SZTE Info

csokapszula_kiemelt

Automata csőpostarendszer lép szolgálatba a szegedi klinikán

A gyors betegellátást, a hatékony egészségügyi beavatkozást szolgálja a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának automata pneumatikus csőpostarendszere. A 2015. március végére elkészülő beruházás eredménye az új klinikai szárnyat, a sürgősségi betegellátó osztályt és a laboratóriumot kapcsolja össze.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Naponta 1400-2000 vér- és egyéb humán mintát elemeznek a Szegedi Tudományegyetem Laboratóriumi Medicina Intézetében. Ezek közül körülbelül 400 mintáról sürgősséggel kell véleményt mondani – tudtuk meg Földesi Imrétől, az SZTE ÁOK Laboratóriumi Medicina Intézetét vezető egyetemi docenstől azon a 2015. március 3-i sajtótájékoztatón, amelyen a minőségi mintaszállítás most kiépülő rendszerét mutatták be.



1 óra helyett néhány perc alatt


A mintákat eddig az ezzel megbízott klinikai munkatársak szállították az egészségügyi intézmény különböző pontjairól a laboratóriumba, vagy az SZTE Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézetbe, átlagosan 1 óra alatt. A betegellátásban felvetődő feladatok gyorsabb és hatékonyabb megoldását biztosítja a most kiépülő csőpostarendszer, amelynek segítségével például a vérminta néhány percen belül a laboratóriumba ér majd.

48 millió forintból, több ütemben alakítják ki a minőségi mintaszállítást szolgáló automata pneumatikus csőpostarendszert a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában.


csokapszularendszer_sajtoreggeli_galeria
A sajtótájékoztatón készült képek itt megtekinthetők


Új logisztikai rendszer


E beruházás rész lett az Infrastruktúra-fejlesztés a szegedi egészségpólusban elnevezésű programnak – közölte a projektvezető. Tapasztó Sándor elmondta: ez a modern logisztikai rendszer első lépésként a 265 ágyas új klinikát, a már meglévő és most felújítás alatt lévő 410 ágyas tömböt – például a véradó helyet, az ambuláns osztályokat, a betegellátó kórtermeket, a fogadó és adminisztrációs irodákat – kapcsolja össze az SZTE Általános Orvostudományi Kar Laboratóriumi Medicina Intézettel, illetve az SZTE Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézettel.

A csőpostarendszernek a legkorszerűbb változatát építi ki a szegedi klinikán a Klimex Medical Kft. A cég ügyvezetője, Lászlóffi Miklós prezentációjában animációs módszerrel mutatta be, hogyan működik majd a több mint 1 kilométer hosszúságú csőpostarendszer.

Másodpercenként 3 méter


 A földbe, a falra és a falban elhelyezett csőrendszerben a mintákat és az azokhoz tartozó dokumentációt tartalmazó kapszulákat a levegő szívó és fújó hatásával mozgatják, a rendszert ipari számítógép vezérli. A csőpostarendszerben minden szállítható, ami belefér a 160 milliméteres kapszulába. A különböző állomásokról 16-20 kapszula mozgatható a csőrendszerben, a mintával és dokumentumokkal tele kapszula másodpercenként 3 méteres sebességgel halad, míg az üres tartály 6 métert tesz meg 1 másodperc alatt. A rendszer jól automatizálható. A csőpostát használó munkatársak folyamatos oktatásával, a karbantartással minimalizálható a hibák száma – hangsúlyozta a szakember. A cégvezető elárulta: a Debreceni Egyetemhez tartozó kórházban jól vizsgázik a csőpostarendszer. Az SZTE új logisztikai rendszerének első üteme (összesen 4 vonal) 2015 márciusának végére épül föl, majd akár néhány nap múlva üzembe is állítható, vagyis idén tavasztól működni kezd. A szeged automata pneumatikus csőpostarendszerhez tartozó központ 64 vonal kezelésére képes, így a logisztikai hálózat bővíthető.



75 százalékos készültség


A 14,5 milliárd összeköltségvetésű uniós támogatottságú nagyprojekt részeként az SZTE déli klinika kertjében korszerű magkórház formálódik: az akut ellátások többsége egy épülettömbbe kerül, folyamatosa korszerűsítik a már meglévő 410 ágyas klinikát. A projektvezető, Tapasztó Sándor összegzett: a munka 75 százalékával készültek el, eddig 10,86 milliárd forintot már kifizettek.


A legmodernebb logisztikai rendszer szolgálja a betegellátást az újklinikán című sajtóközlemény itt olvasható.

 

Korábban írtuk a TIOP-2.2.7-07/2F/2-2009-0008; Infrastruktúra-fejlesztés a szegedi egészségpólusban projektről.


SZTE-info – Újszászi Ilona

Fotó: Ócsai Gábor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.