicine and Life Sciences, azaz a LAMELIS szervezőit és résztvevőit a 2015. július 13-i megnyitón, az SZTE Bolyai Intézetben Szabó Gábor akadémikus, a szegedi egyetem rektora köszöntötte.


lamelis táborSzabó Gábor – üdvözlő szavai közepette – fizikusként, illetve az SZTE TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék egyetemi tanáraként, továbbá az MTA-SZTE Fotoakusztikai Kutatócsoport irányítójaként is vázolta a lézernek a felfedezése óta folyamatosan bővülő felhasználási lehetőségeit. Saját, részben külföldi egyetemeken gyűjtött tapasztalatai alapján érzékeltette, hogy milyen jelentős áttörést hozhat egy hallgató, egy ifjú doktorandusz tudományos pályáján, ha olyan szupermodern kutatóhelyen dolgozhat majd, mint amilyen az ELI-ALPS lesz.


– Mikor nyilvánvalóvá vált, hogy felépül Szegeden az ELI, fontos kérdéssé vált, hogy mindez miként hat az orvosi és élettudományokra – magyarázta az idén is megrendezett LAMELIS, az SZTE nyári egyetem hátterét Bari Ferenc professzor. Az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja – úgy is, mint az SZTE ÁOK TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet tanszékvezetője – elárulta: két évvel ezelőtt azt a célt tűzték ki, hogy az élet- és orvostudományi kutatások szempontjából is egyre jobban koncentrálnak az ELI-ben rejlő lehetőségek feltárására.

 

 

Világnagyságok előadásai


bari ferenc– A fiataloknak – medikusoknak és fizikus hallgatóknak, PhD-képzésben résztvevőknek – tavaly és idén is szerveztünk egy olyan egyhetes nyári iskolát, amely végigveszi a tudnivalókat a lézerek alapjaitól a legmodernebb orvosi alkalmazásokig – mondta Bari Ferenc. 2015. július 13-18. között napi 6-8 órán át a LAMELIS résztvevői – szabadidejüket és az anyagiakat sem kímélve – olyan ismeretekkel gazdagodnak, amelyek nem részei az egyetemi alapképzésnek.


Világnagyságok érkeznek az SZTE nyári iskolájába előadóként. Például az optikai koherencia tomográfia, az egyre szélesebb körben elterjedő diagnosztikai eszköz egyik szellemi atyja, Adrian Podoleanu (University of Kent) ugyanúgy Szegedre érkezik tanítani, mint Martin Leahy (National University of Ireland), aki a mikrokeringés nemzetközi szakértője.


A Szegedi Tudományegyetemről és Magyarország más, lézeres kutatóhelyeiről is neves kutatók adnak elő.


Idei újdonságként a fogászati alkalmazásokat helyezi előtérbe LAMELIS, miközben a fotoakusztikáról is szó esik. A tárgyalt témák köre a mikroszkópiától kezdve a diagnosztikán és terápián át – bővíthető – hangsúlyozta a nyári egyetemi programot életre hívó intézetet vezető Bari Ferenc, aki a folytatásában reménykedik.

 

 

Hallgatók Magyarországtól Kínáig


lamelis bariIrántól kezdve az Oroszországban tanuló kínai diákon át a magyarországi képzőhelyekig jelentkeztek hallgatók a szegedi nyári egyetemre. A LAMELIS-diákokkal foglalkozó Maróti Péter egyetemi tanár (SZTE ÁOK TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet) az érdekességek között említette, hogy a fiatalok között akad olyan, aki a tavalyi és az idei nyári egyetemnek is hallgatója.


A LAMELIS-en ismét előkerül témaként – többek között – a mikrokeringésű vizsgálat, a mikromanipuláció, az ígéretes onkológiai eljárás, az úgynevezett nehézrészecske-terápiát. Maróti Péter a magyarországi Wigner Intézet által bemutatandó lézeres plazmakisülésről szóló előadást emelte ki az újdonságok közül.


(Folytatjuk.)

 

A LAMELIS sajtóközlemény itt olvasható

 

SZTEinfo – Kép és szöveg: Újszászi Ilona

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.