SZTE Info

aerosol_konferencia_kiemelt_nagy

Az aeroszoltudomány kutatói tanácskoztak Szegeden

A Szegedi Tudományegyetem, az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport és a Magyar Aeroszol Társaság szervezésében Szeged adott otthont a XII. Magyar Aeroszol Konferenciának. A 2015. március 18-20. közötti tudományos tanácskozás a hazai aeroszoltudomány és környezetvédelem legfrissebb kutatási eredményeinek ismertetéséhez teremtett fórumot.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A kétévente rendeznek tanácskozást az aeroszolhoz kötődő kutatási eredményekről. Aeroszol konferenciát második alkalommal szerveztek Szegeden. A Napfény városa korábban 2000-ben adott otthont a tudományos programnak. A konferencia lehetőséget biztosított a közös kutatási irányvonalak meghatározására, a nemzetközi és hazai tudományos műhelyek közötti együttműködések erősítésére.



Hét szekciós, közel hetven résztvevős konferencia


„Az aeroszolok az áramló levegőben található egyszerű részecskék vagy folyadékcseppek. Szerepük számos optikai, biológiai, kémiai és meteorológiai folyamatban ismert” – magyarázta Czitrovszky Aladár, a Magyar Aeroszol Társaság elnöke. A tizenkettedik alkalommal életre hívott konferenciára – Budapest, Debrecen és Veszprém mellett – Németországból és Szlovéniából is érkeztek szakemberek. A tanácskozás 7 szekcióban zajlott, a résztvevők – többek között – az aeroszol és klíma kapcsolatáról, az aeroszol és a levegőminőség összefüggéseiről, az aeroszol mérési módszerekről, valamint a gyógyászatban használt aeroszolokról tanácskoztak. A konferencián az aeroszoltudományhoz kapcsolódó műszerfejlesztés és a mesterségesen előállított részecske kutatás aktuális eredményeit is ismertették – tudtuk meg.


Aerosol_konferencia
Az aeroszoltudomány kutatói tanácskoztak Szegeden - GALÉRIA


Szegedi egyetemi kutatócsoport részvétele


A hazai és nemzetközi szakemberek találkozójához a Szegedi Tudományegyetem TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0012 Zöld Energia Felsőoktatási Együttműködés – ZENFE című projekt kutatói is csatlakoztak. „A projekt célja, hogy a résztvevők oktatási-, kutatási és szolgáltatási tevékenységük összehangolásával bővítsék a zöldenergia- ipar tudásbázisát. A projekt megvalósításával minden olyan zöld technológiával kapcsolatos képzést korszerűsítünk, melyre piaci, gazdasági igény van – fogalmazott Rákhely Gábor. A TÁMOP projekt szakmai vezetője hangsúlyozta: kiemelt tudásterületként kezelik a megújuló forrásból előállított energiahordozók kérdését, a hulladék-, víz- és szennyvízgazdálkodást. A konferencián hangsúlyosan megjelentek a TÁMOP által támogatott program kutatási eredményei; a résztvevő kutatók előadásokban mutatták be kutatási módszereiket, posztereket állítottak ki.



A kiemelkedő munka elismerése


A hagyományokhoz híven a nagyszabású rendezvényen adták át a Magyar Aeroszol Társaság Zsigmondy Richárd-díját, mellyel az aeroszolkutatásban kiemelkedő eredményt elért szakember munkáját ismerték el.

Zsigmondy Richárd 1906-ban fedezte fel az ultramikroszkópot, 1925-ben kémiai Nobel-díjat kapott. A Nobel-díjas kutatóról elnevezett kitüntetésben Gelencsér András, a Pannon Egyetem oktatója, az MTA-PE Levegőkémiai Kutatócsoportjának vezetője részesült.


SZTEinfo – Szöveg és fotó: Gajzer Erzsébet

ACULATI_ELEMinfoblokk_kedv_final_CMYK__ESZA

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.