SZTE Info

Könyvbemutató: kulcsszavak a második világháborúhoz

A média relativizálja a háború borzalmait. Holott a háború rettenetes. A valós háborús hétköznapok hangulatát villantják fel, cselekvési lehetőségeit mutatják be a ma fiataljai számára is átélhető és megérthető módon a szegedi történészek tanulmánykötetei. Két könyv – a „Háborús hétköznapok hadszíntéren, hátországban 1939-1945”, illetve a „Perben és haragban világháborús önmagunkkal” című kiadvány – bemutatóján jártunk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Neves történészek ajánlották az olvasó figyelmébe – a Kronosz Kiadó, a Magyar Történelmi Társulat és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szervezésében a szegedi egyetem kötelékébe tartozó francia központban tartott programon – a „Háborús hétköznapok hadszíntéren, hátországban 1939-1945” című 19 szerzős kiadványt, illetve Pihurik Judit: Perben és haragban világháborús önmagunkkal című tanulmánykötetét.

 

  A 19 közül 10 szegedi szerző


„A totális rendszerek működését történetek elbeszélésén keresztül lehet leginkább megérteni” – hangsúlyozta Szász Zoltán történész, címzetes egyetemi tanár, mikor méltatta a 19 tanulmányt tartalmazó, három és félszáz oldalas, Háborús hétköznapok hadszíntéren, hátországban 1939-1945 című kötetet. Kijelentette: „a recenzensek rémálma a tanulmánykötet ismertetése”, majd nagy részletességgel ecsetelte a szerzők érdemeit.

Kiemelte a kötetben olvasható 100 szavas „háborús szótár” elemzésének fontosságát a manapság a kulcsszavak alapján gondolkodó ifjúság szempontjából is.

Az 1939-1945 közötti háborús hétköznapokról 2013-ban Szegeden tartottak konferenciát. Az akkor elhangzó előadások képezték az alapját a most kötetté szervezett tanulmányoknak.

A szegedi történészek – A. Sajti Enikő, Csernus Sándor, Olasz Lajos, Zombori István, Kiss Gábor Ferenc, Cora Zoltán, Molnár Judit, Karsai László és Pihurik Judit – a hétköznapokat érintő, mégis izgalmas témákat feszegetnek.

„A front és a hátország közötti kapcsolatból sokat megmutatnak e tanulmányok” – jelentette ki Szász Zoltán, aki korábban első világháborús leveleket vizsgált. Szerinte „a katonák az otthont igyekeznek berendezni a fronton” – például a disznóvágással, a hétköznapokat idézik a cukor és szappan körüli sefteléssel, az óra „zabrálással” is.

 

  Kilátástalan helyzetben a saját szerep


A kötet szerzői közé olyan neves történészek emelődtek, mint például Ormos Mária, Gyáni Gábor, Szakály Sándor, Széchenyi Ágnes, Simon Attila, vagy a kötetet Pihurik Judittal együtt szerkesztő Gyarmati György. Közülük a recenzens kiemelte – többek között – a naplókat feldolgozó Gyáni Gábor tanulmányát.

„Illyés Gyula tépelődéseit akár lakmusz-papírnak is tekinthetjük a kor vizsgálatakor. Az író a kilátástalan helyzetekben is keresi a saját szerepét” – fogalmazott az egyik tanulmány kapcsán Szász Zoltán, aki saját háborús élményeit is felvillantotta.

A gyerekek szempontjaihoz adnak adalékot Ormos Mária és Harsányi Iván személyes visszaemlékezései, amelyeket külön kategóriaként minősített izgalmasnak a történész. Hozzátette: például a légóval és az egészségüggyel, a zsidó hétköznapokkal, a csendőrséggel, a francia hadifoglyokkal is foglalkozik tanulmány. Szerinte ez a sokszínűség is oka annak, hogy „a könyvet lapozva, a tanulmányokat olvasva mindannyian fölismerhetünk valami újat a családunkról”. Hangsúlyozta Szász Zoltán: „emlékőrzés, a múlt bevallása is ez a kötet, amely – élvezetes olvasmányként – átélhetővé teszi a háború hétköznapi borzalmát” mai világunkban, amikor a média relativizálja azt.

