SZTE Info

irodalmi_konf_kiemelt_nagy

Tudományos konferencia a felvilágosodás előzményeiről

A magyar irodalom és művelődéstörténet korai évszázadaival foglalkozó kutatók konferenciájának adott otthont 2015. május 28-30. között a Szegedi Tudományegyetem.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Reneszánsz ülésszakok 1970-ben kezdődő sorozata ismét Szegedre érkezett. 2015. május 28-30. között rendezték meg a Szegedi Tudományegyetem József Attila tanulmányi és Információs Központjában A FELVILÁGOSODÁS ELŐZMÉNYEI ERDÉLYBEN ÉS MAGYARORSZÁGON 1650–1750 című tudományos tanácskozást.

 

 

Tudomány a sokszínűség jegyében


A konferencia 13 rendezőjét is köszöntötte Bartók István, az MTA Irodalomtudományi Intézet tudományos titkára.


A szinte 3 napon át tartó szegedi tanácskozás életre hívója volt: a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, az Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya (Budapest), az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet (Budapest), a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalmi Tanszék, a Pécsi Tudományegyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézet (Budapest), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Intézet (Piliscsaba), a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalom Tanszék (Kolozsvár), a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (Szeged), illetve Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata.


A szervezők nevében Balázs Mihály professzor (SZTE Magyar Irodalmi Tanszék) szólt az egybegyűltekhez.


„A világot a kultúra tartja meg” – fogalmazott a vendéglátó város, Szeged nevében Kozma József, Szeged Város Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága elnöke. Köszöntőjében fölidézte a „kora újkor” időszakát, a szegedi boszorkánypereket, a felvilágosodást megelőző időszakot. A korhoz kötődő friss élményeként mesélte, hogy Balogh Elemér, az SZTE ÁJTK professzora Szeged város díszpolgáraként az előző napokban a Somogyi-könyvtár felkérésére „fogadott örökbe” egy olyan kiadványt, amely e sötét korszak boszorkányperei kézikönyvének tekinthető. A kiadvány által jellemzett kort váltotta a felvilágosodás. „Jó dolgok történtek velünk jeles elmék által. Ez a felvilágosodás” – mondta köszöntőjében Kozma József, aki Szeged közgyűlése és kulturális bizottsága nevében is jó tanácskozást kívánt.


Irodalomtorteneti_konferencia_2015._majus_28_HD
Tudományos konferencia a felvilágosodás előzményeiről - GALÉRIA


„A laborok világának mérhető és kiszámítható világában szocializálódó” kutatóként a jeles reneszánsz konferencia jelentőségeként a sokrétűséget emelte ki Martinek Tamás. Az SZTE közkapcsolati rektorhelyettese a hasznos és haszontalan tudományokról dönteni igyekvők figyelmébe ajánlotta Lovasi András Régi erdő című dalának az üzenetét, némi derültséget is kiváltva. Hangsúlyozta a diverzitás, a sokféleség fontosságát: a felvilágosodás korában a filozófia, a művészetek és a természettudományok kéz a kézben jártak. Ugyanakkor az 1600-as 1700-as évek árnyai – a tudománytalanság, a vallásháborúk – a jelenben is kísértenek. Ezért is időszerűek az irodalom és művelődéstörténet korai évszázadaival foglalkozó kutatások. A rangos konferencia résztvevőinek jó tanácskozást, kellemes szegedi élményeket kívánt.

 

 

A tudóssá nevelődés műhelye


Empatikus, befogadó közegként jellemezte a régi magyar irodalmat kutató szegedi egyetemi műhelyet Szajbély Mihály. Az SZTE BTK dékánja, a Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézetet vezető egyetemi tanár hallgatói élményeit, találkozásait fölidézve érzékeltette, milyen sokat köszönhet a magyar tudomány, a szegedi bölcsészképzés a Keserű Bálint nevéhez kötődő műhelynek.


E baráti és szakmai közösség azóta is nemzetközi összefüggésbe ágyazott munkát végez, kimagasló a forrásfeltáró és forrásközlő kiadói tevékenysége. E „régi magyaros” csapat régi hagyománya, hogy a nagy tekintélyű tudósok mentorálják, kutatói pályára állítják az érdeklődő és tehetséges egyetemi hallgatókat. Szajbély professzor kiemelte: a régi magyar irodalom kutatói előre pillantanak szegedi konferenciájukon is, amihez sok sikert kívánt.

 


Klaniczay-díj a magyar nyomdatörténet kutatójának


Fénypontja a reneszánsz konferenciáknak a Klaniczay-díj átadása. A szegedi tanácskozáson Jankovics József (MTA BTK Irodalomtudományi Intézet) méltatta meleg szavakkal V. Ecsedy Judit munkásságát, azon belül is a XVII. század előtti magyar könyvkiadás magyar enciklopédiája összeállításához szükséges kutatásaiért. Ezzel ugyanis a magyarságtudomány jelentős ágazatává tette a nyomdászatot, létrehozta az új magyar nyomdatörténetet. Példaként említette, hogy a régi magyar könyveket kutatva 1838 illusztrációt, 1468 iniciálét, 447 „nyomdai cifrát”, 32 kottát, 938 betűtípust írt le a kutatónő.


V. Ecsedy Judit teljesítményét Klaniczay-díjjal ismérte el az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet és a Magyarságtudományi Társaság.


A díj névadójára úgy emlékezett a díjazott, mint aki bátorította őt a nyomdatörténeti kutatásra. A régi magyarországi nyomtatványok számbavételével több mint egy évtizeden át foglakozó V. Ecsedy Judit köszönetet mondott kutatótársainak és a munkájukat segítő bibliotékáknak. Kifejezte reményét, hogy a nyomdatörténetben elért eredményeiket hasznosítani tudja a művészettörténet, a néprajz és a kultúra sok összefonódó ága.

 

 

Mának szóló 18. századi irodalom


A Magyarországi gondolkodók, 18. század, Bölcsészettudományok II. kötetét rendkívüli élvezettel és élvezetesen mutatta be Szörényi László. A Szegedi Tudományegyetemhez ezer szállal kötődő irodalomtörténész dicsérte a válogatást és szerkesztést végző Lengyel Réka és Tüskés Gábor munkáját.


Szörényi László több olyan műből is idézett, amelyet keretbe foglal a Magyar Remekírók sorozat új kötete.


Fölvillant a hallgatóság előtt a Rákóczi-szabadságharx idejéből Forgách Simon alakja, akiről Szörényi László a kezében tartott és általa bemutatott vaskos kötetből tanulta meg, hogy a fejedelem igazságtalanul zárta börtönbe.


„Ma is használható szövegként” ajánlotta figyelmünkbe a „jó stílusú” Újfalusi Judit, a különös apáca írását.


Mi értelme a humaniorumnak? Végső soron mi a haszna a szépművészetnek, a jó ízlésnek? – kérdezte az irodalomtörténész. Válaszként Szerdahelyi György Alajos esztétikai írásából olvasott fel részleteket. A bölcsészettudományok jelentőségét ma vitatók számára is eligazítást adnak az 1740-1808 között élő filozófiai író sorai: a humaniorák szépségre, csiszoltabb emberségre nevelnek.


E gondolatok jegyében vitatták meg a szegedi konferencia résztvevői: az 1650 és 1750 közötti száz évben az erdélyi és magyarországi vallásos gondolkodás miként járult hozzá az összeurópai jelenséghez, a felvilágosodáshoz.


SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.