SZTE Info

unios_konferencia_kiemelt_nagy

Hogyan használja fel hazánk az uniós forrásokat?

Az Európai Unió forrásainak magyarországi felhasználásáról, a kormány új célkitűzéseiről tanácskoztak 2015. március 26-án a Szegedi Tudományegyetem központi épületében. A konferencián a Tisza-parti universitas uniós támogatással megvalósult projektjeiről, sikereiről is beszámoltak. Cikkünkben a konferencián elhangzott néhány előadás vázlatát is közzétesszük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Csepreghy Nándor, fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár és Kis Miklós Zsolt, agrár- vidékfejlesztésért felelős államtitkár is részt vett azon a szegedi konferencián, melyen Magyarország 2014-2020 időszak fejlesztési irányairól tanácskoztak az SZTE központi épületében. A konferencián Kemény Lajos, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese elnökölt.


A rendezvény az Európai Bizottság, a Europe Direct Szeged és az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet szervezésében zajlott.



Egységes fejlesztési stratégia


„2014-ben egyszerre kellett megvonnunk az elmúlt 10 év mérlegét, valamint felkészülnünk az előttünk álló hét év kihívásaira” – mondta Csepreghy Nándor. A fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár előadásában a magyar kormány előtt álló kihívásokról és az új stratégiai irányvonalakról beszélt.


Egységes fejlesztési stratégiára van szükség beazonosítható fókuszpontokkal” – szögezte le az államtitkár. A magyar kormány munkájának köszönhetően az uniós források csökkenése ellenére is növelni tudta az egy főre jutó forrásainak mennyiségét. Míg 2007 és 2013 között 670 ezer forint támogatás jutott egy-egy magyar állampolgárra, addig 2014-2020 között ez már 712 ezer forint lesz.


Az Európai Uniós források felhasználásáról a 2014 és 2020-as időszakra kitűzött cél, hogy a kormány az uniós szabályokat betartva tudja támogatni azokat a helyi gazdaságokat és vállalatokat, melyek nemzetgazdasági partnerek lehetnek. „Hosszú távú gazdasági növekedési pályára kell állítani az országot” – jelentette ki az államtitkár.

 

unios_konferencia_galeria
Hogyan használja fel hazánk az uniós forrásokat? - GALÉRIA


Új rendszer a fejlesztési források tekintetében


A 2014-2020 közötti időszakban jelentős és radikális változásokat vezet be a kormány a fejlesztési forrásokkal kapcsolatosan. Az uniós források új pályázati szakaszában szigorodnak a pályázati lehetőségek, de egyszerűbb lesz a pályázati management. Nagyobb hangsúly helyeződik az innovációra, támogatva az olyan kis-és középvállalkozásokat, valamint az oktatási intézmények mögött álló cégeket, melyek innovációs tevékenységet végeznek.


Az új pályázati rendszer kialakításában cél a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentése, a fejlesztési források egyszerűbb kezelése. Ennek egyik elemeként beszüntetik a biztosíték, garancia intézményét – tudtuk meg.


A kormány egy olyan rendszerátalakítást kínál, mellyel lehetőséget termet arra, hogy Magyarország visszaszerezze azokat az erőket, melyeket az elmúlt években elvesztett” – összegzett Csepreghy Nándor.



Az agrár- és vidékfejlesztés felélénkítése


Az új pályázati szakaszban több mint 12 milliárd euró uniós támogatás fordítható agrár- és vidékfejlesztésre. A kormány agrárpolitikai célkitűzései között szerepel a vidéki munkahelyek fejlesztése, a mikro-, kis- és középvállalkozások kiemelt fejlesztése, a korszerű tudásbővítés és a versenyképesség javítása – fogalmazott Kis Miklós Zsolt. Az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár hangsúlyozta: a kormány célja az erőforrás hatékony, környezetkímélő gazdálkodás erősítése, valamint az ország egyes területei között meglévő különbségek kiegyenlítése.


A 2007-2013-as időszakhoz képest új eljárásrendet dolgoz ki a kormány. A támogatások középpontjába a kis- és középvállalkozások kerülnek, kiemelt fejlesztésbe részesülnek a munkaigényes ágazatok, egyszerűsített támogatás-típusok és egyszerűsített elbírálási eljárást vezetnek be. Az új rendszerben az előleg, a saját teljesítés, a természetbeni hozzájárulás valamint a használt eszközök alkalmazásának lehetősége is megjelenik.


Kiss Miklós Zsolt előadása itt olvasható

 


Hangsúlyos a kertészetek támogatása


Az új ciklusban a beruházás jellegű támogatások esetében a kertészet, ezen belül is a zöldség- és gyümölcstermesztés ágazatai azok, amelyek a korábbinál nagyobb figyelmet kapnak – hallottuk az államtitkártól. Hozzátette: általános cél, hogy olyan ágazatokat támogassanak, ahol valóban munkahelyek jönnek létre. A kertészet mellett ilyenek az állattenyésztési és vízgazdálkodási célú beruházások. A fiatal gazdálkodók az új rendszerben is részesülhetnek átalánytámogatásban, ezen túlmenően beindul egy Fiatal Gazda Tematikus Alprogram is. Ez azt jelenti, hogy intenzív szakképzésben és szaktanácsadásban részesülnek a nyertes pályázók.


A Vidékfejlesztési Program uniós elfogadása 2015. májusára, az egyes pályázatok meghirdetése 2015. nyarától várható – tudtuk meg.

 


Az SZTE, a sikeres pályázó


A 2011-2014-es uniós pályázati ciklusban az SZTE 137 projektet valósíthatott meg több mint 49 milliárd forint EU-támogatást elnyerve és hasznosítva – sorolta a számokat az SZTE gazdasági vezetője. Majó Zoltán meggyőzően válaszolt a kérdésre: „Miben volt sikeres az SZTE?” Elmondta: az „apróbb” – többek között a határmenti együttműködésre építő – tervek valóra váltása mellett az egyetemi infrastruktúrát fejlesztő TIOP-programokkal több mint 26 milliárd forinttal, míg a tudományt „gondozó” TÁMOP-projektekkel több mint 14 milliárd forinttal lett gazdagabb az SZTE.


A „Tudássétány” több oktatási és kutatási épület megújulását, illetve az SZTE Mérnök Kar új bázisának a fölhúzása mellett az egészségügyet szolgáló 265 ágyas magkórház, valamint az SBO mellett az 1970-es évek színvonalán álló 410 ágyas klinikai tömb felújítását eredményezte – részletezte a gazdasági vezető. Zöld egyetem lett az SZTE – köszönhetően például a geotermikus és napenergiát hasznosító beruházásoknak. Ennek jelentőségét kifejezi, hogy az évi 2 milliárd forint energiaköltségű SZTE évi 100 millió forint körüli összeget takarít így meg.


„Újabb projekteket generálnak a tudományos kutatást támogató TÁMOP-pályázatok” – mutatott grafikonokat Majó Zoltán. A gazdasági vezető szerint a számszerűsíthető sikerekhez nagyban hozzájárult az erős projektmenedzsment: az EU-forrásokat 99,2%-os biztonsággal hívta le az SZTE, ami kiváló eredménynek számít.


„Mennyire lesz sikeres az SZTE a 2014-2020-as időszakban?” Kérdésére válaszolva Majó Zoltán szerint a siker attól is függ majd, hogy az SZTE mennyire tudja hálózati kapcsolatait mozgósítani. A jövő érdekes kérdésének nevezte, hogy „az ELI körül sikerül-e kialakítani a Tudásparkot?” Elkerülhetetlen a technológiai váltás: szerinte az SZTE-nek is lépnie kell, mert a robotika a XXI. század új „vivőhulláma”.


Majó Zoltán előadása itt olvasható



Gyarmati Zoltán, a Csongrád Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Oszályának vezetőjének előadása itt elérhető.


Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkárának előadása itt elérhető.


SZTEinfo – Gajzer Erzsébet, Újszászi Ilona

Fotók: Gajzer Erzsébet

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.