SZTE Info

mta_kozgyules_kiemelt_nagy

Az MTA 186. közgyűlésén akadémiai díjat kapott 3 SZTE-kutató

A tudomány szabadságáról és kötelezettségeiről is szó esett az MTA 186. közgyűlésén. Az első napon, 2015. május 4-én 13 tudós, köztük 3 szegedi vehette át az MTA elnöksége által adományozott Akadémiai Díjat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Hogyan tudunk beilleszkedni a nálunk nagyobb és gazdagabb nemzetek tudományos világába, hogyan lehet kizárni az ellenségeskedést és a butaságot a tudomány világából, mi a kutatók felelőssége a 21. század elején?” E kérdésekkel is foglalkozniuk kell a ma tudósainak.

 

 

A felsőoktatás nem vetélytárs


Aktuális kérdésként idézte Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA 186. közgyűlésén mondott köszöntőjében a szervezet egy korábbi elnöke, Eötvös Loránd godolatait: Törekedjünk arra, hogy nemzetünk magyar, de nemcsak magyar, művelt is legyen, s mint ilyen megállja helyét a számban nagyobb, hatalomban erősebb európai nemzetek között.”

„A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén el kell mondani, hogy a tudományos kutatás és az oktatás, a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények nem vetélytársak, hanem egymást feltételező, erősítő és közös célért dolgozó szervezetek. Ugyanígy nem vetélytársak a természettudományok, humán tudományok és művészetek, hanem az emberi kultúra egymást kiegészítő dimenziói” – hangsúlyozta az MTA elnöke.


További részletek az MTA közgyűlésének első napjáról.


A magyar tudomány 400 kiválóságáról, az MTA 186. közgyűléséről képgaléria.

 

 

Kitüntetések


Kitüntetéseket adott át Lovász László, az MTA elnöke. Az MTA elnöksége által alapított Akadémiai Díjat kapott Jakab Éva, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Római Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára a Szerzők, kiadók, kalózok című monográfiájáért. „A műben a szerzői tulajdon védelmére vonatkozó társadalmi igény széles körű felmerülésétől, a könyvnyomtatás felfedezésétől és elterjedésétől kezdve kialakult elvi-elméleti megközelítések kritikai elemzését adja, a téma nemzetközi irodalmában megfogalmazott legfontosabb elméleteket és kidolgozóik tevékenységét történeti, filozófiai, társadalmi és gazdasági összefüggésbe ágyazva tárgyalja.”


Akadémiai Díjat vett át Nemes Attila, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. számú Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ egyetemi docense „a noninvazív kardiovaszkuláris képalkotó módszerekkel, kiemelten az echokardiográfia legújabb ágaival kapcsolatos széles körű kutatásaiért, a háromdimenziós echokardiográfia hazai bevezetéséért, a hazai kardiovaszkuláris képalkotó diagnosztika fejlesztésében elért eredményeiért, amelyekkel e kutatásokat a nemzetközi élvonalba helyezte”.


Pap Gyulát, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézet intézetvezetőjét és a Sztochasztika Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát „a határeloszlástételek, a sztochasztikus folyamatok és a matematikai statisztika területén elért, nemzetközileg elismert kutatásaiért” tüntette ki az MTA, amely közleményében úgy fogalmazott: jelentős utánpótlás-nevelő és iskolateremtő munkássága az egyik legfontosabb pillére a szegedi matematikaoktatásnak.


További információk, fotók.

 

 

A fény a középpontja a tudományos osztályok programjainak


Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének az Akadémia 2014. évi tevékenységéről, valamint költségvetéséről és vagyoni helyzetéről szóló beszámolójával folytatódik az MTA 186. közgyűlése” 2015. május 5-én – írja az mta.hu.


Török Ádám főtitkár az Akadémia kutatóhelyeinek tavalyi tevékenységét összegzi. A Közgyűlés beszámolót hallgat meg – többek között – az MTA területi bizottságai 2014-es tevékenységéről is, és dönt az 1949 és 2014 között hozott határozatainak felülvizsgálatáról és deregulációjáról.


Május végéig az MTA tudományos osztályai a közgyűléshez kapcsolódóan tartanak előadás-sorozatokat. E tanácskozások témái közül több is kapcsolódik a Fény Nemzetközi Éve programsorozathoz. A Szegedi Tudományegyetem kutatói közül például 2015. május 6-án Heterogén fotokatalizátorok előállítása, jellemzése; szerves szennyezők fotokatalitikus lebontása címmel Dombi András és Hernádi Klára; 2015. május 7-én Kinureninek és neurológiai kórképek: Gyógyszerfejlesztési lehetőségek címmel Vécsei László; Melanoma malignum címmel Oláh Judit és Lézerek alkalmazása a bőrgyógyászatban címmel Kemény Lajos; továbbá Szabó Gábor A szegedi szuperlézer – egy újfajta fényforrás címmel tart előadást.


Az MTA 186. közgyűlésének programja itt olvasható.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.