Bezár

Hírarchívum

ader_eloadas_kiemelt_nagy

Áder János előadást tartott és megnézte a „zöld” Szegedi Tudományegyetemet

Áder János előadást tartott és megnézte a „zöld” Szegedi Tudományegyetemet

2015. március 31.
8 perc

A fenntartható fejlődés fontosságáról és a klímaváltozás problémáiról tartott előadást Áder János köztársasági elnök a Szegedi Tudományegyetem. Az államfő Szabó Gábor rektor társaságában megtekintette az SZTE „legzöldebb” épületét, majd az egyik környezetvédelmet szolgáló kutatási fejlesztését.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A klímaváltozás egyszerre tudományos kérdés és környezetvédelmi ügy is, mely gazdasági, politikai és diplomáciai területeket egyaránt érint” – mondta Áder János. A köztársasági elnök 2015. március 31-i munkanapjának délutánját a Szegedi Tudományegyetemen töltötte. Látogatásával elismerését is kifejezte, hogy a Szegedi Tudományegyetemen a környezetvédelem ügyét a középpontba állítják, miközben – a megújuló energiaforrásokat hasznosító beruházásai is hozzájárultak ahhoz, hogy – az SZTE a világ top 20 legzöldebb egyeteme közé tartozik.


Egyetemi hallgatók és oktatók előtt a klímaváltozásról tartott előadásával a köztársasági elnök hangsúlyozta, miért fontos a civil érdekek megfogalmazása, a szemléletváltás, melynek lényege: „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” 



Földtörténeti utazás


„A Föld hőmérséklet változásában az első 40 ezer évében rendszeres ciklikus mozgás figyelhető meg, majd mintegy tízezer évvel ezelőtt ez a ciklikus mozgás megszűnik. Majd az antropocén korszakban először történik meg a Föld életében az, hogy a klímaváltozás, az életfeltételek gyors változása, a fajok kipusztulás nem külső tényező miatt történik meg, hanem egyetlen faj működésének eredményeként – ismertette Áder János előadásában.


A Föld népességének növekedése, az urbanizáció változása, a szén-dioxid kibocsátás, a műtrágya felhasználás mértéke, az energiafelhasználás, a vízfelhasználás, az óceánok savasodása 1750-től gyorsuló növekedésnek indult, de a lényeges ugrás a második világháború után következett be – szögezte le Áder János. A tudósok szerint ennek következménye, hogy a Föld nem tudja már azt az egyensúlyi állapot fenntartani, amit korábban. „Ma már a Föld szisztéma nem alkalmas arra, hogy a korábbi egyensúlyi állapothoz visszatérjünk. A nagymértékű környezetszennyezés, a Föld népességének megháromszorozódása, az ember által okozott változások következménye a természeti katasztrófák számának emelkedése” – ismertetett svéd kutatási eredményeket.


Ader_Janos_eloadasa_az_SZTEn_2015._marcius_31
Áder János előadást tartott és megnézte a „zöld” Szegedi Tudományegyetemet - GALÉRIA


Az urbanizáció problémája


A köztársasági elnök előadásában az urbanizáció problémájára is felhívta a figyelmet.


1950-ben 8 olyan város volt a világban, melynek népességszáma az 5 milliót meghaladta. 2015-re ez a szám 69-re emelkedett. 1950-ben Európában 4 ilyen város volt, ez a szám 2015-re sem emelkedett, ám Ázsiában 2- ről 45-re nőtt.


Ader_eloadas2A városok adják a szennyező kibocsátás 75%-át. Az urbanizációs folyamat egyre gyorsul, néhány évtized múlva a Föld lakosságának háromnegyede városlakó lesz, ami tovább növeli a szennyezőanyag kibocsátást. Ez nagyon súlyos vízellátási, egészségügyi, szociális, oktatási, demográfia, infrastrukturális problémákat vet fel” – hangsúlyozta a köztársasági elnök.


2014-ben a három legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátó Kína, az USA és Európa volt. Az üvegházhatású gázok kibocsátásában 1980 óta Kínában látványos, drámai emelkedés, az USÁ-ban stagnálás, az Európai Unióban markánsabb stagnálás és kismértékű csökkenés figyelhető meg – tudtuk meg az előadásból. Áder János kiemelte: ennek következménye, hogy egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok lesznek, világ egyik felén nő az aszályos területek nagysága, másik részén egyre több helyen lesznek árvizek.

A klímaváltozás közvetlen hatása, hogy társadalmi folyamatokat is beindít. Példaként említette a köztársasági elnök a tunéziai éhséglázadást és a szíriai polgárháború is.



Sikernek nem mondható a kiotói megállapodás


1997-ben 38 ország vállalta, hogy mintegy 5%-kal csökkenti a szén-dioxid kibocsátást. Ezen belül az Európai Unió 8, Magyarország 6%-ot vállalt.


De siker vagy kudarc a kiotói egyezmény? Az aláíró országokban összességben nem nőtt a kibocsátás. De azok az országok, melyek mentességet kaptak, vagy amelyek nem vettek részt az egyezményben, összességében azt a helyzetet idéztek elő, hogy mintegy 30%-kal nőtt az széndioxid kibocsátás a kiotói megállapodás aláírása óta. „Sikeresnek ilyen szempontból ezt tekinteni nem lehet” – jelentette ki a köztársasági elnök.


Szkeptikusok persze vannak a klímaváltozás megítélésben is. Úgy érvelnek, hogy az emberi hatás minimális, tudományos bizonyíték nincs, az egész nem más, mint tudományos manipuláció. Az elmúlt 15 évben a globális felmelegedés lefékeződött – mondják a szkeptikusok. „Ezeken az érveken el kell gondolkodni, de attól még a tényeken nem változtatnak. Komolyan kell venni a klímaváltozás problémáját – húzta alá Áder János. – Az Európai Uniónak nincs szégyenkezni valója az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban, hiszen az EU összességében, tehát a 28 tagállam együtt, csökkentette az elmúlt 2 évtizedben a szén-dioxid kibocsátását”.


Magyarországnak mintegy 6%-kal csökkent a szén-dioxid kibocsátása, mely javítja az EU mérlegét. „Az Európai Unió tagországaiban egy jelentős csökkenés történt, 2020-ra 20%-os mérséklést tervez az Unió. Ez biztosan meglesz, és a 2030-as 40%-os csökkentés is ma reális célnak tűnik” – mondta bizakodva.



A víz és klímaváltozás problémái


A klímaváltozások hatásának 80%-a vízzel függ össze. Az emberek globális mértékben változtatják meg a vízrendszereket, a globális változások mindenütt exponenciális, és a klímaváltozásnak nagyon súlyos társadalmi következményei jelentkeznek – idézte Szöllősi-Nagy András jeles szakértő gondolatait az előadó.


Az vízfelhasználás 70%-a mezőgazdasági, 20%-a ipari, a maradék lakossági. Az elmúlt 20 évben a vízfelhasználás meghatszorozódott. Ezt látványosan mutatja például az Aral-tó zsugorodása, az óceánok savasodása. Mindez teljes ökoszisztémák összeomlásához vezet. 1970 és 2012 között 9000 vizes katasztrófát rögzítettek a világban, ennek eredménye közel 2 millió hallott – tudtuk meg az előadásból.



Pozitív példa: az ózon réteg vastagodása


„Az ózon réteg vastagodása mutatja, hogy ha van közös összefogás és politikai szándék, akkor akár sikereket is elérhetünk” – fogalmazott a köztársasági elnök.


Az ózon oxigénből keletkezik a napsugárzás hatására és védőpajzsként funkcionál. A sztratoszférában egyetlen klór molekula 100 ezer ózon molekulát tesz tönkre, melynek végeredménye, hogy 1 %-os ózonréteg csökkenés után 2%-kal megnő az UVB sugárzás. Hosszú viták és tudományos vizsgálatok után a Montrealban megkötött megállapodást követően 90%-kal csökkentették ezeknek a gázoknak a termelését. A jó hír, hogy kutatók szerint az elmúlt 25 év után tavaly elkezdetett újra vastagodni és erősödni az ózonréteg – emlékeztetett Áder János.



