SZTE Info

Az SZTE kulcs és kapu az ELI-hez

Mire jó az ELI? Ha majd tényleg működik a kutatóközpont, ott mit fognak csinálni? E kérdésekre is válaszolt az ELITeam projekt záró rendezvényét köszöntő két fizikus. Szabó Gábort, az SZTE rektorát és Hopp Béla szakmai vezetőt a Szegedi Tudományegyetem TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0024 számú, „ELITeam – ELI Intézet létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen: interdiszciplináris kutatások megalapozása a lézerek és alkalmazásai területén” című projektről kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Miben más a szegedi ELI a hasonló kutatóközponthoz képest?

– A legszélesebb felhasználási lehetőségeket kínálja a kutatóknak a három pillérből álló ELI Szegeden felépülő része. Az ELI-ALPS ugyanis nem elsősorban a fizikusok, hanem a társtudományok számára kínál sokféle felhasználási lehetőséget, a biofizikától kezdve az orvosi alkalmazásokon át az anyagtudományig. Az ELI új utakat nyithat minden olyan tudományterületen, ahol az anyagban lejátszódó gyors folyamatok megértésére törekszik a kutató – hangsúlyozta Szabó Gábor akadémikus az ELITeam projekt záró rendezvényén mondott köszöntőjében is.

 


Stratégiai partnerek


Szabó Gábor– Mi a Szegedi Tudományegyetem helye az ELI működését követően?

– Az bizonyos, hogy széles körű, a fizikán kívül eső tudományos körökből is vár felhasználási közösséget a szegedi ELI. Így aztán nem lesz egyszerű ott kísérletezni. Az SZTE kulcsszerepet játszhat az ELI-ben végrehajtandó kísérletek megtervezésében. Az SZTE segítheti a felhasználókat abban, hogy hatékonyan dolgozhassanak az ELI-ben. Kellenek azok a vegyészek, orvosok, anyagtudományokkal foglalkozók, akik az egyetemi és kutatói oldalon tudják azt, mi az ELI és értenek a lézerfizikának azon részeihez, amelyek alapján segíthetnek közreműködni egy ilyen kísérlet megtervezésében – fogalmazott a fizikus akadémikus. – Erre a feladatra nagyon jól pozícionált a szegedi egyetem, hiszen széles az a szakmai sprektum, amelyet le tudnak fedni az itt dolgozó kutatók.


– Mi az előnye az universitasnak a szuperlézeres kutatóközponthoz képest?

Stratégiai együttműködésre kell törekednie az SZTE-nek az ELI-vel. Az ELI munkatársai nemzetközi porondon jegyzett kutatók közül kerülnek majd ki. Olyan szakemberek, akiknek – munkájukból következően – kapcsolatban kell állniuk az egyetemmel is. E kutatók akár az angol nyelvű egyetemi oktatásba is bekapcsolódhatnak majd. Az SZTE és az ELI együttműködésében az universitas előnye, hogy itt – a kutatómunka mellett – egyetemisták tanulnak, akikből akár doktorandusz is válhat – válaszolt a kérdésünkre Szabó Gábor a TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0024 számú, „ELITeam – ELI Intézet létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen: interdiszciplináris kutatások megalapozása a lézerek és alkalmazásai területén” elnevezésű projekt záró rendezvényét követően.


Mi az egyetemisták haszna az ELI-ből?

– A fiatalok számára is vonzó lehet, hogy diplomamunkájuk, doktori értekezésük kötődhet az ELI-hez. A doktoranduszok körében nemzetközi szintű az érdeklődés az ELI iránt. De az alapképzésre jelentkezők esetében nem érzékelhető annak jele, hogy rádöbbentek, milyen lehetőségeket rejthet számukra a szegedi ELI. Pedig nem csupán a fizikusok számára kínálhat érdekességeket. Sőt. Nehéz olyan szakot mondani, amelynek legjobb hallgatói bizonyosan nem kerülhetnek kapcsolatba tanulmányaik során vagy diplomásként az ELI-vel. Talán ezt még nehéz meglátnia a mai középiskolásnak. De a kutatómunkához alázat kell, a kutatóvá válás útján végig kell menni.

 


Virtuális intézet született


– Mi volt az elsődleges célja ELITeam projektnek?

