SZTE Info

napfogyatkozas_kiemelt_nagy

Napfogyatkozás-csodáló egyetemi polgárok

Csillagászok, fizikusok, egyetemi hallgatók, az SZTE rektora és számos munkatársa is kíváncsian szemlélte a 2015. március 20-án délelőtt megfigyelhető napfogyatkozást.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Legközelebb 2026-ban lesz olyan napfogyatkozás, amelyet Magyarországról is megfigyelhetünk. Talán ez a dátum és a verőfényes tavaszi időjárás is oka volt annak, hogy kitüntetett figyelmet szántak a szegedi egyetem polgárai is a 2015. március 20-án megfigyelhető égi csodának, a (részleges) napfogyatkozásnak.

 

Napfogyatkozas_2015._marcius_20
Napfogyatkozás-csodáló egyetemi polgárok - GALÉRIA


Az Agórában csillagászok magyaráztak


Szegedről nézve a napfogyatkozás 2015. március 20-án 9 óra 39 perckor kezdődött. Itt a maximális (62,7 %-os) fedés 10 óra 48 perckor következett be. A napfogyatkozás jelensége 11:59-kor ért véget – adott helyzetjelentést a csillagász Szalai Tamás. A Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék munkatársa és még legalább félszáz egyetemi oktató és hallgató a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában összegyűlt mintegy 800 diáknak magyarázott a fényről.

A fizikai kísérletek mellett a napfogyatkozást 5 távcsővel figyelhették meg a fiatalok. A szakértők az SZTE Természettudományi és Informatikai Karáról, valamit Juhász Gyula Pedagógusképző Karáról, valamint a gyakorló gimnáziumában elhelyezett SzeReTeD laborból érkeztek.

„Napnéző szemüveget, hegesztőüveget vittünk, így minden érdeklődő megnézhette egy pillanatra a napfogyatkozást” – tudatta Szalai Tamás. Aki nem jutott a távcsövekhez, azok számára a kivetőn mutatták meg az égi jelenséget.

„A Fény Nemzetközi Éve 2015” magyarországi és Csongrád megyei programjait megnyitó akadémikus, Szabó Gábor, az SZTE rektora a tanszékéről hozott napnéző szemüveget a hivatali dolgozószobájába. Onnan kilépve a munkatársainak – többek között Kiss Ágnes titkárnőnek is – segített megszemlélni a napfogyatkozást: a rektori hivatal üvegtetejű átriumán keresztül nézhették az égi csodát.

 


Villámcsődület a Dóm téri oktatási épület előtt


Egyetlen hegesztéskor használatos pajzsot adott kézről kézre a medikusok és gyógyszerész-hallgatók csapata: legalább negyven magyar és külföldi diák nézte a szegedi dóm árnyékából a Nap és a Hold égi „randevúját”.

Közkincs lett jónéhány percent át a szegedi dóm körüli építkezésen dolgozó Gordiusz ’95 Zrt. munkatársainak „védőszemüvege”.

– A klinikakertből az egyetemi órámra tartva láttam meg, hogy a dóm tövében két munkás a hegesztéskor használatos pajzson át néz a Napba. Gondoltam egyet és megkérdeztem tőlük: kölcsön adnák-e nekem is a „védőszemüveget”, hogy legalább egy pillanatot elcsíphessek a csodás napfogyatkozásból – mesélte Mohácsi Bettina. Az SZTE első éves gyógyszerészhallgatója elárulta: gyermekkora óta hobbija a csillagászat. – Roppantul sajnáltam, amikor kiderült számomra, hogy a péntek délelőtti két órám közti szünetben nem lesz módom megcsodálni a napfogyatkozást az Agóra programján, csillagászok magyarázatát hallgatva. Ezért kaptam az alkalmon, amikor meglátta a hegesztéskor használatos pajzsot… – mosolygott a „kölcsönző” Szántó Tibor villanyszerelőre. Ötletgazdaként nem bánta, hogy másoknak – például e sorok írójának is – örömet szerezhetett kezdeményező készségével. Ugyanis Bettina köré gyűltek a járókelők és az SZTE úgynevezett nagy oktatási épületéből kilépő medikusok, hogy a kölcsön kapott pajzs védelmében ők is belenézhessenek a Napba.

 


Sarló alakúvá váló napkorong


Lelkesen invitálták társaikat, hogy osztozzanak a különleges égi csoda látványában a szegedi egyetemen angolul orvostudományi ismereteket tanuló fiatalok is. Kézről kézre adták az egyetlen pajzsot, hogy annak sötét üvegén át megpillanthassák a sarló alakúvá változó napkorongot. A két másodéves medikus, Dániel és Klaudia is örömét lelte a látványban. A misztikus szűrt fényben lelkesen magyarázták egymásnak, ki mit látott. A Föld különböző szegleteiből érkező és Szegeden tanuló egyetemisták együtt örültek, ahogy ismét teljessé vált a Nap uralma az égbolton.  

– A teljes napfogyatkozás élményére is emlékszem, pedig még csak négy éves voltam – jegyezte meg, majd gyorsan kiszámolta: legközelebb 31 évesen láthat hasonló égi csodát.


SZTEinfo – szöveg: Újszászi Ilona

Fotók: Kovács Gábor Szalai Tamás, Újszászi Ilona

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.