SZTE Info

irodalmi_konf_kiemelt_nagy

Tudományos konferencia a felvilágosodás előzményeiről

A magyar irodalom és művelődéstörténet korai évszázadaival foglalkozó kutatók konferenciájának adott otthont 2015. május 28-30. között a Szegedi Tudományegyetem.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Reneszánsz ülésszakok 1970-ben kezdődő sorozata ismét Szegedre érkezett. 2015. május 28-30. között rendezték meg a Szegedi Tudományegyetem József Attila tanulmányi és Információs Központjában A FELVILÁGOSODÁS ELŐZMÉNYEI ERDÉLYBEN ÉS MAGYARORSZÁGON 1650–1750 című tudományos tanácskozást.

 

 

Tudomány a sokszínűség jegyében


A konferencia 13 rendezőjét is köszöntötte Bartók István, az MTA Irodalomtudományi Intézet tudományos titkára.


A szinte 3 napon át tartó szegedi tanácskozás életre hívója volt: a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, az Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya (Budapest), az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet (Budapest), a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalmi Tanszék, a Pécsi Tudományegyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézet (Budapest), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Intézet (Piliscsaba), a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalom Tanszék (Kolozsvár), a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (Szeged), illetve Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata.


A szervezők nevében Balázs Mihály professzor (SZTE Magyar Irodalmi Tanszék) szólt az egybegyűltekhez.


„A világot a kultúra tartja meg” – fogalmazott a vendéglátó város, Szeged nevében Kozma József, Szeged Város Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága elnöke. Köszöntőjében fölidézte a „kora újkor” időszakát, a szegedi boszorkánypereket, a felvilágosodást megelőző időszakot. A korhoz kötődő friss élményeként mesélte, hogy Balogh Elemér, az SZTE ÁJTK professzora Szeged város díszpolgáraként az előző napokban a Somogyi-könyvtár felkérésére „fogadott örökbe” egy olyan kiadványt, amely e sötét korszak boszorkányperei kézikönyvének tekinthető. A kiadvány által jellemzett kort váltotta a felvilágosodás. „Jó dolgok történtek velünk jeles elmék által. Ez a felvilágosodás” – mondta köszöntőjében Kozma József, aki Szeged közgyűlése és kulturális bizottsága nevében is jó tanácskozást kívánt.


Irodalomtorteneti_konferencia_2015._majus_28_HD
Tudományos konferencia a felvilágosodás előzményeiről - GALÉRIA


„A laborok világának mérhető és kiszámítható világában szocializálódó” kutatóként a jeles reneszánsz konferencia jelentőségeként a sokrétűséget emelte ki Martinek Tamás. Az SZTE közkapcsolati rektorhelyettese a hasznos és haszontalan tudományokról dönteni igyekvők figyelmébe ajánlotta Lovasi András Régi erdő című dalának az üzenetét, némi derültséget is kiváltva. Hangsúlyozta a diverzitás, a sokféleség fontosságát: a felvilágosodás korában a filozófia, a művészetek és a természettudományok kéz a kézben jártak. Ugyanakkor az 1600-as 1700-as évek árnyai – a tudománytalanság, a vallásháborúk – a jelenben is kísértenek. Ezért is időszerűek az irodalom és művelődéstörténet korai évszázadaival foglalkozó kutatások. A rangos konferencia résztvevőinek jó tanácskozást, kellemes szegedi élményeket kívánt.

 

 

A tudóssá nevelődés műhelye


Empatikus, befogadó közegként jellemezte a régi magyar irodalmat kutató szegedi egyetemi műhelyet Szajbély Mihály. Az SZTE BTK dékánja, a Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézetet vezető egyetemi tanár hallgatói élményeit, találkozásait fölidézve érzékeltette, milyen sokat köszönhet a magyar tudomány, a szegedi bölcsészképzés a Keserű Bálint nevéhez kötődő műhelynek.


E baráti és szakmai közösség azóta is nemzetközi összefüggésbe ágyazott munkát végez, kimagasló a forrásfeltáró és forrásközlő kiadói tevékenysége. E „régi magyaros” csapat régi hagyománya, hogy a nagy tekintélyű tudósok mentorálják, kutatói pályára állítják az érdeklődő és tehetséges egyetemi hallgatókat. Szajbély professzor kiemelte: a régi magyar irodalom kutatói előre pillantanak szegedi konferenciájukon is, amihez sok sikert kívánt.

 


Klaniczay-díj a magyar nyomdatörténet kutatójának


Fénypontja a reneszánsz konferenciáknak a Klaniczay-díj átadása. A szegedi tanácskozáson Jankovics József (MTA BTK Irodalomtudományi Intézet) méltatta meleg szavakkal V. Ecsedy Judit munkásságát, azon belül is a XVII. század előtti magyar könyvkiadás magyar enciklopédiája összeállításához szükséges kutatásaiért. Ezzel ugyanis a magyarságtudomány jelentős ágazatává tette a nyomdászatot, létrehozta az új magyar nyomdatörténetet. Példaként említette, hogy a régi magyar könyveket kutatva 1838 illusztrációt, 1468 iniciálét, 447 „nyomdai cifrát”, 32 kottát, 938 betűtípust írt le a kutatónő.


V. Ecsedy Judit teljesítményét Klaniczay-díjjal ismérte el az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet és a Magyarságtudományi Társaság.


A díj névadójára úgy emlékezett a díjazott, mint aki bátorította őt a nyomdatörténeti kutatásra. A régi magyarországi nyomtatványok számbavételével több mint egy évtizeden át foglakozó V. Ecsedy Judit köszönetet mondott kutatótársainak és a munkájukat segítő bibliotékáknak. Kifejezte reményét, hogy a nyomdatörténetben elért eredményeiket hasznosítani tudja a művészettörténet, a néprajz és a kultúra sok összefonódó ága.

 

 

Mának szóló 18. századi irodalom


A Magyarországi gondolkodók, 18. század, Bölcsészettudományok II. kötetét rendkívüli élvezettel és élvezetesen mutatta be Szörényi László. A Szegedi Tudományegyetemhez ezer szállal kötődő irodalomtörténész dicsérte a válogatást és szerkesztést végző Lengyel Réka és Tüskés Gábor munkáját.


Szörényi László több olyan műből is idézett, amelyet keretbe foglal a Magyar Remekírók sorozat új kötete.


Fölvillant a hallgatóság előtt a Rákóczi-szabadságharx idejéből Forgách Simon alakja, akiről Szörényi László a kezében tartott és általa bemutatott vaskos kötetből tanulta meg, hogy a fejedelem igazságtalanul zárta börtönbe.


„Ma is használható szövegként” ajánlotta figyelmünkbe a „jó stílusú” Újfalusi Judit, a különös apáca írását.


Mi értelme a humaniorumnak? Végső soron mi a haszna a szépművészetnek, a jó ízlésnek? – kérdezte az irodalomtörténész. Válaszként Szerdahelyi György Alajos esztétikai írásából olvasott fel részleteket. A bölcsészettudományok jelentőségét ma vitatók számára is eligazítást adnak az 1740-1808 között élő filozófiai író sorai: a humaniorák szépségre, csiszoltabb emberségre nevelnek.


E gondolatok jegyében vitatták meg a szegedi konferencia résztvevői: az 1650 és 1750 közötti száz évben az erdélyi és magyarországi vallásos gondolkodás miként járult hozzá az összeurópai jelenséghez, a felvilágosodáshoz.


SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *