SZTE Info

konyvhet_lobby_kiemelt_nagy

86. Ünnepi Könyvhét: Utcára vitt tudomány –Szent-Györgyi öröksége

A nyolckötetes Szegedi Egyetemi Tudástár szerzőivel és szerkesztőivel – Szabó Gáborral, Laczkó Sándorral, Hannus Istvánnal és Vajda Tamással – beszélgetett Sipos Júlia a a kötetek születéséről és a tudománynépszerűsítés jövőjéről.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2015. június 5., 16 óra 30 perc, Lobby Café különterme:

 

Az egyetem tudománytörténetét bemutató kiadvány ötlete a Szent-Györgyi emlékév kapcsán merült fel, mesélte Újszászi Ilona, és az erre elnyert Támop-pályázat, a szerkesztőbizottság inspiratív munkálkodása biztosította a terv megvalósulását.

 


Érdekes kell beszélni a tudományról


A Szegedi Egyetemi Tudástárban két szándék fonódik össze: bemutatni Szent-Györgyi Albertet, az ő örökségét, az egyetemi tradíciót, valamint betekintést engedni a múltbeli és napjainkban folyó egyetemi kutatásokba. Ez utóbbi jelenti a nagyobb kihívást Szabó Gábor akadémikus szerint, mert meg kell ragadni a figyelmet, érdekesen kell beszélni a tudományról. A természettudományok esetében már csak azért is nehéz dolga van a tudósnak, mert a kutatás vagy felfedezés szaknyelven elmagyarázott jelentőségét igen kevesen értik meg. A közérthető szintre való leegyszerűsítés művészet, amelyhez olyan átfogó és mély szakmai tudás szükséges, mint például Szent-Györgyi Alberté.

 

 

A médiszemélyiséggé lett kutató


Szent-Györgyi Albert a tudományos eredményei mellett közéleti jelentőségre is szert tett, a mai értelemben vett médiaszemélyiség volt. A Délmagyarországban megjelent cikkekben megjelenik Szent-Györgyi mint például a sakkegyesület elnöke, a New York Timesba olvasói leveleket ír, vélemény megírására kérik, az utókor örömére pedig rengeteg fénykép marad fenn róla. Ám az ő népszerűségének, gyakori médiaszereplésének az oka nemcsak a szakértelmében és az egyszerűsítés művészetében keresendő. Szükséges hozzá az egyedisége, hogy a hallgatói úgy emlékezzenek rá, mint arra a fiatal oktatóra, aki nem átallt motorral járni a tanszékre.


A médiaszemélyiség szó bír egy olyan kicsengéssel, mely pont a tudományosságot és a visszafogottságot vitatja el a sokat szereplő szakértőtől. Nem lesz ez sok? - kérdezhetnénk, nem lenne jobb publikálni és könyvet írni, muszáj újságcikkben, képernyőn is bólogatni hozzá? A mai helyzet az, hogy nem a tudomány nyomtatott szakirodalma fogja megragadni a fiatalságot. De felesleges a „mai” szó: már Szent-Györgyi Albert is valami olyasmit mondott a vaskosan tartalmas könyvekről: az a baj, hogy azokat nem olvassa senki...

 

5._nap_-_Lobby_kavezo__rektor_HD
86. Ünnepi Könyvhét: Utcára vitt tudomány –Szent-Györgyi öröksége - GALÉRIA

 

A tájékozatlanság ön- és közveszélyes


Szabó Gábor, a szegedi egyetem rektora szerint ahhoz, hogy a tudományt „emészthető” módon tárják a közönség elé, a kutatói szférának együtt kell működnie a közmédiával. Ezáltal hiteles, tudományos igényű egyszerűsítéseket tudnak prezentálni, amely széles körű tájékozottságot biztosít, és kiszorítja az áltudományos magyarázatokat; hiszen a tájékozatlanság ön- és közveszélyes.


A média és a reklámozás logikáját felhasználva Szent-Györgyi Albertből lehetne brandet, arcot formálni, mivel az ő egyedi szellemi öröksége, munkássága nemcsak a nyolc kötetet, hanem az egész szegedi egyetemet áthatja. Sipos Júlia felvetésével Hannus István és Szabó Gábor is egyetértett; van is erre törekvés. A kérdés az, hogy Szent-Györgyi mint reklámarc tud-e akkora érdeklődést kelteni a szobrával pózoló turistában, hogy a tudományos tevékenységeinek is utánanézzen? A cél tehát inkább az, hogy aktív tudást, ismeretterjesztést végezzen az egyetem, például a Szent-Györgyi emlékversenyek és más, hozzá kapcsolódó programok keretében.


A kultúraváltás finom átmeneteivel a tudománynak, az egyetemnek is lépést kell tartania, mert ma már nem elég, hogy egy színes és grandiózus nyolckötetes kiadvány megjelenik, hanem a közösségi médiában fiatalos és könnyen befogadható módon el kell juttatni a most még zsenge új generációhoz az ebben összegyűjtött tudást.



*


A Szegedi Egyetemi Tudástár kötetei elektronikus formában is elérhetőek lesznek az SZTE honlapján.

További információ: SZTE Média Centrum szerkesztősége, Szeged, Honvéd tér 6., telefonszám: +36 62 546-778, +36 70 333 86 54.

 

SZTEinfo - Szalai Anna

Fotó: Herner Donát

 

A 8 kötetes Szegedi Egyetemi Tudástár könyvheti bemutatása kapcsán a tudománynépszerűsítés problémakörét boncolgató beszélgetés itt meghallgatható:

 


Az SZTE Hírportál információi a 86. Ünnepi Könyvhétről:

86. Ünnepi Könyvhét: Az idő kereke

86. Ünnepi Könyvhét: „Én itt vagyok” - irodalmi megemlékezés Baka Istvánról

86. Ünnepi Könyvhét: Egy csodálatos utazás

86. Ünnepi Könyvhét: Merőleges viszonyok – El Kazovszkij művészete

86. Ünnepi Könyvhét: „Az SZTE utcára viszi a tudományt” – akadémikus, professzor a kutatásról
86. Ünnepi Könyvhét: Hivatalos megnyitó és SZTE-s programok
86. Ünnepi Könyvhét: Szegedi hadi diadal
86. Ünnepi Könyvhét: Ígéretes kiadványok

86. Ünnepi Könyvhét: Idegenfelfogás az első ezredforduló korában

86. Ünnepi Könyvhét: Kötetbe foglalt cikkgyűjtemény az innovációról

„Az SZTE utcára viszi a tudományt” az Ünnepi Könyvhét idején

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.