SZTE Info

A szennyvíz hőenergiáját hasznosító fűtésre áll át a TIK

Mintegy 470 millió forintos uniós támogatásból korszerűsítik az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ energetikai rendszerét. A Központban már zajlik a szennyvíz hőenergiáját hasznosító fűtési és hűtési rendszer kialakítása.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Tanulmányi és Információs Központ 2004-es megnyitása óta folyamatosan törekszik a környezeti terhelés csökkentésére; mind műszaki beruházások, mind tudatformálás tekintetében. A környezettudatosság jegyében a szennyvíz hőenergiáját hasznosító fűtési és hűtési rendszert építenek ki a Központban.



Az SZTE a „legzöldebb” egyetem


A Központ már megvalósult környezetkímélő beruházásai –mint például napelem rendszer kiépítése, energiabarát infrastrukturális fejlesztés, zöld rendezvények –mind hozzájárultak ahhoz, hogy a világ zöld egyetemeit összehasonlító rangsorban a top 20 közé emelkedett a Tisza-parti universitas. A 2014. évi világrangsorban a 19., Európában a 11. helyre lépett, Magyarországon változatlanul a legzöldebb felsőoktatási intézmény a Szegedi Tudományegyetem. A környezetterhelést csökkentő eredmények elérése és a Zöld Egyetem koncepció kiteljesítése érdekében újabb technológiaváltás valósul meg: a megújuló energiafelhasználást biztosító komplex rendszert építenek ki a hűtési-fűtési rendszer átalakításával.



Szennyvízből nyert hőenergiát használnak


A kivitelező, a Thermowatt Kft. kidolgozott egy olyan műszaki megoldást, amivel korszerű, környezetbarát és gazdaságos módon tudja a szennyvízben lévő energiát kiaknázni és felhasználni az épületek hűtésére és fűtésére. A technológia lényege, hogy a szennyvízcsatornából kivett szennyvizet mechanikai tisztítás után hőcserélőkbe vezeti, majd a leválasztott szilárd részecskékkel együtt visszaengedi a csatornába. A hőcserélők által kinyert hőenergiát hőszivattyúk segítségével teszi fűtési vagy hűtési energiaként való hasznosításra alkalmassá.


A hőszivattyúval működő egyedi technológiának köszönhetően a 25 ezer négyzetméteres épület fűtésére-hűtésére a 16 Celsius fokos szennyvízből kinyert hőenergiát használják majd fel. A Tanulmányi és Információs Központban zajló munkálatok során a hőenergia kinyerését biztosító hőcserélő rendszert telepítenek a Szeged belvárosának szennyvizét összegyűjtő alsótelepi átemelőben. A beruházás keretében a Központ gépészeti rendszerét is kialakítják, valamint ezzel párhuzamosan a szegedi szennyvízátemelő teleptől kezdődően létrehoznak egy csőhálózatot, amelyen keresztül a hőszivattyúkkal kinyert hőt közvetítő közeg segítségével – a Központba juttatják. A beruházási munkálatok részeként kiépítik a csőhálózatot, és az alépítményhez történő csatlakoztatását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Zászló utca felől érkező csőhálózatot a mélygarázsnál kialakított beléptető ponton keresztül juttatják el a Központ tetején elhelyezésre kerülő hőszivattyúkig –tájékoztatott Gyarmati László, intézmény igazgató.

 


Mintegy 25 millió forintot takarít meg az intézmény


A „Szennyvízhő alapú, hőszivattyúval megvalósítandó hűtés-fűtés rekonstrukció a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központjának épületében” megnevezésű, KEOP-4.10.0/B/12-2013-0029 azonosító számú pályázatnak köszönhetően a Szegedi Tudományegyetem éves szinten 6503 gigajoule földgázból kinyert energiát és mintegy 25 millió forintot takarít meg. Az üzemeltetés további előnye, hogy nincs helyi környezeti szennyezőanyag vagy CO2 kibocsátás. A projekt keretében a Központ gépészeti tereinek átalakítását 2015. május 11. és 2015. augusztus 22. között végzik; ezen időszakban nagyobb zajszinttel járó munkálatokat végeznek az épületben. A Központ vezetése a munkálatok idejére a látogatók szíves megértését és türelmét kéri az előforduló nagyobb zaj és bizonyos területek megközelíthetőségének korlátozása miatt.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.