SZTE Info

napfogyatkozas_kiemelt_nagy

Részleges napfogyatkozás: 2015. március 20-án – bemutató a szegedi Agórában

Ismét napfogyatkozást láthatunk Magyarországról 2015. március 20-án, pénteken a délelőtti órákban. A különleges égi jelenségről csillagászok tartanak bemutatót.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A 2015. március 20-i fogyatkozás teljes napfogyatkozás. Ám a jelenség teljesség sávja lakott területektől távol, az Atlanti-óceán vidékein helyezkedik el. A hazánkhoz legközelebbi szárazföld, ahonnan meg lehet figyelni a teljességet, a Feröer-szigetek” – magyarázza Szalai Tamás csillagász, a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék munkatársa.

A jelenség Európa teljes területéről látható, minél nyugatabbra, minél közelebb helyezkedünk el a teljesség sávjához, annál nagyobb mértékű részleges fogyatkozást láthatunk.

 


A szegedi látvány


Szegedről nézve a napfogyatkozás 2015. március 20-án 9 óra 39 perckor kezdődik. Itt a maximális (62,7 %-os) fedés 10 óra 48 perckor következik be. A napfogyatkozás jelensége 11:59-kor ér véget.

„Magyarország területéről hasonló mértékű napfogyatkozást legközelebb csak 2026-ban lehet megfigyelni” – hívja föl az égi látványosság jelentőségére a figyelmet a csillagász.

 

A fény jegyében


A 2015 a Fény Nemzetközi Éve Csongrád megyei szervezőbizottsága a részleges napfogyatkozás alkalmából bemutató programot szervez a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában.
A kapunyitás – 2015. március 20-án 9 óra – után a látványosnak ígérkező eseményt a Szegedi Tudományegyetem csillagászai vezetik fel.

Szalai Tamás megnyitóját követően 9 óra 30 perctől Bódi Attila tart előadást „Amit a napfogyatkozásokról tudni érdemes” címmel.

Az előadást követően az SZTE csillagász munkaközössége, valamint a Magyar Csillagászati Egyesület szegedi csoportjának tagjai közreműködésével napszűrővel ellátott távcsövek és speciális védőszemüvegek segítségével követhetik véget az érdeklődők a napfogyatkozást a szegedi Agóra udvaráról.

Párhuzamos kísérőrendezvényként – a Fény Nemzetközi Évéhez ilyen módon is kötődve – az épület földszinti nagytermében és folyosóin 10-12 óra között fénytani kísérleti bemutatókon és interaktív foglalkozásokon is részt vehetnek az érdeklődők.

Lehetőség lesz – többek között – legóból készülő távcsőmodell és egyszerű napóra készítésére. De az emberi látás fizikáját is megismerhetik az érdeklődők. Sőt: a különböző optikai és fotonikai jelenségeket megfigyelésére ugyancsak alkalom kínálkozik. Ráadásul az épülő ELI-ALPS lézerközpont munkatársai is megjelennek egy bemutatkozó standdal.
A program rossz idő esetén sem marad el: ez esetben az előadást követően, a fénytani bemutatók és foglalkozások mellett webkamerás közvetítésen keresztül lehet követni a napfogyatkozást.

A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak a programra! A szervezők kérése, hogy az iskolai és egyéb, nagyobb létszámú csoportok részvételi szándékukat (intézmény neve, az érkező csoport létszáma, a tanulók életkora, a kísérő tanár neve, e-mail címe, mobilszáma) 2015. március 18-ig jelezzék Miltner Tímeánál az mtimea@agoraszeged.hu e-mail címen.

 


Hogy nézzünk a Napra?


„Soha ne nézzünk közvetlenül a Napba, se szabad szemmel, se távcsővel, se fényképezőgéppel, vagy a videokamera keresőjével! – figyelmeztet Szalai Tamás. A csillagász hangsúlyozza: az erős fénytől maradandó szemkárosodást szenvedhetünk, vagy akár azonnal megvakulhatunk!

A napfogyatkozás megfigyeléséhez is csak speciálisan erre a célra készített, fémtartalmú szűrőket (napnéző szemüveg, távcsőhöz való gyári napszűrő fólia), vagy minimum 12-es fokozatú hegesztőüveget szabad használni. Nem biztonságos a kormozott üveg, a fotografikus neutrálszűrő, a túlexponált színes film, vagy a napszemüveg használata sem!


További információk.


A március 20-i szegedi program megvalósításában a fentebb említett szervezetek mellett az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád Megyei Csoportja, az SZTE Ságvári Endre Gyakorlógimnázium Szegedi Regionális Természettudományos Diáklaboratóriuma, az SZTE TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszéke, valamint az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar több tanszéke is részt vesz.

A programot részben a TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005, „Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feladatokra" című projekt támogatja.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében