SZTE Info

Trogmayer_Otto_kiemelt_nagy

Elhunyt Trogmayer Ottó régész, egyetemi oktató, legendás múzeumigazgató

2015. május 27-ről 28-ra virradó éjszaka, Budapesten, életének 81. évében elhunyt Trogmayer Ottó, a szegedi egyetem régész hallgatóit oktató legendás múzeum igazgató, Szeged város díszpolgára…

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Bár 1934. július 24-én Budapesten született, gyermekkora meghatározó éveit Komáromban, e dunántúli kisvárosban, tisztviselő szülők gyermekeként élte le. Kései ismeretterjesztő írásai szerint ezek az évek meghatározóak voltak számára, több szempontból is. Bár színésznek készült, a pesti egyetem irodalom szakára vették fel, de végül egy véletlenül végighallgatott László Gyula előadás után a régész szakon kötött ki. 1956-ban, múzeumi gyakornokként került Szegedre, ahol egészen nyugdíjazásáig, 1997-ig élt és alkotott.


Neve elsődlegesen a szegedi múzeum, illetve később a Csongrád megyei múzeumi szervezet munkásságával kapcsolatban vált ismertté. Ősrégész volt, aki 28 évesen új bronzkori kultúrát fedezett fel és írt le doktori disszertációjában, majd nemzetközi hírűvé vált a korai neolitikum (Kőrös-kultúra) kutatása terén. (1969-ben kandidált.) Ásatásai, publikációi felölelték a korai neolitikumtól a középkorig terjedő teljes régészeti/történelmi időszakot, földrajzi tekintetben pedig majd a teljes Békés és Csongrád megyét.

 

Nem várt ásatási megbízással kezdődött 1970-ben az a sövényházi vállalkozás, amelyből mára az Ópusztaszeri Történelmi Emlékpark nőtt ki. Közel 6 év alatt felszínre került annyi emlék, melyek alapján, hozzátéve a Feszty-körkép odatelepítését, valamint egy szerencsés ötlet alapján egy dél-alföldi néprajzi/történelmi skanzen létrehozását, mára környékünk egyik leglátogatottabb múzeumi látványossága lett.

 

1965-tól óraadó a szegedi egyetemen, 1969-től címzetes egyetemi docens, majd 1989-től az önállósult régészeti tanszék vezetője (1998-ig). Tanítványai ma már az ország majd minden múzeumában megtalálhatóak, többen az egyetemi oktatásban is utódai. Iskolateremtő tevékenységéért 1992-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki.

 

Tudományszervező és tudománypolitikai tevékenysége mellett kimagasló munkát végzett a múzeumi tudományok (elsősorban a régészet) népszerűsítése terén. Az 1970-es évek végétől a 90-es évek derekáig nem volt hét, hogy ne tűnt volna fel valamelyik rádió vagy TV adásban, e két, a múzeumi ismeretterjesztés területén addig elhanyagolt műfajban.


Külön meg kell említeni régészeti kiállítás-szervező és -rendező tevékenységét. Az általa tervezett és menedzselt kiállítások hazai múzeumainkban évekig nagy látogatottságnak örvendtek, a külföldre vitt bemutatók nemzetközi elismerést szereztek. Méltán állíthatjuk, hogy Móra Ferenc és László Gyula után a XX. század egyik legismertebb és leghatékonyabb, szakmailag magas szintű ismeretterjesztője volt! E munkáját nyugdíjazása után régészeti visszaemlékezéseiben, illetve kultúrtörténeti ismeretterjesztő könyveiben folytatta.

 

Kitüntetéseit felsorolni kevés ez a hely, de közülük mindenképpen említésre méltó a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti kereszt (polgári tagozat – 1995), a Magyar örökség díj (1997), valamint a 2013 tavaszán átvett Magyar Érdemrend középkeresztje.

 

Tudomány- és kultúraszervező tevékenységének nagy részét Szeged városa „élvezhette”. Igazgatói kinevezése után évtizedekig a szegedi múzeum a szegedi, illetve a Csongrád megyei művészek bejáratott kiállítóhelyévé vált, koncerteknek, könyvbemutatóknak, kortárs tudósokkal és művészekkel folytatott beszélgetéseknek adott helyet. A Somogyi-könyvtár 1984-ben történt kiköltözése után az egész Kultúrpalota múzeumi célokat szolgált, az átépítés után a gyűjtemények elhelyezése szakmaibbá vált, a kiállítások mérete és száma megnőtt. Az igazgatása alatt a múzeumba került kutatók révén méltán vált 1990 tájára az ország második, szakmailag preferált megyei intézményévé a szervezet. Az intézmény, illetve Trogmayer Ottó Szegeden, a város kultúrpolitikájában játszott szerepével érdemelte ki, hogy 2014-ben a városi közgyűlés Szeged díszpolgárává választotta.

 

Trogmayer Ottó, mint ember, sokszínű és ellentmondásos egyéniség volt. Megérttette magát államfőtől a dorozsmai kubikusig mindenkivel, akivel dolga összehozta. Ahol megjelent, a társasági élet központjává vált, alapvetően derűs lelkivilága meghatározóvá vált egy-egy összejövetelen. Aligha lehet kollegát, barátot találni, aki ne tudna anekdoták seregével előállni, ha visszaemlékezésre kerülne sor. Szűkebb baráti és munkatársi körben más arcait is láthattuk, azonban alapvetően toleráns és liberális volt mindenkivel szemben.

 

Trogmayer Ottó gazdag életútjának szimbolikus elemeként fogom fel, hogy a tavalyi díszpolgári cím átvétele, illetve a Somogyi-könyvtárban történt (immár hagyománnyá vált) „könyv-örökbefogadás” napra pontos évfordulóján, idén május 24-én, Pünkösd vasárnapján látogatott utoljára városunkba, s az ópusztaszeri emlékparkban az ányási kápolna fölszentelésén vett részt. Nem találkoztunk, nem tudom, búcsúzott-e Szegedtől, de aligha. Barátai hetek óta új szegedi lakást kerestek számára, vissza akart költözni a „Napfény városába”, de ez már nem adatott meg neki” – írja nekrológjában egykori kollégája, a szegedi közgyűjtemény nyugalmazott régésze, Dr. Kürti Béla, Móra Ferenc Múzeum nevében.

2015. május 27-ről 28-ra virradó éjszaka, Budapesten, életének 81. évében elhunyt Trogmayer Ottó, a szegedi egyetem egykori oktatója, a szegedi múzeum egykori igazgatója, Szeged város díszpolgára.

 

Trogmayer Ottóra az SZTEtelevízió SZTE BTK stúdió Professzorok című portréfilm sorozatban róla készült filmmel is emlékezünk:

Szegedi Tudományegyetem | Dr. Trogmayer Ottó régész


E portréfilmmel emlékezik Trogmayer Ottóra 2015. május 29-én (pénteken) este fél nyolctól a Városi Televízió Szeged. A 2006-ban készült filmet vasárnap (2015. május 31.) 21 óra 20 perctől ismétli meg a televízió.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.