SZTE Info

86. Ünnepi Könyvhét: Szegedi hadi diadal

Szegeden a 86. Ünnepi Könyvhét és a 14. Gyermekkönyvnapok hivatalosan csak 2015. június 4-en kezdődik. A programra való ráhangolódásként a megnyitót megelőzően beszélgetett két történész: Kis Gábor Ferencet a Kézikönyv a 2. világháború hadtörténetéhez című könyvéről Olasz Lajos kérdezte.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2015. június 2., 16 óra, SZTE Kelebelsberg Könyvtár:

Napjaink újkeletű problémája az előző századokhoz képest, hogy immár nem az információ megszerzése jelent számunkra kihívást, hanem a ránk zúduló hatalmas információmennyiség megszűrése, hatékony felhasználása. Felvetődik így bennünk a kérdés, hogy az internet világa mellett van-e még létjogosultsága a kézikönyveknek?

 


Hogyan szűrjük meg az információt?


Kis Gábor Ferenc, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar adjunktusa szerint a hallgatók tudásán, referenciáin is tetten érhető az, hogy az internetes keresők nyújtotta adathalmazt nem tudják megfelelően megszűrni, mi több, a hibák alapján pontosan bemérhető, hogy melyik weboldalt használták forrásként.


Könyvével egy olyan felhasználóbarát forrást kívánt létrehozni, amely pontos adatokat tartalmaz, és azokat rendbe szedve, kategorizálva tárja az olvasó elé, hogy a szükséges adatokat gyorsan és könnyen megtalálhassa.


Fontos szempont volt az, hogy a könyv minél univerzálisabb legyen a maga területén, hogy akár a téma iránt érdeklődők, akár a kutatást végzők számára is hasznos forrás legyen. Ugyanakkor a könyv egyfajta kiegészítő szerepet is betölt a többi, részletesebb forrás mellett.

 

Fegyverek és hadtörténet

A könyv elsősorban a II. világháború hadtörténetével, hadi technikájával, és a hátországok gazdaságával foglalkozik.


A hadtörténet fontos részét képezi a diplomáciai háttérfolyamatok feltárása, és a hadijog részletes leírása. Ezt a részét különösen hiányolta Kis Gábor Ferenc az eddigi, a témában megjelent forrásoknak, a legtöbb írás csak hivatkozik rá. Így fontos részét képezi a könyvnek a a hadijogot részeletesen leíró és magyarázó fejezet.


Bár források terén több magyar szakirodalmat is felhasznált, a hadtechnikai és hadtörténeti rész főleg a nagyhatalmakra koncentrál, hiszen a háborút meghatározó döntések és harcászati eszközök ezekben az országokban jöttek létre. Hogy mely fegyverek leírása került bele a könyvbe, az főként az írói önkényen múlt, mindenesetre igyekezett a legjellemzőbb és legmeghatározóbb eszközökre koncentrálni.

Erre többek között azért volt szükség, mert az író szerint több forrás is elnagyoltan dolgozza fel az adott témát. Tisztában van ugyan vele, hogy a könyvben aki akar, talál hiányosságokat, de törekedett arra, hogy a tanuláshoz, kutatáshoz a lehető leghasznosabb adatokat írja le.

 

Katonák visszaemlékezései

Éppen ezért a rengeteg, internetről és könyvtárakból szerzett adatok feldolgozása során, több nehéz döntést is meg kellett hoznia, hogy mi legyen benne a kézikönyben.

A könyv így nem tér ki részletesen például a háborús bűnösök kérdésére, a különböző gazdasági jelenségek megnevezésére, ahogy az egyes fogalmak magyarázatára sem, a tények és adatok objektív közlésére szorítkozik.

Bár a könyv elsősorban a hadi technikára fókuszál, helyet kapnak azért a katonai visszaemlékezések, levelezések történetei is. Bár ezt a háborút már a technológia döntötte el, az ember szerepe állandó lesz a harctereken. Hogy róluk is árnyaltabb képet kapjunk, pár, a feketehumornak is teret adó történet is helyet kapott a könyvben.

Kis Gábor Ferenc elmesélte, hogy kutatásaihoz a Pesti Hadtörténeti Könyvtárban keresett forrásokat. Egy alkalommal viszont, mikor nem találta a keresett könyvet, azt tanácsolták neki, nézze meg a szegedi Klebelsberg Könyvtár Hadtörténeti Gyűjteményében, ott jó eséllyel megleli. A történet kifejezi: a szegedi egyetemistáknak sem kell Budapestig elutazniuk a kutatásaink érdekében, mert a Klebelsberg Könyvtár az egyik legkiterjedtebb tudásanyaggal rendelkező bibliotéka.

SZTEinfo - Ondrik Imola

A szegedi egyetemmel kapcsolatos programok a 86. Ünnepi Könyvhét kínálatából:

 

Az SZTE Hírportál információi a 86. Ünnepi Könyvhétről:

86. Ünnepi Könyvhét: Kötetbe foglalt cikkgyűjtemény az innovációról

„Az SZTE utcára viszi a tudományt” az Ünnepi Könyvhét idején


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.