SZTE Info

balogh_elemer_diszpolgar_kiemelt_nagy

Az SZTE jogtörténész professzora, Balogh Elemér Szeged legújabb díszpolgára

A Szeged 2015. május 22-i születésnapi ünnepén kitüntetett 10 polgár közül 7 a Szegedi Tudományegyetem polgára is. A Tisza-parti város legújabb díszpolgára: Balogh Elemér, az SZTE jogtörténész professzora.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szabad királyi városi rangot 1498-ban kapott, majd – a török uralom végével – 1715-ben nyert vissza Szeged. III. Károly király a Bécs melletti Laxenburgban 1719. május 21-én írta alá azt a kiváltságlevelet, amely megerősítette Szeged szabad királyi városi jogállását, rendelkezett jogokról és mentességekről. Ekkor készült el a ma is használatos városcímer. E fordulatra is emlékezve 1990 óta május 21-én ünneplik Szeged város napját.

 

 

Város napi ünnepi közgyűlés


Díszpolgári címet és más kitüntetéseket is adományoznak a Szeged fejlődésében kiemelkedő szerepet játszó személyiségeknek a város napján. Ez alkalomból a Tisza-parti városban 2015. május 22-én tartottak ünnepi közgyűlést.


„A környéken egyedül Szegeden van értelmiség, csak itt találhatók népjóléti és közegészségügyi intézmények, orvosok és patika. Van gimnázium, színjáték, könyvkultúra és vendégfogadók” – idézte a Szeged napja alkalmából rendezett ünnepi közgyűlésén a 18. századi történészt Botka László. A város polgármesterének beszédét is összegző szegedma.hu tudósítása szerint azt emelte ki, hogy „Nem véletlen, hogy Szeged neve a szigetből származtatik, szigetként emelkedik ki környezetéből. Nem csak gazdaságával és gazdagságával, de szemléletével, fejlett közigazgatásával, műveltségével és szabadságával.”

 

 

Kitüntetés a városért és az egyetemen végzett munkáért


Balogh Elemér a Szegedi Tudományegyetem jogászprofesszora, volt alkotmánybírót választották meg az arra hivatottak egyöntetű szavazatával Szeged rendszerváltozás utáni 24. díszpolgárává. A bejelentést vastapssal fogadó ünnepi közgyűlésen Botka László volt tanáraként és a 2002-es választáson indult ellenjelöltjeként is köszöntötte Balogh Elemért. A polgármester azt is mondta – a szegedma.hu tudósítója szerint – , hogy„a jogtudóst köszöntjük, a magyar és az európai jogtörténetünk egyik legkiválóbb oktatóját. Az alkotmánybírót köszöntjük, aki minden döntésével – az elmúlt években már csak többnyire kisebbségi véleményével – az európai magyar jogállamot építette.”

 

„Díszes társaságba kerültem” – válaszolta mosolyogva Balogh Elemér. A Szegedi Tudományegyetem jogtörténész professzora – kérdéseinkre válaszolva – elárulta: rendkívül megtisztelőnek tartja, hogy elnyerte azt a legrangosabb kitüntetést, amit egy régi szabad királyi város adhat a polgárának. „Városi Kossuth-díjnak is nevezhetnénk a díszpolgári kitüntetést, ami a Szeged közösségének a legjelentősebb elismerése”– fogalmazott a professzor.


Alkotmánybírói szerepének összegzéseként – kérdésünkre – azt mondta: „egyetemi munkámmal párhuzamosan igyekeztem becsülettel elvégezni a feladatot. Nem kellett mást tennem, mint alkotmánybírói eskümhöz híven cselekedni”. Szegediségét mindig, alkotmánybíróként is, közvetítette Balogh professzor. Városi szerepvállalási közül megemlítette, hogy a Professzorok Batthyány Köre fölkérésére indult jelöltként 2002-ben a szegedi polgármester választáson, majd a következő három évben a közgyűlés melletti jogi bizottságban tevékenykedett. A professzor úgy véli: „a jogi végzettség nagyban hozzájárul a színvonalas településvezetői, önkormányzati munkához. Az ehhez szükséges szakmai kompetenciákat az egyetem joghallgatói a fő kollégiumok tárgyakat tanulva szerezhetnek meg.”


A könyvekhez fűződő különös viszonyát nemcsak az fejezi ki, hogy Balogh Elemér az 1993-ban a szegedi egyetem jogi karán létrehozott a Pólay Elemér Alapítvány képviselőjeként, titkáraként gondozott fontos szakmai sorozatokat. Jelképi jelentőségűnek nevezhetnénk, hogy mint a szegedi boszorkányperek kutatója fölhívja a figyelmet e perek „szakmai útmutatójaként” ismert kiadványra. Jakob Sprenger és Heinrich Institoris Malleus maleficarum című művének 1620-ban megjelent lyoni kiadásának a Somogyi Könyvtárban őrzött példányát „fogadta örökbe” 2015. május 23-án Balogh Elemér, Szeged legújabb díszpolgára.

 

Díszpolgári címet 1833-tól 1945-ig 49 személyiség – köztük például a szegedi egyetemhez ezer szállal kötődő Klebelsberg Kuno (1930), Szent-Györgyi Albert (1937) – kapott Szeged városától – a wikipedia.hu szerint.


Az 1990-től napjainkig tartó időszakban 24 személy munkásságát ismerte el Szeged díszpolgári címmel. A rendszerváltozás utáni díszpolgárok 66 százaléka (16 kutató) kötődik a Szegedi Tudományegyetemhez.

 

 

Kiemelkedő szerepű személyiségek elismerése


Pro Urbe díjat vehetett a Szeged város napi ünnepi közgyűlésen Bódi György, a Szegedért Alapítvány titkára, illetve Pál Attila, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ korábbi elnöke.


Szegedért Emlékérmet kapott Erdélyi Ágnes, a Grand Café vezetője, az SZTE Móra Ferenc Kollégium nyugalmazott igazgatója; Sófi József biológus, az SZTE Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány alapítója; továbbá: Andrejcsik István operaénekes, Takács Kata, a Napos Oldal a Sérült Emberekért Alapítvány elnöke; illetve Barok István sportújságíró, az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium tanára.


A Szeged Nemzetközi Kapcsolataiért elismerésben pedig Szabó Tibor egyetemi tanár (SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Humántudományi Intézet Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék) és Visy Csaba professor emeritus (SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Kémiai Tanszékcsoport Fizikai Kémiai és Anyagtudományi tanszék), Finnország tiszteletbeli konzulja részesült.


SZTEinfo – Ú. I.

fotó: Délmagyar.hu

További információk, fotók:

Szegedma.hu

Delmagyar.hu

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.