SZTE Info
zmk_kinai_csoport_kiemelt_nagy

Kínai-magyar baráti napot tartott az SZTE zeneművészeti fakultása

Közösen fedezték fel Szeged városát az SZTE Zeneművészeti Kar magyar és kínai hallgatói. A fakultás nemzetköziesítési törekvéseiről és a kínai diákok muzikalitásáról Tóth Péter dékánt és Szokody Anikó zongoraművészt kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Azzal a céllal rendezett 2015. április 29-én kínai-magyar baráti napot a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara és az SZTE Konfuciusz Intézet, hogy közelebb hozza a kínai hallgatókat az egyetemhez, a fakultás magyar és kínai diákjai jobban megismerjék egymást, a város és az egyetem nyújtotta lehetőségeket. Együtt látogattak el a Szegedi Vadasparkba, közösen bowlingoztak, majd a nap zárásaként együtt karaokeztek.



kinai magyar bowlingTovább nő a kínai diákok száma a karon


Jelenleg öt kínai hallgató zongora, gitár és ének szakon tanul a karon.Ez igen nagy szám, hiszen éveken keresztül csak egy-egy kínai hallgatóval találkozhattunk. Az elmúlt években sok munkát fektettünk abba, hogy a diákok számát megnöveljük. A munka eredményességét mutatja az is, hogy jövőre további egy kürtös hallgató érkezik a Tisza-parti universitasra.” – fogalmazott Tóth Péter. A zeneművészeti fakultás dékánja hozzátette: nem léteznek még csereprogramok a kar és kínai egyetemek karai között, az itt tanuló diákok saját költségükön, fizetős hallgatókként jönnek többnyire BA képzésekre. „Pillanatnyilag különböző kínai toborzócégekkel állunk szerződésben. A kar munkájába koordinátorként működik közre az SZTE Konfuciusz Intézet; segít a szerződések lefordításában, támogatja a hallgatók ügyintézését itt tartózkodásuk időszakában” – mondta a dékán.



Hogyan lehet vonzó az SZTE ZMK a külföldi hallgatók számára?


Tóth Péter a nemzetköziesítés kapcsán kiemelte: nagyon fontos a külföldi diákok számára, hogy a világrangsorokban hogyan szerepel egy egyetem. „Az SZTE kiemelt helyen szerepel ezekben a rangsorokban. Ez kiemelkedően fontos a külföldi hallgatóknak, hiszen amikor a továbbtanulásáról döntenek, valószínűleg nem is tudják, hogy hol van Szeged. A toplistás szereplés vonzóvá teszi a szegedi egyetemet” – mondta. A kínai hallgatók számára megnyugtató lehet az is, hogy az egyetem berkein belül Konfuciusz Intézet működik, ahol beszélik a nyelvüket, ismerik a kultúrájukat – tette hozzá. A kar vezetése a nemzetköziesítés jegyében látogatott el két amerikai egyetemre is, ahol tárgyalásokat folytattak az egyetemi vezetőkkel és hangversenyt adtak.


A gyakorlat a legjobb példája annak, hogy mit tudunk felajánlani a hallgató jelölteknek. Egyrészt személyes megkeresés útján igyekszünk partnereket találni, másrészt a kar munkatársai gyakran hangversenyeznek Európán kívüli országokban és tartanak mesterkurzusokat. Az ilyen külföldi alkalmak is lehetőséget adnak újabb hallgatók toborzására” – fogalmazott Tóth Péter. A kar dékánja hozzátette: a művészetoktatásban a személyes kapcsolatok, a személyes példa az egyik legfontosabb tényező. Ugyanakkor fontos az is, hogy olyan megjelenéseket produkáljon az intézmény, melyek segítik a külföldi diákok döntését. „Ezért a követező nagy feladat egy olyan angol nyelvű honlap elkészítése, amely egy amerikai, dél-afrikai vagy kínai hallgató számára is olyan információkat tartalmaz, mely alapján dönteni tudnak arról, hogy a Szegedi Tudományegyetemet válasszák-e” – mondta a dékán.



A kínai diákok muzikalitása nehéznek ítélik Bartók műveit


3Tóth Péter elmondása szerint változó képességű kínai hallgatók tanulnak a karon, vannak köztük kimondottan nagyon tehetséges, jó fülű, lelkes és szorgalmas diákok. A képzések felvételi követelményében ugyan szerepel elvárásként az angol nyelvtudás, de akadnak nyelvi nehézségek. A kar ebben is támogatja külföldi hallgatóit; aki igényli, azt angol kurzusra is beíratják, illetve angol nyelvű tananyagot biztosítanak a vizsgákra készüléshez, folyamatosan segítik őket a zenei szakszókincs bővítésében.


Két kínai zongorista hallgatót tanít Szokody Anikó, az SZTE Zeneművészeti Kar oktatója. „Érezhető a különbség a két ország zeneoktatásának felépítésében, változó zenei tudással, elméleti háttérrel és különböző szintű angoltudással érkeznek a diákok” – fogalmazott a zongoratanár. Hozzátette: részben a két ország kultúrájából következik, hogy a kínai tanítványok nagyon precízek, főként a részletekre fókuszálnak. Nagyon jó munkamorállal rendelkeznek, minden óra hanganyagát felveszik, és többször visszahallgatják. A fantasztikus munkamorálhoz társul az is, hogy a kínai hallgatók maximális tisztelettel fordulnak a mesterük iránt. „Ehhez tudjuk hozzáadni a mi zenekultúránk plusz elemeit, a frázisokat, a szabad gondolatok megfogalmazását, a művészi formába öntését. Folyamatos kihívás a kínai hallgatókkal dolgozni, ám lelkesedésük megkönnyíteni az oktatói munkát” – mondta Szokody Anikó. A tanárnőtől azt is megtudtuk, hogy a diákok otthoni tanulmányaik időszakában nagyon kevés magyar zenét játszottak, inkább a klasszikusokat ismerik, így például Chopin, Mozart és Bach műveit. Szegedi tanulmányaik alatt, a magyar kultúra megismertetése céljából Liszt Ferenc és Bartók Béla műveit is tanítják nekik, ám – a magyar diákoktól eltérően, akiknek szinte a vérükben van egy-egy Bartók darab előadási módja – a kínai diákok nehéznek ítélik meg ezeket a zongoraműveket.

 

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Fotó: Herner Donát, Iványi Aurél

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.