– Egy virtuális intézet létrehozása – mondta Szabó Gábor. – Az ELITeam széles, a fizika határain messze túl nyúló szakmai közösséget fog össze. Ez a virtuális intézet lehet az a kapu, amelyen keresztül az ELI-t meg lehet majd közelíteni. A most záruló projekt eredményét az ELI működését követően élvezhetik majd igazán a kutatók.


hopp bela– Milyen eredményekkel zárult az „ELITeam – ELI Intézet létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen: interdiszciplináris kutatások megalapozása a lézerek és alkalmazásai területén” című projekt?

– Kiváló eredményekkel zárult a program – jelentette ki Hopp Béla szakmai vezető, mikor ismertette az eltelt 8 hónap munkájának főbb számadatait is. – A legfőbb eredménynek azt tartom, hogy az elmúlt néhány évben megszületett egy olyan szakmai közösség, amelyben a legkülönbözőbb témákkal foglalkozó kutatók tudják azt, mi valójában és mire jó az ELI. E felkészült és egységesedő csapat tagjai az elmúlt hónapokban azt is bizonyították, hogy szinte már fél szavakból is értik egymást, kiváló munkakapcsolat alakult ki közöttük.


– Mi kapcsolja össze a fizikusokat a vegyészekkel, orvosokkal, informatikusokkal?

– Együtt dolgoznak két nagy témakörön. Ezek közül az egyik: „Mit tehetünk majd, ha már működik az ELI? Hogyan támogathatja az SZTE az ELI-ALPS Kutatóközpontot?” A másik kérdéskör, amire válaszolt a csapat: „Hogyan létezhet az SZTE az ELI mellett? Milyen lézer-fizikai, lézer-orvostudományi, lézer-informatikai kutatási rendszerekben nyújthat újat az egyetem?”


 

Itt a jövő


– Fél-e az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék vezetője az ELI-től?

– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem. Az ELI nem jövő idő, hanem a jelen: az egyetemtől néhány kilométerre születőben van egy világszínvonalú kutatóintézet, amely óriási vonzerővel hat a kollégáinkra és a diplomásaink közül a legjobbakra. De az ELI növeli az itteni képzések vonzerejét is. Minden középiskolásnak érdemes elgondolkodnia, ha a fénnyel, a fény és bármi, például a fény és az emberi test kölcsönhatásával szeretne foglalkozni, akkor bátran jöhet a Szegedi Tudományegyetemre. Többek között a társadalomkutatók, a jogászok számára is kínál kutatási témákat az ELI. Így aztán az SZTE tanszékeinek, kutatóinak is fel kell készülniük az ELI működésére. Két lábon kell állnunk: a Szegedi Tudományegyetemen ki kell találnunk az ELI-hez kötődő, illetve attól független, de világszínvonalú kutatási projekteket.

 

A Szegedi Tudományegyetem TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0024 számú, „ELITeam – ELI Intézet létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen: interdiszciplináris kutatások megalapozása a lézerek és alkalmazásai területén” című projekt záró sajtóközleménye itt olvasható,

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Balogh Ramóna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. január 09.