 

  Hideg napok Csúrogon


„Katonaruhába öltöztetett hétköznapi emberek sorsa, magatartása, cselekvési lehetőségei érdeklik Pihuruk Juditot” – állapította meg A. Sajti Enikő. A Szegedi Tudományegyetem történész professzora mutatta be kollégája, Pihurik Judit: Perben és haragban világháborús önmagunkkal című kötetét. Elárulta: a szerzővel sokat beszélgettek a memoárok forrásértékéről, a magyar-szerb kapcsolatokra is nagy hatást gyakorló világháborús „délvidéki eseményekről”.

A 8 tanulmányból építkező Pihurik-kötetet az emberi sorsok tartják össze, mindegyik arra a kérdésre keresi a választ: „Hogyan lehetséges az irracionális időszakot racionálisan, a történetírás szabályai és az emberek szemszögéből is leírni?”

A délvidéki témákkal foglalkozó 4 tanulmány közül kórképként kiemelte az újvidéki katonai parancsnoknak a polgári perét bemutató szöveget. Reflektort irányított arra a tanulmányra is, amely a Csúrogon 1942 januárjában történt megtorlás következményeiről szól. A vajdasági faluban megtizedelik a helyi szerb lakosságot, így arányaiban még az újvidéki „hideg napok” történéseinél is súlyosabb események nyomasztják az emlékezetet. Ugyanakkor az ezt követő számonkérés bizonyítja: a magyar honvédségben a háború idején is rend uralkodott.

„Pihurik Judit kézben tartja a forrásokat, képes azokat társadalomtörténeti következtetésekre és egyéni sorosok jellemzésére, rekonstruálásra is hasznosítani” – hangsúlyozta A. Sajti Enikő. Nem az államhatalom, az elnyomó szerv szemszögéből mutatja be a világháborút, hanem a hétköznapi ember útkeresései, a civil szempontok, a lehetséges magatartásmódok alapján: az egyén cselekvési lehetőségeit teszi nagyító alá. Ezért is érdemes e kötetet, mint „nemzeti emlékezetcsomagot” kézbe venni és a tanulmányokat elolvasni. A professzor szerint „saját történelmének valós ismerete adhat bátorságot minden nemzetnek a jövő építésére”.


*

A Háborús hétköznapok hadszíntéren, hátországban 1939-1945 című többszerzős tanulmánykötet, illetve Pihurik Judit: Perben és haragban világháborús önmagunkkal című könyve egyaránt megvásárolható a Líra könyvesboltjaiban, illetve a Kronosz Kiadótól is megrendelhető: www.kronoszkiado.hu, www.facebook.com/kronosz.kiado.



SZTEinfo – Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. január 09.

SZEM_2018_dekanok_nyito

Mi a szegedi egyetem küldetése? A 2000-ben született 12 karú szegedi universitas kari vezetőinek válaszai az SZTE honlapján a Pillanatfölvétel a dékánoktól interjúsorozatban olvashatóak. Ezekre épül a Szegedi Egyetem Magazin alábbi összeállítása, amely az SZTE 12 karának hasonlóságait, az összetartó és előre vivő erőket villantja föl.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 20.
    18:00 - 19:00
    Születni kell a vezetésre vagy az tanulható? Ha születni kell rá, miért tanítjuk? Mi teszi sikeressé a 21. század vezetőit? Mit üzen Dzsingisz kán és Steve Jobs a ma vezetőinek? Mi a vezetés felelőssége? Mi a morál, az etika szerepe a vezetésben? Mit hoz a jövő, hogyan alkalmazkodik a változáshoz a (tudás)társadalom? Hogyan alakítja a munka és az iskola világát, mindennapi életünket az AI (mesterséges intelligencia), a VR (virtuális valóság), az AR (kiterjesztett valóság) és az 5G? Izgalmas kérdések, hiteles válaszok - vendégünk dr. Baráth Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézetének igazgatója!
  • május 20.
    18:30 - 19:30
    Joe Vitone-nal Kis Péter beszélget a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban is kiállított képeiről. "Joe Vitone 'Családi felvételek: Portrék az amerikai rozsdaövezetből' című sorozata az alkotó az ohiói Akronben és környékén élő családtagjairól készült. Az 1998 óta készülő anyag az amerikai rozsdaövezet (az USA észak-keleti, egykori nagyipari régiója) munkásosztálybeli közösségeiben élők személyes kapcsolatainak alakulását dokumentálja. Vitone a képeket nyári látogatásai alkalmával készíti, és olyan családi ünnepekkel, házasélettel, válással, függőséggel, munkanélküliséggel vagy gyermekszületéssel kapcsolatos pillanatokat örökít meg, melyek az egész országban részei a családi életnek." (Theresa Bembnister, segédkurátor, Akron Művészeti Múzeum) Joe Vitone dokumentarista fotóművész és oktató a texasi Austin városából. Művei főként nagyformátumú portrék és az Egyesült Államokban készült tájképek, panorámaképein pedig különböző kultúrák hagyományait vizsgálja. Hagyományos és digitális fotográfiával, illetve elektronikus médiával kapcsolatos kurzusokat tart a St. Edwards Egyetemen. Elnyerte a National Endowment for the Arts ösztöndíját, Fulbright-ösztöndíjasként pedig Costa Ricában dolgozott egy családi gazdálkodással kapcsolatos projekten. Számos kiállítása volt többek között a New York University-n, a Limában található Perui-Észak-amerikai Kulturális Intézetben, a portlandi Oregon Fotóművészeti Központban és a Houstoni Fotográfiai Központban. Fotói részét képezik a Clevelandi Művészeti Múzeum, a Kreatív Fotográfiáért Központ, a Houstoni Szépművészeti Múzeum és a Smithsonian Intézet Amerikai Történelem Múzeuma gyűjteményének. American Corner fotópályázata: Parafrázis Fotópályázat / Paraphrase Photo Contest https://www.facebook.com/events/856167818100087/
  • május 21.
    14:00 - 18:00
    A SZTE BTK Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék a Bonni Egyetem Médiatudományi Tanszékével közösen nemzetközi workshopot szervez május 21-én Screen Cultures címmel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
  • május 21.
    17:00 - 18:00
    Pászka Imre professzorral, a SZAB Szociológiai Munkabizottság alapító elnökével 70. születésnapja és készülő kötete kapcsán beszélget Jancsák Csaba a SZAB Szociológiai Munkabizottság elnöke és Dávid Benjámin hallgató.
  • május 21.
    19:30 - 20:30
    A Bharatanatyam Dél-India klasszikus tánca, amely leszármazottja a több évezredes múltra visszatekintő templomi táncosnők, a dévadászik művészetének. A 20. században a Bharatanatyam színpadi műfajjá vált. A táncos a zene, tánc, színészet és költészet egységét hivatott megidézni, hogy ezzel spirituális magasságokba emelje nézőjét és önmagát. Subhashini Goda indiai származású táncművész, tánctanár; Erasmus Mundus – Choreomundus ösztöndíjat nyert táncelmélet és -gyakorlat, illetve kulturális örökség témakörben, jelenleg az SZTE BTK Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszéken folytatja tanulmányait. Egyéni táncelőadások, valamint csoportos tradicionális és kortárs táncdrámák kimagasló előadója és alkotója. Többszörös szakmai elismerésben részesült: 2013-ban és 2014-ben legjobb előadói díjat, valamint kiváló táncművész minősítést kapott. A Kala Sangam Tánccsoport 2003 óta működik Szegeden. A tánccsoport vezetője, Kiss Tímea Somi Panninál kezdte, majd Indiában folytatta tanulmányait Anuradha Shinde tanárnőnél és Adyar K. Lakshman táncmesternél. Tanítványaival számos fellépésen, fesztiválon vettek részt, adtak önálló táncestet. A fellépők csoportos és szóló tánckoreográfiákat adnak elő, mely alkalmon az összes tánccsoport megmutatja magát, magyar és indiai származású tanítványok egyaránt. Belépőjegy elővételben és SZTE diákigazolvánnyal 990 Ft, a rendezvény napján 1300 Ft