SZTE Info

Dijazott_fiatalok_kiemelt

SZAB: tudományos előadás a baktériumok világáról és díjeső

Videóüzenet, köszöntők, tudományos előadás, díjátadók. Így kezdődött a Magyar Tudomány Ünnepének 2015. évi novemberi eseménysora az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága székházában. A folytatás bemutatását is ösztönzi a SZAB második média pályázata.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Jelképi jelentőségűnek nevezte Fülöp Ferenc, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke, hogy az idei Magyar Tudomány Napján, 2015. november 3-án az akadémikusok, az egyetemi kutatók és oktatók képviselői mellett megjelentek a társadalom különböző szekciói is.

Külön tisztlettel köszöntötte a vendégek sorában Kiss-Rigó Lászlót, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspökét, Lukács János rendőr dandártábornokot. Az MTA SZAB-elnök üdvözölte Ormos Pál akadémikust, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatóját, Kemény Lajos professzort, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettesét, az MTA SZAB elnökségét és tagságát, a díjazottakat-

 

 

Videoüzenet az MTA elnökétől


Lovasz_L_videouzenetAz ország több területi akadémiai bizottsági székházában, egyszerre nyitotta meg a tudomány idei ünnepi hónapját az MTA elnöke, Lovász László akadémikus videoüzenete. A matematikus elmondta: november 3. a tudománnyal foglalkozók, a tudás iránt érdeklődők jeles napja: 1825-ben ezen a napon ajánlotta fel Széchenyi István egy éves jövedelmét egy magyar tudós társaság létrejöttére.

November 3. napját az országgyűlés törvénnyel nyilvánította a tudomány napjává, ünnepévé. Több mint egy évtizede hagyománnyá vált az is, hogy e napon egy hónapig tartó rendezvény-sorozat veszi kezdetét, melynek középpontjában a tudomány áll – idézte föl a közelmúltat az MTA elnöke.

„Az idei novemberben is rajtunk, tudósokon a sor, hogy bemutassuk eredményeinket a széles nagyközönség számára” – hangsúlyozta Lovász László. Kiemelte: a programba az MTA és intézmény-hálózata mellett bekapcsolódnak az egyetemek és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat is.

 

A tudomány evolúciója, valós és virtuális világok. Ez a tudomány ünnepének idei mottója. „Miként fejlődnek és finomodnak a tudomány módszerei? Hogyan tárul fel általuk a bennünket körülvevő világ? Mi tekinthető hiteles tudományos eredménynek és mi tartozik a megalapozatlan hiedelmek világába?” – sorolta az Akadémia azokat a kérdéseket, melyekre választ keres az országos rendezvény-sorozat, a Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ).

 

 

A WFS és a területi bizottságok


A tudomány nemzetközi súlyát, elismertségét mutatja a World Science Forum, a Tudomány Világfóruma az Akadémia székházában. A világ minden tájáról érkező és politikával is foglalkozó tudósok, illetve a tudomány iránt is érdeklődő tudósok cserélnek eszmét - magyarázta. A WFS konferencia mottója: a tudomány lehetőségteremtő ereje. „A tudomány társadalmi kapcsolata, a fenntartható fejlődés, a tudomány iránti bizalom” – sorolta a 2015. november 4-7. közötti tanácskozáson terítékre kerülő témákat.

„Az Akadémia területi bizottságai mindig is hatékonyan járultak hozzá a tudományos eredmények megismeréséhez. Most is sokat tesznek azért, hogy a tudomány idei programsorozata még a korábbi években megszokottnál is változatosabb legyen” – fejtette ki véleményét Lovász László. Az MTÜ idei változatosságát bemutató példák sorában megemlítette: Szegeden a fogorvostudomány új fejlődési irányairól lesz szó.

„A helyi tudományos közösségek, a pedagógusoktól az egyetemi hallgatókig meghatározzák egy-egy régió tudományos életét, jelentőségük felbecsülhetetlen” – állította.

Az MTA-elnök videó-üzenetében több fővárosi tudományos programot is az érdeklődők figyelmébe ajánlott. Az MTA kutatóhelyei tárt kapukkal, előadásokkal várják az érdeklődőket.

„A tudomány izgalmas és sokszínű világ, ahol sosincs megfellebbezhetetlen válasz” – fogalmazott videoüzenete zárásaként Lovász László. Az MTA elnöke szerint ezt bebizonyítja a rendezvény-sorozat, amelyhez tartalmas időtöltést kívánt.

 

SZAB_tudomany_unnepe_2015_november
SZAB: tudományos előadás a baktériumok világáról és díjeső - GALÉRIA

 


Az egyetem hatása


Az ünnepek sokféleségéről Kemény Lajos professzor, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese beszélt köszöntőjében. – A személyes és a közösség ünnepei alkalmat kínálnak arra, hogy átgondoljuk miként telt el az idő az előző jubileum óta, terveket szőhetünk a következő jeles napig. A tudományban betöltött – egyéni, közösségi – szerep átgondolására kínál alkalmat a Magyar Tudomány Ünnepe. Minden esztendő novemberében visszatekinthetünk arra, hogy az elmúlt években mit tettünk le az asztalra, átgondolhatjuk: a következő években mit szeretnénk csinálni.

Szeged „hatalmas vállalataként” jellemezte a szegedi egyetemet a rektorhelyettes. – A tudás, amit az SZTE és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja együtt letesz az asztalra, az mérhető paraméter. Nekünk nincs Audink, mint Győrnek, nincs Mercedesünk, mint Kecskemétnek, de itt a tudományos teljesítményt nyújtó két tudományos intézmény. Mérhető ez is, igaz, nem a gyártó szalagról leguruló autók számával, hanem a tudományos élet által nyújtott impakt faktorral, citációval – sorolta, majd aláhúzta: e tudományos teljesítmény gazdasági kihatásai legalább annyira jelentősek, mint egy óriásvállalat esetében.

A Szegedi Tudományegyetem a régió legnagyobb vállalkozásaként 70 milliárd forint évi költségvetéssel, 23 ezer hallgatóval, 2300 egyetemi oktatóval, 7 ezer alkalmazottal dolgozik –sorolta a számokat. Itt szinte minden család ezer szállal kötődik a szegedi egyetemhez. Ezzel is igazolta az MTÜ szegedi rendezvénysorának mottóját: A tudomány alakító ereje.

– Ha mérleget vonunk, ki kell jelenteni: a két intézmény jól dolgozott. A tervekről pedig annyit: a következő években még jobban ki kell használnunk az SZTE és az SZBK közelségét – hangsúlyozta Kemény Lajos. – A következő 3-4 hétben különböző tudományterületek képviselői számolnak be arról, mit tettek az elmúlt egy évben és stratégiai kitekintést adnak jövőbeli terveikről – emlékeztetett a rektorhelyettes, aki az SZTE nevében kellemes időtöltést, kikapcsolódást kívánt a tudomány hónapjának rendezvényein.

 

– Szeged város önkormányzata támogatja az ifjú kutatók díjazását – tette hozzá Fülöp Ferenc. A SZAB elnöke szerint a jelenleginél és az eddigieknél sokkal jobban kellene támaszkodnia a városnak a tudomány két szegedi zászlóshajójára, be kellene vonni az itt dolgozókat a döntésekbe.

 

 

Nagyító alatt az egysejtű túlélőgépek


– Az evolúció nem elvont, nehezen vizsgálható tudományterület, hanem komoly gyakorlati jelentősége van az evolúcióbiológusok vizsgálódásainak. Ezt az állítást a baktériumok antibiotikumok rezisztenciájának a szerepével szeretném igazolni – jelentette ki Pál Csaba. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézet Kísérleti Evolúcióbiológiai Csoport 2015. évi Bolyai János Alkotói Díjas tudományos főmunkatársa Az evolúció vizsgálata valós időben címmel tartott előadást.

Egysejtű túlélőgépekként jellemezte a baktériumokat Pál Csaba. Beszélt erős sejtszerkezetükről, felépítésükről, majd kijelentette: a baktériumoké a múlt, a jelen és a jövő is. – Mérettartományban és komplexitásban az emberi vörösvértest 10 mikrométer, a milliméter századrésze. Ennél jóval kisebb és egyszerűbb a baktérium. A vírusok önálló anyagcserével nem rendelkeznek – mutatta a kutató, milyen élőlényekkel foglalkoznak a laboratóriumukban.

Unalmas élet a baktériumoké. Paradicsomi környezet számukra a tápanyagokban gazdag környezet, ahol nem tesznek mást, mint növekednek és osztódnak, növekednek és osztódnak, növekednek és osztódnak, amíg a tápanyagra lelnek. – De stressszes is a baktériumok élete, mert folyamatosan éheznek. Mivel nem találnak korlátlan mennyiségű tápanyagra, ez limitálja a növekedésüket.

– Az evolúció rendkívül gyors a baktériumok világában. Ennek egyik oka, hogy gyors a szaporodásuk, hatalmas az egyedszáma egy-egy populációnak. A genetikai változások is gyakoriak. Az újabb és újabb mutációk felhalmozódása evolúciós változáshoz vezet – összegzett. A baktériumoknak ez a jellemzője az oka, hogy minden környezetben jelen vannak. Gyors alkalmazkodó képességük az antibiotikum rezisztencia esetén „a bőrünkre megy” – fogalmazott.

Közel másfél kilogrammnyi baktérium található az emberi szervezetben. Tízszer többen vannak, ahány emberi sejtünk van. Csak a bélben 500 baktériumfaj él: olyan ez, mit egy dzsungel, ahol a különböző baktériumok egymással versengve igyekeznek egymás mellett élni – jellemezte e titokzatos világot a kutató. A bélrendszerben 1 millió fölötti van azoknak a géneknek a száma, amelyek bakteriálisak, míg az emberi gének száma 20-30 ezer. – Segítik az emésztést, vitaminokat biztosítanak, befolyásolják a hormonháztartást – sorolta a baktériumok pozitív szerepét. Ez az oka annak, hogy a baktériumflóra megbomlása betegségekhez vezet.

A kifejezetten betegségeket okozó baktériumokat a múlt század közepétől képes kezelni az orvostudomány az antibiotikumokkal. Ezek a gyógyszerek a baktériumok növekedését gátolják. Egyik ilyen a penicillin. A klinikumban alkalmazott antibiotikumokkal szemben pár év múlva megjelent a recisztencia, ezért alkalmatlanná váltak a gyógyításra.

Fegyverkezési versenyhez hasonlította a kutató a kórokozók alkalmazkodását és az újabb és újabb szerek kifejlesztését. Mindez globális probléma: egyes becslések szerint 25 ezer ember hal meg Európában bakteriális fertőzések miatt, a kár másfélmillió euró is lehet. Sokak szerint 2050-re az egyik vezető halálok lehet a bakteriális fertőzés.

– A túlzott felhasználás az egyik oka a rezisztencia kialakulásának: évente 500 ezer tonna antibiotikum fogyasztást produkál a mezőgazdaság és a klinikum – jelentette ki a kutató. A szelekciós nyomásra példaként említette Kínát, ahol a tejtermék fele antibiotikumtól szennyezett a gyógyszer pazarló felhasználása miatt. Kísérletet bemutatva jellemezte, milyen gyorsan reagálnak öt-hat genetikai változással a baktériumok az antibiotikumok dózisokra.

A változás mechanizmusának megértésén túl a baktériumok gyenge pontját, Achilles-sarkát keresi Pál Csaba és csapata. Ennek gyakorlati jelentségére is akad már példa. A gondolat megszületését és a kutatómunkát is a csapat teljesítményeként mutatta be Pál Csaba.

 

 

Elismerések és médiapályázat


Kemeny_LA VI: Dél-alföldi Innovációs Díj jelentőségét Görög Márta, a SZAB tudományos titkára ismertette. Bánvölgyi László szobrászművész Möbius térplasztikáját hatodik alaklommal nyújtották át.

A Dél-alföldi Innovációs Díjat Kemény Lajos, a szegedi egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese adta át a pályázaton nyertes kecskeméti székhelyű Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft.-nek. A céget képviselő Sánta Péter kutatási-fejlesztési vezető elmondta: az általuk tervezett mechatronikus szelep az egyik központi eleme a haszongépjárművek stabilitását biztosító szintszabályozó rendszernek. Olyan funkciókat lát el, melyekhez korábban több különálló pneumatikus egység és érzékelő kellett.

Rekordszámú, 55 pályázat érkezett a SZAB és a Tudomány Támogatásáért Alapítvány közös ifjúsági pályázatára. A díjakat Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke nyújtotta át. Természettudományok kategóriában első díjas lett Tóth-Szeles Eszter, a műszaki tudományoknál első helyet nem osztottak ki, második helyezést ért el Tabajdi Éva Enikő, az élettudományok területén megosztva kapott első díjat Horváth Gabriella és Szabó Renáta. Társadalomtudományok kategóriában első lett Juhász Andrea, a bölcsészettudományoknál első helyezett Maléth Ágnes, és a művészetek területén első díjban részesült Hegedűs Ioan Andrei.

A SZAB második alkalommal 2015 tavaszán hirdette meg Médiapályázatát. Erről a SZAB elnöke, Fülöp Ferenc elmondta: a pályamű témájának a SZAB tevékenységéhez, tágabb értelemben a dél-alföldi tudományos élethez kell kapcsolódnia. A kutatók munkájának és a Magyar Tudomány Ünnepe gazdag programkínálatának a megismerésére és megismertetésére szeretnének ösztönözni több kategóriában is meghirdetett médiapályázattal.

 

A Magyar Tudomány Ünnepének dél-alföldi regionális programjait bemutató programfüzet itt elérhető


Az MTA SZAB Média pályázata felhívása itt olvasható

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Dusha Béla

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.