SZTE Info

csokapszula_kiemelt

Automata csőpostarendszer lép szolgálatba a szegedi klinikán

A gyors betegellátást, a hatékony egészségügyi beavatkozást szolgálja a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának automata pneumatikus csőpostarendszere. A 2015. március végére elkészülő beruházás eredménye az új klinikai szárnyat, a sürgősségi betegellátó osztályt és a laboratóriumot kapcsolja össze.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Naponta 1400-2000 vér- és egyéb humán mintát elemeznek a Szegedi Tudományegyetem Laboratóriumi Medicina Intézetében. Ezek közül körülbelül 400 mintáról sürgősséggel kell véleményt mondani – tudtuk meg Földesi Imrétől, az SZTE ÁOK Laboratóriumi Medicina Intézetét vezető egyetemi docenstől azon a 2015. március 3-i sajtótájékoztatón, amelyen a minőségi mintaszállítás most kiépülő rendszerét mutatták be.



1 óra helyett néhány perc alatt


A mintákat eddig az ezzel megbízott klinikai munkatársak szállították az egészségügyi intézmény különböző pontjairól a laboratóriumba, vagy az SZTE Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézetbe, átlagosan 1 óra alatt. A betegellátásban felvetődő feladatok gyorsabb és hatékonyabb megoldását biztosítja a most kiépülő csőpostarendszer, amelynek segítségével például a vérminta néhány percen belül a laboratóriumba ér majd.

48 millió forintból, több ütemben alakítják ki a minőségi mintaszállítást szolgáló automata pneumatikus csőpostarendszert a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában.


csokapszularendszer_sajtoreggeli_galeria
A sajtótájékoztatón készült képek itt megtekinthetők


Új logisztikai rendszer


E beruházás rész lett az Infrastruktúra-fejlesztés a szegedi egészségpólusban elnevezésű programnak – közölte a projektvezető. Tapasztó Sándor elmondta: ez a modern logisztikai rendszer első lépésként a 265 ágyas új klinikát, a már meglévő és most felújítás alatt lévő 410 ágyas tömböt – például a véradó helyet, az ambuláns osztályokat, a betegellátó kórtermeket, a fogadó és adminisztrációs irodákat – kapcsolja össze az SZTE Általános Orvostudományi Kar Laboratóriumi Medicina Intézettel, illetve az SZTE Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézettel.

A csőpostarendszernek a legkorszerűbb változatát építi ki a szegedi klinikán a Klimex Medical Kft. A cég ügyvezetője, Lászlóffi Miklós prezentációjában animációs módszerrel mutatta be, hogyan működik majd a több mint 1 kilométer hosszúságú csőpostarendszer.

Másodpercenként 3 méter


 A földbe, a falra és a falban elhelyezett csőrendszerben a mintákat és az azokhoz tartozó dokumentációt tartalmazó kapszulákat a levegő szívó és fújó hatásával mozgatják, a rendszert ipari számítógép vezérli. A csőpostarendszerben minden szállítható, ami belefér a 160 milliméteres kapszulába. A különböző állomásokról 16-20 kapszula mozgatható a csőrendszerben, a mintával és dokumentumokkal tele kapszula másodpercenként 3 méteres sebességgel halad, míg az üres tartály 6 métert tesz meg 1 másodperc alatt. A rendszer jól automatizálható. A csőpostát használó munkatársak folyamatos oktatásával, a karbantartással minimalizálható a hibák száma – hangsúlyozta a szakember. A cégvezető elárulta: a Debreceni Egyetemhez tartozó kórházban jól vizsgázik a csőpostarendszer. Az SZTE új logisztikai rendszerének első üteme (összesen 4 vonal) 2015 márciusának végére épül föl, majd akár néhány nap múlva üzembe is állítható, vagyis idén tavasztól működni kezd. A szeged automata pneumatikus csőpostarendszerhez tartozó központ 64 vonal kezelésére képes, így a logisztikai hálózat bővíthető.



75 százalékos készültség


A 14,5 milliárd összeköltségvetésű uniós támogatottságú nagyprojekt részeként az SZTE déli klinika kertjében korszerű magkórház formálódik: az akut ellátások többsége egy épülettömbbe kerül, folyamatosa korszerűsítik a már meglévő 410 ágyas klinikát. A projektvezető, Tapasztó Sándor összegzett: a munka 75 százalékával készültek el, eddig 10,86 milliárd forintot már kifizettek.


A legmodernebb logisztikai rendszer szolgálja a betegellátást az újklinikán című sajtóközlemény itt olvasható.

 

Korábban írtuk a TIOP-2.2.7-07/2F/2-2009-0008; Infrastruktúra-fejlesztés a szegedi egészségpólusban projektről.


SZTE-info – Újszászi Ilona

Fotó: Ócsai Gábor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *