SZTE Info

napfogyatkozas_kiemelt_nagy

Napfogyatkozás-csodáló egyetemi polgárok

Csillagászok, fizikusok, egyetemi hallgatók, az SZTE rektora és számos munkatársa is kíváncsian szemlélte a 2015. március 20-án délelőtt megfigyelhető napfogyatkozást.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Legközelebb 2026-ban lesz olyan napfogyatkozás, amelyet Magyarországról is megfigyelhetünk. Talán ez a dátum és a verőfényes tavaszi időjárás is oka volt annak, hogy kitüntetett figyelmet szántak a szegedi egyetem polgárai is a 2015. március 20-án megfigyelhető égi csodának, a (részleges) napfogyatkozásnak.

 

Napfogyatkozas_2015._marcius_20
Napfogyatkozás-csodáló egyetemi polgárok - GALÉRIA


Az Agórában csillagászok magyaráztak


Szegedről nézve a napfogyatkozás 2015. március 20-án 9 óra 39 perckor kezdődött. Itt a maximális (62,7 %-os) fedés 10 óra 48 perckor következett be. A napfogyatkozás jelensége 11:59-kor ért véget – adott helyzetjelentést a csillagász Szalai Tamás. A Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék munkatársa és még legalább félszáz egyetemi oktató és hallgató a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában összegyűlt mintegy 800 diáknak magyarázott a fényről.

A fizikai kísérletek mellett a napfogyatkozást 5 távcsővel figyelhették meg a fiatalok. A szakértők az SZTE Természettudományi és Informatikai Karáról, valamit Juhász Gyula Pedagógusképző Karáról, valamint a gyakorló gimnáziumában elhelyezett SzeReTeD laborból érkeztek.

„Napnéző szemüveget, hegesztőüveget vittünk, így minden érdeklődő megnézhette egy pillanatra a napfogyatkozást” – tudatta Szalai Tamás. Aki nem jutott a távcsövekhez, azok számára a kivetőn mutatták meg az égi jelenséget.

„A Fény Nemzetközi Éve 2015” magyarországi és Csongrád megyei programjait megnyitó akadémikus, Szabó Gábor, az SZTE rektora a tanszékéről hozott napnéző szemüveget a hivatali dolgozószobájába. Onnan kilépve a munkatársainak – többek között Kiss Ágnes titkárnőnek is – segített megszemlélni a napfogyatkozást: a rektori hivatal üvegtetejű átriumán keresztül nézhették az égi csodát.

 


Villámcsődület a Dóm téri oktatási épület előtt


Egyetlen hegesztéskor használatos pajzsot adott kézről kézre a medikusok és gyógyszerész-hallgatók csapata: legalább negyven magyar és külföldi diák nézte a szegedi dóm árnyékából a Nap és a Hold égi „randevúját”.

Közkincs lett jónéhány percent át a szegedi dóm körüli építkezésen dolgozó Gordiusz ’95 Zrt. munkatársainak „védőszemüvege”.

– A klinikakertből az egyetemi órámra tartva láttam meg, hogy a dóm tövében két munkás a hegesztéskor használatos pajzson át néz a Napba. Gondoltam egyet és megkérdeztem tőlük: kölcsön adnák-e nekem is a „védőszemüveget”, hogy legalább egy pillanatot elcsíphessek a csodás napfogyatkozásból – mesélte Mohácsi Bettina. Az SZTE első éves gyógyszerészhallgatója elárulta: gyermekkora óta hobbija a csillagászat. – Roppantul sajnáltam, amikor kiderült számomra, hogy a péntek délelőtti két órám közti szünetben nem lesz módom megcsodálni a napfogyatkozást az Agóra programján, csillagászok magyarázatát hallgatva. Ezért kaptam az alkalmon, amikor meglátta a hegesztéskor használatos pajzsot… – mosolygott a „kölcsönző” Szántó Tibor villanyszerelőre. Ötletgazdaként nem bánta, hogy másoknak – például e sorok írójának is – örömet szerezhetett kezdeményező készségével. Ugyanis Bettina köré gyűltek a járókelők és az SZTE úgynevezett nagy oktatási épületéből kilépő medikusok, hogy a kölcsön kapott pajzs védelmében ők is belenézhessenek a Napba.

 


Sarló alakúvá váló napkorong


Lelkesen invitálták társaikat, hogy osztozzanak a különleges égi csoda látványában a szegedi egyetemen angolul orvostudományi ismereteket tanuló fiatalok is. Kézről kézre adták az egyetlen pajzsot, hogy annak sötét üvegén át megpillanthassák a sarló alakúvá változó napkorongot. A két másodéves medikus, Dániel és Klaudia is örömét lelte a látványban. A misztikus szűrt fényben lelkesen magyarázták egymásnak, ki mit látott. A Föld különböző szegleteiből érkező és Szegeden tanuló egyetemisták együtt örültek, ahogy ismét teljessé vált a Nap uralma az égbolton.  

– A teljes napfogyatkozás élményére is emlékszem, pedig még csak négy éves voltam – jegyezte meg, majd gyorsan kiszámolta: legközelebb 31 évesen láthat hasonló égi csodát.


SZTEinfo – szöveg: Újszászi Ilona

Fotók: Kovács Gábor Szalai Tamás, Újszászi Ilona

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében