SZTE Info

86. Ünnepi Könyvhét: Szegedi hadi diadal

Szegeden a 86. Ünnepi Könyvhét és a 14. Gyermekkönyvnapok hivatalosan csak 2015. június 4-en kezdődik. A programra való ráhangolódásként a megnyitót megelőzően beszélgetett két történész: Kis Gábor Ferencet a Kézikönyv a 2. világháború hadtörténetéhez című könyvéről Olasz Lajos kérdezte.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2015. június 2., 16 óra, SZTE Kelebelsberg Könyvtár:

Napjaink újkeletű problémája az előző századokhoz képest, hogy immár nem az információ megszerzése jelent számunkra kihívást, hanem a ránk zúduló hatalmas információmennyiség megszűrése, hatékony felhasználása. Felvetődik így bennünk a kérdés, hogy az internet világa mellett van-e még létjogosultsága a kézikönyveknek?

 


Hogyan szűrjük meg az információt?


Kis Gábor Ferenc, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar adjunktusa szerint a hallgatók tudásán, referenciáin is tetten érhető az, hogy az internetes keresők nyújtotta adathalmazt nem tudják megfelelően megszűrni, mi több, a hibák alapján pontosan bemérhető, hogy melyik weboldalt használták forrásként.


Könyvével egy olyan felhasználóbarát forrást kívánt létrehozni, amely pontos adatokat tartalmaz, és azokat rendbe szedve, kategorizálva tárja az olvasó elé, hogy a szükséges adatokat gyorsan és könnyen megtalálhassa.


Fontos szempont volt az, hogy a könyv minél univerzálisabb legyen a maga területén, hogy akár a téma iránt érdeklődők, akár a kutatást végzők számára is hasznos forrás legyen. Ugyanakkor a könyv egyfajta kiegészítő szerepet is betölt a többi, részletesebb forrás mellett.

 

Fegyverek és hadtörténet

A könyv elsősorban a II. világháború hadtörténetével, hadi technikájával, és a hátországok gazdaságával foglalkozik.


A hadtörténet fontos részét képezi a diplomáciai háttérfolyamatok feltárása, és a hadijog részletes leírása. Ezt a részét különösen hiányolta Kis Gábor Ferenc az eddigi, a témában megjelent forrásoknak, a legtöbb írás csak hivatkozik rá. Így fontos részét képezi a könyvnek a a hadijogot részeletesen leíró és magyarázó fejezet.


Bár források terén több magyar szakirodalmat is felhasznált, a hadtechnikai és hadtörténeti rész főleg a nagyhatalmakra koncentrál, hiszen a háborút meghatározó döntések és harcászati eszközök ezekben az országokban jöttek létre. Hogy mely fegyverek leírása került bele a könyvbe, az főként az írói önkényen múlt, mindenesetre igyekezett a legjellemzőbb és legmeghatározóbb eszközökre koncentrálni.

Erre többek között azért volt szükség, mert az író szerint több forrás is elnagyoltan dolgozza fel az adott témát. Tisztában van ugyan vele, hogy a könyvben aki akar, talál hiányosságokat, de törekedett arra, hogy a tanuláshoz, kutatáshoz a lehető leghasznosabb adatokat írja le.

 

Katonák visszaemlékezései

Éppen ezért a rengeteg, internetről és könyvtárakból szerzett adatok feldolgozása során, több nehéz döntést is meg kellett hoznia, hogy mi legyen benne a kézikönyben.

A könyv így nem tér ki részletesen például a háborús bűnösök kérdésére, a különböző gazdasági jelenségek megnevezésére, ahogy az egyes fogalmak magyarázatára sem, a tények és adatok objektív közlésére szorítkozik.

Bár a könyv elsősorban a hadi technikára fókuszál, helyet kapnak azért a katonai visszaemlékezések, levelezések történetei is. Bár ezt a háborút már a technológia döntötte el, az ember szerepe állandó lesz a harctereken. Hogy róluk is árnyaltabb képet kapjunk, pár, a feketehumornak is teret adó történet is helyet kapott a könyvben.

Kis Gábor Ferenc elmesélte, hogy kutatásaihoz a Pesti Hadtörténeti Könyvtárban keresett forrásokat. Egy alkalommal viszont, mikor nem találta a keresett könyvet, azt tanácsolták neki, nézze meg a szegedi Klebelsberg Könyvtár Hadtörténeti Gyűjteményében, ott jó eséllyel megleli. A történet kifejezi: a szegedi egyetemistáknak sem kell Budapestig elutazniuk a kutatásaink érdekében, mert a Klebelsberg Könyvtár az egyik legkiterjedtebb tudásanyaggal rendelkező bibliotéka.

SZTEinfo - Ondrik Imola

A szegedi egyetemmel kapcsolatos programok a 86. Ünnepi Könyvhét kínálatából:

 

Az SZTE Hírportál információi a 86. Ünnepi Könyvhétről:

86. Ünnepi Könyvhét: Kötetbe foglalt cikkgyűjtemény az innovációról

„Az SZTE utcára viszi a tudományt” az Ünnepi Könyvhét idején


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.