SZTE Info

irodalmi_konf_kiemelt_nagy

Tudományos konferencia a felvilágosodás előzményeiről

A magyar irodalom és művelődéstörténet korai évszázadaival foglalkozó kutatók konferenciájának adott otthont 2015. május 28-30. között a Szegedi Tudományegyetem.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Reneszánsz ülésszakok 1970-ben kezdődő sorozata ismét Szegedre érkezett. 2015. május 28-30. között rendezték meg a Szegedi Tudományegyetem József Attila tanulmányi és Információs Központjában A FELVILÁGOSODÁS ELŐZMÉNYEI ERDÉLYBEN ÉS MAGYARORSZÁGON 1650–1750 című tudományos tanácskozást.

 

 

Tudomány a sokszínűség jegyében


A konferencia 13 rendezőjét is köszöntötte Bartók István, az MTA Irodalomtudományi Intézet tudományos titkára.


A szinte 3 napon át tartó szegedi tanácskozás életre hívója volt: a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, az Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya (Budapest), az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet (Budapest), a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalmi Tanszék, a Pécsi Tudományegyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézet (Budapest), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Intézet (Piliscsaba), a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalom Tanszék (Kolozsvár), a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (Szeged), illetve Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata.


A szervezők nevében Balázs Mihály professzor (SZTE Magyar Irodalmi Tanszék) szólt az egybegyűltekhez.


„A világot a kultúra tartja meg” – fogalmazott a vendéglátó város, Szeged nevében Kozma József, Szeged Város Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága elnöke. Köszöntőjében fölidézte a „kora újkor” időszakát, a szegedi boszorkánypereket, a felvilágosodást megelőző időszakot. A korhoz kötődő friss élményeként mesélte, hogy Balogh Elemér, az SZTE ÁJTK professzora Szeged város díszpolgáraként az előző napokban a Somogyi-könyvtár felkérésére „fogadott örökbe” egy olyan kiadványt, amely e sötét korszak boszorkányperei kézikönyvének tekinthető. A kiadvány által jellemzett kort váltotta a felvilágosodás. „Jó dolgok történtek velünk jeles elmék által. Ez a felvilágosodás” – mondta köszöntőjében Kozma József, aki Szeged közgyűlése és kulturális bizottsága nevében is jó tanácskozást kívánt.


Irodalomtorteneti_konferencia_2015._majus_28_HD
Tudományos konferencia a felvilágosodás előzményeiről - GALÉRIA


„A laborok világának mérhető és kiszámítható világában szocializálódó” kutatóként a jeles reneszánsz konferencia jelentőségeként a sokrétűséget emelte ki Martinek Tamás. Az SZTE közkapcsolati rektorhelyettese a hasznos és haszontalan tudományokról dönteni igyekvők figyelmébe ajánlotta Lovasi András Régi erdő című dalának az üzenetét, némi derültséget is kiváltva. Hangsúlyozta a diverzitás, a sokféleség fontosságát: a felvilágosodás korában a filozófia, a művészetek és a természettudományok kéz a kézben jártak. Ugyanakkor az 1600-as 1700-as évek árnyai – a tudománytalanság, a vallásháborúk – a jelenben is kísértenek. Ezért is időszerűek az irodalom és művelődéstörténet korai évszázadaival foglalkozó kutatások. A rangos konferencia résztvevőinek jó tanácskozást, kellemes szegedi élményeket kívánt.

 

 

A tudóssá nevelődés műhelye


Empatikus, befogadó közegként jellemezte a régi magyar irodalmat kutató szegedi egyetemi műhelyet Szajbély Mihály. Az SZTE BTK dékánja, a Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézetet vezető egyetemi tanár hallgatói élményeit, találkozásait fölidézve érzékeltette, milyen sokat köszönhet a magyar tudomány, a szegedi bölcsészképzés a Keserű Bálint nevéhez kötődő műhelynek.


E baráti és szakmai közösség azóta is nemzetközi összefüggésbe ágyazott munkát végez, kimagasló a forrásfeltáró és forrásközlő kiadói tevékenysége. E „régi magyaros” csapat régi hagyománya, hogy a nagy tekintélyű tudósok mentorálják, kutatói pályára állítják az érdeklődő és tehetséges egyetemi hallgatókat. Szajbély professzor kiemelte: a régi magyar irodalom kutatói előre pillantanak szegedi konferenciájukon is, amihez sok sikert kívánt.

 


Klaniczay-díj a magyar nyomdatörténet kutatójának


Fénypontja a reneszánsz konferenciáknak a Klaniczay-díj átadása. A szegedi tanácskozáson Jankovics József (MTA BTK Irodalomtudományi Intézet) méltatta meleg szavakkal V. Ecsedy Judit munkásságát, azon belül is a XVII. század előtti magyar könyvkiadás magyar enciklopédiája összeállításához szükséges kutatásaiért. Ezzel ugyanis a magyarságtudomány jelentős ágazatává tette a nyomdászatot, létrehozta az új magyar nyomdatörténetet. Példaként említette, hogy a régi magyar könyveket kutatva 1838 illusztrációt, 1468 iniciálét, 447 „nyomdai cifrát”, 32 kottát, 938 betűtípust írt le a kutatónő.


V. Ecsedy Judit teljesítményét Klaniczay-díjjal ismérte el az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet és a Magyarságtudományi Társaság.


A díj névadójára úgy emlékezett a díjazott, mint aki bátorította őt a nyomdatörténeti kutatásra. A régi magyarországi nyomtatványok számbavételével több mint egy évtizeden át foglakozó V. Ecsedy Judit köszönetet mondott kutatótársainak és a munkájukat segítő bibliotékáknak. Kifejezte reményét, hogy a nyomdatörténetben elért eredményeiket hasznosítani tudja a művészettörténet, a néprajz és a kultúra sok összefonódó ága.

 

 

Mának szóló 18. századi irodalom


A Magyarországi gondolkodók, 18. század, Bölcsészettudományok II. kötetét rendkívüli élvezettel és élvezetesen mutatta be Szörényi László. A Szegedi Tudományegyetemhez ezer szállal kötődő irodalomtörténész dicsérte a válogatást és szerkesztést végző Lengyel Réka és Tüskés Gábor munkáját.


Szörényi László több olyan műből is idézett, amelyet keretbe foglal a Magyar Remekírók sorozat új kötete.


Fölvillant a hallgatóság előtt a Rákóczi-szabadságharx idejéből Forgách Simon alakja, akiről Szörényi László a kezében tartott és általa bemutatott vaskos kötetből tanulta meg, hogy a fejedelem igazságtalanul zárta börtönbe.


„Ma is használható szövegként” ajánlotta figyelmünkbe a „jó stílusú” Újfalusi Judit, a különös apáca írását.


Mi értelme a humaniorumnak? Végső soron mi a haszna a szépművészetnek, a jó ízlésnek? – kérdezte az irodalomtörténész. Válaszként Szerdahelyi György Alajos esztétikai írásából olvasott fel részleteket. A bölcsészettudományok jelentőségét ma vitatók számára is eligazítást adnak az 1740-1808 között élő filozófiai író sorai: a humaniorák szépségre, csiszoltabb emberségre nevelnek.


E gondolatok jegyében vitatták meg a szegedi konferencia résztvevői: az 1650 és 1750 közötti száz évben az erdélyi és magyarországi vallásos gondolkodás miként járult hozzá az összeurópai jelenséghez, a felvilágosodáshoz.


SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.