Fel kell készülni a katasztrófákra


„Az adatok világosan mutatják, hogy a globális hőmérséklet emelkedik. Tudományos konszenzus, hogy ebben az üvegházhatású gázoknak kiemelkedő szerepe van. Az is világos, hogy egyetlen ország ezt a problémát nem tudja megoldani. Legalább a három fő kibocsátónak meg kellene állapodnia, s ez jelentős csökkentéshez vezetne. Önmagában csökkenteni az emissziót ma már nem elég, fel kell készülni a katasztrófákra, ez Magyarországra is igaz” – összegzett Áder János. A köztársasági elnök az SZTE polgárai számára tartott előadását – a szénerőművek hatását firtató hallgatói kérdésre adott válasszal, illetve – Gábor Dénes idézetével zárta: „Eddig az ember magával a természettel küzdött; mostantól a saját természetével kell megküzdenie.”

 


Séta Szegeden és a TIK-ben


ader janos szabo gabor setaSzétnézett az SZTE felújított, üvegtetejű átriumával és energiatakarékos megoldásaival példaszerű Dugonics téri épületében is Áder János. A magyar államfő Szabó Gábor rektor és kíséretük társaságában lesétált az SZTE úgynevezett központi épületének a lépcsőjén, majd a Dugonics és Árpád téren át, a Szentháromság útján és a Vitéz utcán gyalogolva ért az Ady térre.


„Szegeden kezdődött az 1956-os forradalom” – mutatta az SZTE Bölcsészettudományi Kar történelmi időket látott épületét a rektor az államfőnek. A szomszédos, a XXI. század színvonalához méltó, de a „legzöldebb egyetemi épületnek is nevezhető” József Attila Tanulmányi és Információs Központban az igazgató, Gyarmati László kalauzolta a rangos vendéget. A köztársasági elnök arról is személyes tapasztalatot gyűjthetett, hogy népszerű találkozóhely is a TIK, ahol a zsivaj jelezte: a XX. Tavaszi Állásbörzén találkoznak és jót beszélgetnek a leendő munkahelyet kereső egyetemisták és a kiváló munkaerőt kereső cégek.


Az TIK „zöld kommandója”, a „zöld akciók” eredményeit grafikonokon is bemutatta az igazgató. A használati melegvíz optimalizálsáról és a takarékosan működtethető világításról képeket vetített, majd megtekintették az épület tetején a kazánházat.


„A szegedi szennyvíz hőenergiáját fűtésre és hűtésre is alkalmassá alakító rendszer kiépítése heteken belül elkezdődik” – vetítette előre Gyarmati László a TIK „zöldülésének” újabb állomását.

 


Unikum a vízgőzmérő műszer


Gyalogosan, a szegedi Hősök kapuja mellett is elhaladva sétált Szabó Gábor és Áder János az SZTE Bolyai épületébe. Az alagsori fotoakusztikus laboratóriumban hosszan időzött a környezetvédelem kérdéskörét a szívügyének tekintő köztársasági elnök. Érdeklődve hallgatta a doktorjelölt kutató, Tátrai Dávid ismertetőjét az itteni munka mögötti folyamatokról: például a MOZAIK és a JAGOS-programról, az ezekhez kapcsolódó szegedi fejlesztésekről.


IMG_9994A vízgőzmérő műszer jelentőségét Bozóki Zoltán, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Fizikus Tanszékcsoport MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport tudományos tanácsadója Szabó Gábor fizikus akadémikussal együtt érzékeltette. Többek között elmondták az államfőnek, hogy a Szegedi Tudományegyetemen fejlesztett műszer – „versenytársaival” szemben – minden repülőgépen elhelyezhető, s a gépmadár le és felszállása idején ugyanúgy méri a levegő vízgőztartalmát, mint a legnagyobb magasságát elérve. Az így összegyűjtött adatokból messzemenő következtetéseket lehet levonni a légszennyezésről. Sőt: azt is elárulták, hogy e műszer már 60 repülőgépen szolgálja az emberiséget.


Az államfő örömét fejezte ki, hogy a készülő szakdolgozata miatt épp a laborba konzultációra érkező III. éves fizikus hallgató, Bors Noémi elárulta: nemcsak a fiúk érdeklődnek a fotoakusztikai témák, a fizika iránt.


Búcsúzóul Áder János köztársasági elnök gratulált Szabó Gábor rektornak a Szegedi Tudományegyetem „zöld sikereihez”!


SZTEinfo – szöveg: Gajzer Erzsébet, Újszászi Ilona

Fotók: Herner Donát, Újszászi Ilona

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek