SZTE Info

Trogmayer_Otto_kiemelt_nagy

Elhunyt Trogmayer Ottó régész, egyetemi oktató, legendás múzeumigazgató

2015. május 27-ről 28-ra virradó éjszaka, Budapesten, életének 81. évében elhunyt Trogmayer Ottó, a szegedi egyetem régész hallgatóit oktató legendás múzeum igazgató, Szeged város díszpolgára…

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Bár 1934. július 24-én Budapesten született, gyermekkora meghatározó éveit Komáromban, e dunántúli kisvárosban, tisztviselő szülők gyermekeként élte le. Kései ismeretterjesztő írásai szerint ezek az évek meghatározóak voltak számára, több szempontból is. Bár színésznek készült, a pesti egyetem irodalom szakára vették fel, de végül egy véletlenül végighallgatott László Gyula előadás után a régész szakon kötött ki. 1956-ban, múzeumi gyakornokként került Szegedre, ahol egészen nyugdíjazásáig, 1997-ig élt és alkotott.


Neve elsődlegesen a szegedi múzeum, illetve később a Csongrád megyei múzeumi szervezet munkásságával kapcsolatban vált ismertté. Ősrégész volt, aki 28 évesen új bronzkori kultúrát fedezett fel és írt le doktori disszertációjában, majd nemzetközi hírűvé vált a korai neolitikum (Kőrös-kultúra) kutatása terén. (1969-ben kandidált.) Ásatásai, publikációi felölelték a korai neolitikumtól a középkorig terjedő teljes régészeti/történelmi időszakot, földrajzi tekintetben pedig majd a teljes Békés és Csongrád megyét.

 

Nem várt ásatási megbízással kezdődött 1970-ben az a sövényházi vállalkozás, amelyből mára az Ópusztaszeri Történelmi Emlékpark nőtt ki. Közel 6 év alatt felszínre került annyi emlék, melyek alapján, hozzátéve a Feszty-körkép odatelepítését, valamint egy szerencsés ötlet alapján egy dél-alföldi néprajzi/történelmi skanzen létrehozását, mára környékünk egyik leglátogatottabb múzeumi látványossága lett.

 

1965-tól óraadó a szegedi egyetemen, 1969-től címzetes egyetemi docens, majd 1989-től az önállósult régészeti tanszék vezetője (1998-ig). Tanítványai ma már az ország majd minden múzeumában megtalálhatóak, többen az egyetemi oktatásban is utódai. Iskolateremtő tevékenységéért 1992-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki.

 

Tudományszervező és tudománypolitikai tevékenysége mellett kimagasló munkát végzett a múzeumi tudományok (elsősorban a régészet) népszerűsítése terén. Az 1970-es évek végétől a 90-es évek derekáig nem volt hét, hogy ne tűnt volna fel valamelyik rádió vagy TV adásban, e két, a múzeumi ismeretterjesztés területén addig elhanyagolt műfajban.


Külön meg kell említeni régészeti kiállítás-szervező és -rendező tevékenységét. Az általa tervezett és menedzselt kiállítások hazai múzeumainkban évekig nagy látogatottságnak örvendtek, a külföldre vitt bemutatók nemzetközi elismerést szereztek. Méltán állíthatjuk, hogy Móra Ferenc és László Gyula után a XX. század egyik legismertebb és leghatékonyabb, szakmailag magas szintű ismeretterjesztője volt! E munkáját nyugdíjazása után régészeti visszaemlékezéseiben, illetve kultúrtörténeti ismeretterjesztő könyveiben folytatta.

 

Kitüntetéseit felsorolni kevés ez a hely, de közülük mindenképpen említésre méltó a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti kereszt (polgári tagozat – 1995), a Magyar örökség díj (1997), valamint a 2013 tavaszán átvett Magyar Érdemrend középkeresztje.

 

Tudomány- és kultúraszervező tevékenységének nagy részét Szeged városa „élvezhette”. Igazgatói kinevezése után évtizedekig a szegedi múzeum a szegedi, illetve a Csongrád megyei művészek bejáratott kiállítóhelyévé vált, koncerteknek, könyvbemutatóknak, kortárs tudósokkal és művészekkel folytatott beszélgetéseknek adott helyet. A Somogyi-könyvtár 1984-ben történt kiköltözése után az egész Kultúrpalota múzeumi célokat szolgált, az átépítés után a gyűjtemények elhelyezése szakmaibbá vált, a kiállítások mérete és száma megnőtt. Az igazgatása alatt a múzeumba került kutatók révén méltán vált 1990 tájára az ország második, szakmailag preferált megyei intézményévé a szervezet. Az intézmény, illetve Trogmayer Ottó Szegeden, a város kultúrpolitikájában játszott szerepével érdemelte ki, hogy 2014-ben a városi közgyűlés Szeged díszpolgárává választotta.

 

Trogmayer Ottó, mint ember, sokszínű és ellentmondásos egyéniség volt. Megérttette magát államfőtől a dorozsmai kubikusig mindenkivel, akivel dolga összehozta. Ahol megjelent, a társasági élet központjává vált, alapvetően derűs lelkivilága meghatározóvá vált egy-egy összejövetelen. Aligha lehet kollegát, barátot találni, aki ne tudna anekdoták seregével előállni, ha visszaemlékezésre kerülne sor. Szűkebb baráti és munkatársi körben más arcait is láthattuk, azonban alapvetően toleráns és liberális volt mindenkivel szemben.

 

Trogmayer Ottó gazdag életútjának szimbolikus elemeként fogom fel, hogy a tavalyi díszpolgári cím átvétele, illetve a Somogyi-könyvtárban történt (immár hagyománnyá vált) „könyv-örökbefogadás” napra pontos évfordulóján, idén május 24-én, Pünkösd vasárnapján látogatott utoljára városunkba, s az ópusztaszeri emlékparkban az ányási kápolna fölszentelésén vett részt. Nem találkoztunk, nem tudom, búcsúzott-e Szegedtől, de aligha. Barátai hetek óta új szegedi lakást kerestek számára, vissza akart költözni a „Napfény városába”, de ez már nem adatott meg neki” – írja nekrológjában egykori kollégája, a szegedi közgyűjtemény nyugalmazott régésze, Dr. Kürti Béla, Móra Ferenc Múzeum nevében.

2015. május 27-ről 28-ra virradó éjszaka, Budapesten, életének 81. évében elhunyt Trogmayer Ottó, a szegedi egyetem egykori oktatója, a szegedi múzeum egykori igazgatója, Szeged város díszpolgára.

 

Trogmayer Ottóra az SZTEtelevízió SZTE BTK stúdió Professzorok című portréfilm sorozatban róla készült filmmel is emlékezünk:

Szegedi Tudományegyetem | Dr. Trogmayer Ottó régész


E portréfilmmel emlékezik Trogmayer Ottóra 2015. május 29-én (pénteken) este fél nyolctól a Városi Televízió Szeged. A 2006-ban készült filmet vasárnap (2015. május 31.) 21 óra 20 perctől ismétli meg a televízió.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.