SZEM_2018_dekanok_nyito

Mi a szegedi egyetem küldetése? A 2000-ben született 12 karú szegedi universitas kari vezetőinek válaszai az SZTE honlapján a Pillanatfölvétel a dékánoktól interjúsorozatban olvashatóak. Ezekre épül a Szegedi Egyetem Magazin alábbi összeállítása, amely az SZTE 12 karának hasonlóságait, az összetartó és előre vivő erőket villantja föl.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 20.
    18:00 - 19:00
    Születni kell a vezetésre vagy az tanulható? Ha születni kell rá, miért tanítjuk? Mi teszi sikeressé a 21. század vezetőit? Mit üzen Dzsingisz kán és Steve Jobs a ma vezetőinek? Mi a vezetés felelőssége? Mi a morál, az etika szerepe a vezetésben? Mit hoz a jövő, hogyan alkalmazkodik a változáshoz a (tudás)társadalom? Hogyan alakítja a munka és az iskola világát, mindennapi életünket az AI (mesterséges intelligencia), a VR (virtuális valóság), az AR (kiterjesztett valóság) és az 5G? Izgalmas kérdések, hiteles válaszok - vendégünk dr. Baráth Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézetének igazgatója!
  • május 20.
    18:30 - 19:30
    Joe Vitone-nal Kis Péter beszélget a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban is kiállított képeiről. "Joe Vitone 'Családi felvételek: Portrék az amerikai rozsdaövezetből' című sorozata az alkotó az ohiói Akronben és környékén élő családtagjairól készült. Az 1998 óta készülő anyag az amerikai rozsdaövezet (az USA észak-keleti, egykori nagyipari régiója) munkásosztálybeli közösségeiben élők személyes kapcsolatainak alakulását dokumentálja. Vitone a képeket nyári látogatásai alkalmával készíti, és olyan családi ünnepekkel, házasélettel, válással, függőséggel, munkanélküliséggel vagy gyermekszületéssel kapcsolatos pillanatokat örökít meg, melyek az egész országban részei a családi életnek." (Theresa Bembnister, segédkurátor, Akron Művészeti Múzeum) Joe Vitone dokumentarista fotóművész és oktató a texasi Austin városából. Művei főként nagyformátumú portrék és az Egyesült Államokban készült tájképek, panorámaképein pedig különböző kultúrák hagyományait vizsgálja. Hagyományos és digitális fotográfiával, illetve elektronikus médiával kapcsolatos kurzusokat tart a St. Edwards Egyetemen. Elnyerte a National Endowment for the Arts ösztöndíját, Fulbright-ösztöndíjasként pedig Costa Ricában dolgozott egy családi gazdálkodással kapcsolatos projekten. Számos kiállítása volt többek között a New York University-n, a Limában található Perui-Észak-amerikai Kulturális Intézetben, a portlandi Oregon Fotóművészeti Központban és a Houstoni Fotográfiai Központban. Fotói részét képezik a Clevelandi Művészeti Múzeum, a Kreatív Fotográfiáért Központ, a Houstoni Szépművészeti Múzeum és a Smithsonian Intézet Amerikai Történelem Múzeuma gyűjteményének. American Corner fotópályázata: Parafrázis Fotópályázat / Paraphrase Photo Contest https://www.facebook.com/events/856167818100087/
  • május 21.
    14:00 - 18:00
    A SZTE BTK Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék a Bonni Egyetem Médiatudományi Tanszékével közösen nemzetközi workshopot szervez május 21-én Screen Cultures címmel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
  • május 21.
    17:00 - 18:00
    Pászka Imre professzorral, a SZAB Szociológiai Munkabizottság alapító elnökével 70. születésnapja és készülő kötete kapcsán beszélget Jancsák Csaba a SZAB Szociológiai Munkabizottság elnöke és Dávid Benjámin hallgató.
  • május 21.
    19:30 - 20:30
    A Bharatanatyam Dél-India klasszikus tánca, amely leszármazottja a több évezredes múltra visszatekintő templomi táncosnők, a dévadászik művészetének. A 20. században a Bharatanatyam színpadi műfajjá vált. A táncos a zene, tánc, színészet és költészet egységét hivatott megidézni, hogy ezzel spirituális magasságokba emelje nézőjét és önmagát. Subhashini Goda indiai származású táncművész, tánctanár; Erasmus Mundus – Choreomundus ösztöndíjat nyert táncelmélet és -gyakorlat, illetve kulturális örökség témakörben, jelenleg az SZTE BTK Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszéken folytatja tanulmányait. Egyéni táncelőadások, valamint csoportos tradicionális és kortárs táncdrámák kimagasló előadója és alkotója. Többszörös szakmai elismerésben részesült: 2013-ban és 2014-ben legjobb előadói díjat, valamint kiváló táncművész minősítést kapott. A Kala Sangam Tánccsoport 2003 óta működik Szegeden. A tánccsoport vezetője, Kiss Tímea Somi Panninál kezdte, majd Indiában folytatta tanulmányait Anuradha Shinde tanárnőnél és Adyar K. Lakshman táncmesternél. Tanítványaival számos fellépésen, fesztiválon vettek részt, adtak önálló táncestet. A fellépők csoportos és szóló tánckoreográfiákat adnak elő, mely alkalmon az összes tánccsoport megmutatja magát, magyar és indiai származású tanítványok egyaránt. Belépőjegy elővételben és SZTE diákigazolvánnyal 990 Ft, a rendezvény napján 1300 Ft