SZTE Info

Az SZTE kulcs és kapu az ELI-hez

Mire jó az ELI? Ha majd tényleg működik a kutatóközpont, ott mit fognak csinálni? E kérdésekre is válaszolt az ELITeam projekt záró rendezvényét köszöntő két fizikus. Szabó Gábort, az SZTE rektorát és Hopp Béla szakmai vezetőt a Szegedi Tudományegyetem TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0024 számú, „ELITeam – ELI Intézet létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen: interdiszciplináris kutatások megalapozása a lézerek és alkalmazásai területén” című projektről kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Miben más a szegedi ELI a hasonló kutatóközponthoz képest?

– A legszélesebb felhasználási lehetőségeket kínálja a kutatóknak a három pillérből álló ELI Szegeden felépülő része. Az ELI-ALPS ugyanis nem elsősorban a fizikusok, hanem a társtudományok számára kínál sokféle felhasználási lehetőséget, a biofizikától kezdve az orvosi alkalmazásokon át az anyagtudományig. Az ELI új utakat nyithat minden olyan tudományterületen, ahol az anyagban lejátszódó gyors folyamatok megértésére törekszik a kutató – hangsúlyozta Szabó Gábor akadémikus az ELITeam projekt záró rendezvényén mondott köszöntőjében is.

 


Stratégiai partnerek


Szabó Gábor– Mi a Szegedi Tudományegyetem helye az ELI működését követően?

– Az bizonyos, hogy széles körű, a fizikán kívül eső tudományos körökből is vár felhasználási közösséget a szegedi ELI. Így aztán nem lesz egyszerű ott kísérletezni. Az SZTE kulcsszerepet játszhat az ELI-ben végrehajtandó kísérletek megtervezésében. Az SZTE segítheti a felhasználókat abban, hogy hatékonyan dolgozhassanak az ELI-ben. Kellenek azok a vegyészek, orvosok, anyagtudományokkal foglalkozók, akik az egyetemi és kutatói oldalon tudják azt, mi az ELI és értenek a lézerfizikának azon részeihez, amelyek alapján segíthetnek közreműködni egy ilyen kísérlet megtervezésében – fogalmazott a fizikus akadémikus. – Erre a feladatra nagyon jól pozícionált a szegedi egyetem, hiszen széles az a szakmai sprektum, amelyet le tudnak fedni az itt dolgozó kutatók.


– Mi az előnye az universitasnak a szuperlézeres kutatóközponthoz képest?

Stratégiai együttműködésre kell törekednie az SZTE-nek az ELI-vel. Az ELI munkatársai nemzetközi porondon jegyzett kutatók közül kerülnek majd ki. Olyan szakemberek, akiknek – munkájukból következően – kapcsolatban kell állniuk az egyetemmel is. E kutatók akár az angol nyelvű egyetemi oktatásba is bekapcsolódhatnak majd. Az SZTE és az ELI együttműködésében az universitas előnye, hogy itt – a kutatómunka mellett – egyetemisták tanulnak, akikből akár doktorandusz is válhat – válaszolt a kérdésünkre Szabó Gábor a TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0024 számú, „ELITeam – ELI Intézet létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen: interdiszciplináris kutatások megalapozása a lézerek és alkalmazásai területén” elnevezésű projekt záró rendezvényét követően.


Mi az egyetemisták haszna az ELI-ből?

– A fiatalok számára is vonzó lehet, hogy diplomamunkájuk, doktori értekezésük kötődhet az ELI-hez. A doktoranduszok körében nemzetközi szintű az érdeklődés az ELI iránt. De az alapképzésre jelentkezők esetében nem érzékelhető annak jele, hogy rádöbbentek, milyen lehetőségeket rejthet számukra a szegedi ELI. Pedig nem csupán a fizikusok számára kínálhat érdekességeket. Sőt. Nehéz olyan szakot mondani, amelynek legjobb hallgatói bizonyosan nem kerülhetnek kapcsolatba tanulmányaik során vagy diplomásként az ELI-vel. Talán ezt még nehéz meglátnia a mai középiskolásnak. De a kutatómunkához alázat kell, a kutatóvá válás útján végig kell menni.

 


Virtuális intézet született


– Mi volt az elsődleges célja ELITeam projektnek?

– Egy virtuális intézet létrehozása – mondta Szabó Gábor. – Az ELITeam széles, a fizika határain messze túl nyúló szakmai közösséget fog össze. Ez a virtuális intézet lehet az a kapu, amelyen keresztül az ELI-t meg lehet majd közelíteni. A most záruló projekt eredményét az ELI működését követően élvezhetik majd igazán a kutatók.


hopp bela– Milyen eredményekkel zárult az „ELITeam – ELI Intézet létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen: interdiszciplináris kutatások megalapozása a lézerek és alkalmazásai területén” című projekt?

– Kiváló eredményekkel zárult a program – jelentette ki Hopp Béla szakmai vezető, mikor ismertette az eltelt 8 hónap munkájának főbb számadatait is. – A legfőbb eredménynek azt tartom, hogy az elmúlt néhány évben megszületett egy olyan szakmai közösség, amelyben a legkülönbözőbb témákkal foglalkozó kutatók tudják azt, mi valójában és mire jó az ELI. E felkészült és egységesedő csapat tagjai az elmúlt hónapokban azt is bizonyították, hogy szinte már fél szavakból is értik egymást, kiváló munkakapcsolat alakult ki közöttük.


– Mi kapcsolja össze a fizikusokat a vegyészekkel, orvosokkal, informatikusokkal?

– Együtt dolgoznak két nagy témakörön. Ezek közül az egyik: „Mit tehetünk majd, ha már működik az ELI? Hogyan támogathatja az SZTE az ELI-ALPS Kutatóközpontot?” A másik kérdéskör, amire válaszolt a csapat: „Hogyan létezhet az SZTE az ELI mellett? Milyen lézer-fizikai, lézer-orvostudományi, lézer-informatikai kutatási rendszerekben nyújthat újat az egyetem?”


 

Itt a jövő


– Fél-e az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék vezetője az ELI-től?

– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem. Az ELI nem jövő idő, hanem a jelen: az egyetemtől néhány kilométerre születőben van egy világszínvonalú kutatóintézet, amely óriási vonzerővel hat a kollégáinkra és a diplomásaink közül a legjobbakra. De az ELI növeli az itteni képzések vonzerejét is. Minden középiskolásnak érdemes elgondolkodnia, ha a fénnyel, a fény és bármi, például a fény és az emberi test kölcsönhatásával szeretne foglalkozni, akkor bátran jöhet a Szegedi Tudományegyetemre. Többek között a társadalomkutatók, a jogászok számára is kínál kutatási témákat az ELI. Így aztán az SZTE tanszékeinek, kutatóinak is fel kell készülniük az ELI működésére. Két lábon kell állnunk: a Szegedi Tudományegyetemen ki kell találnunk az ELI-hez kötődő, illetve attól független, de világszínvonalú kutatási projekteket.

 

A Szegedi Tudományegyetem TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0024 számú, „ELITeam – ELI Intézet létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen: interdiszciplináris kutatások megalapozása a lézerek és alkalmazásai területén” című projekt záró sajtóközleménye itt olvasható,

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Balogh Ramóna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.
  • október 17. 16:00 - november 17. 20:00
    Az 1956-ra, a szegedi egyetemen megalakult MEFESZ-re emlékező kiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár szervezi.