SZTE Info

richter_tudos_klub_kiemelt_nagy

Újra Richter Tudós Klub a 22. Szent-Györgyi Napokon

A 2015. november 12-15. közötti 22. Szent-Györgyi Napok, az annak kiemelkedő programját jelentő Richter Tudósklub nyitányaként Dr. Németh Györgyöt, a Richter Gedeon Nyrt. orvostudományi igazgatóját kérdeztük legújabb gyógyszerfejlesztésükről. A szakembert arra is kértük, fogalmazza meg a legfontosabb üzeneteket a kutatásban, az ipari kapcsolatok fenntartásában és fejlesztésében érdekelt egyetemünk munkatársai és hallgatói számára.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Tudományos körökben jelentős sikerként könyvelik el, hogy az Amerikai Egyesült Államok egészségügyi hatósága jóváhagyta a Cariprazin nevű, a Richter Gedeon Nyrt. hazai kutatói által kifejlesztett gyógyszer, amelyet több pszichátriai betegségen kívánnak alkalmazni. Melyek voltak a vállalkozás legfontosabb lépései?

A cariprazine fejlesztése a klasszikus új originális gyógyszerkutatás és fejlesztés útját járja be: ez az ív magában foglalja a gyógyszermolekula szintézisétől a forgalomba hozatali engedély megszerzéséig tartó minden lépcsőt. Ez történelmi mérföldkő, nemcsak a Richter, hanem Magyarország és az egész régió számára. Egyrészt ipartörténeti mérföldkő: először sikerült egy olyan gyógyszert az Egyesült Államokban a betegek rendelkezésére bocsátani, amely az ötlet megszületésétől kezdve, a klinikai vizsgálatok megszervezésén és lebonyolításán, értékelésén keresztül, egészen a hatósági kérelemmel kapcsolatos ügyintézésig a Richter nélkülözhetetlen közreműködésével, sok lépésnél egyedüli részvételével zajlott.

 

– Miért tekinthető orvostudományi mérföldkőnek is a bevezetendő új Richter-gyógyszer?

A cariprazine-nal eddig elvégzett 42 klinikai vizsgálat mindegyikében a Richternek nélkülözhetetlen szerepe volt. A koncepció megalkotása mellett a Richter Gedeon Nyrt. öt klinikai vizsgálatot teljesen egyedül végzett, ezek több mint felében operatív, logisztikai, technikai segítséget nyújtott. Ez összesen 9 ezer 300 beteg kezelését jelentette négy kontinens 26 országában.

 

– Mi a legnehezebb feladat a sikerhez vezető úton az originális kutatásban? Milyen hazai és külföldi erőforrások bevonását igényelte a gyógyszerfejlesztés?

A kémiai és farmakológiai kutatómunkát a Richteres kutatók végezték teljes mértékben a klinikai fejlesztésbe partnereket is bevontunk. A Richter klinikai kutatása volt a legmeghatározóbb és nézett a legnagyobb kihívással szembe, azért hogy a gyógyszer a betegek rendelkezésére állhasson. Az orvostudományi szempontok mellett a financiális szempontok sem voltak lebecsülendők. Az anyagi teherviselésben a Richteren kívül a Forest – jelenleg Allergan – és a Mitsubishi-Tanabe vállaltak részt és az Egyesült Államokbeli és Távol-Keleti fejlesztés közös erőfeszítéssel zajlik. Már ebből is érzékelhető, hogy nemzetközi élmezőnyben dolgozunk és a külföldi hatóságok által támasztott magas elvárásoknak – az FDA, vagyis az Amerikai Gyógyszerügyi Hatóság mércéje ebből a szempontból különösen kiemelkedik – is meg kell felelnünk. Amerikai és japán kutatókkal együttgondolkodva, de a helyi sajátságaikat figyelembe véve kellett a legújabb kihívásoknak megfelelni. Az elmúlt több mint tíz évben a gondolkodásmódunk is ennek megfelelően alakult: ez részben nagy kihívás, ugyanakkor nagy lehetőség is volt a klinikai kutatásunk számára. A csapatmunka nemcsak Richteren belül vált nélkülözhetetlenné, hanem nemzetközi szinten is.

 

– Milyen emberi adottságok, tulajdonságok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy létrejöhessen egy originális készítmény?

– Én úgy érzem, hogy a legfontosabb a kitartás, hiszen a siker még az utolsó pillanatban sem garantált. Nagyon sok tudományos, de logisztikai, stratégiai sőt technikai kérdést kellett párhuzamosan és összehangoltan megoldanunk; mindezeket szoros határidők mellett. Ennek sikerre vitele elkötelezettség nélkül lehetetlen lenne. A másik adottság, amit kiemelnék az intuíció és ez alapján az egészséges mértékű rizikó vállalás. Ennek tipikus példája, hogy a klinikai adatok másodlagos elemzéseivel képesek voltunk a cariprazine olyan tulajdonságaira jeleket találni, amelyek hatalmas, eddig nem kiaknázott értékeket jelentenek. Ezeket a „megérzett” a többi antipsychoticumhoz képest teljesen egyedülálló tulajdonságokat utána természetesen kreatív klinikai vizsgálattal igazolni kellett.

 

– Milyen egyedülálló terápiás lehetőségeket lát az új gyógyszer esetében?

– Az antipszichotikumok a skizofrén betegek tüneteinek egy részét jól tudják kezelni, ezek az akut úgynevezett pozitív tünetek, mint például a hallucinációk. Vannak azonban olyan úgynevezett negatív tünetek, mint például a környezetbe való beilleszkedés, munkavállalás, öngondoskodás nehézségei. A Cariprazine elsőként ezekre a tünetekre is megoldást jelenthet. Ezekre nem áll jelenleg rendelkezésre gyógyszer. Sikerült a skizofrénián belül egy alcsoportot azonosítanunk – többek között az előbb említett intuíció segítségével – és ebben a predominánsan negatív tünetekkel rendelkező betegcsoportban – a hatékonyságot elsőként igazolni. Azaz „first-in-class” megközelítésről van szó. Tehát egy jelentős kielégítetlen orvosi igényt fedhet le az új gyógyszerünk, mert ezen tünetcsoporttal rendelkező betegek számára eddig nem létezett specifikus terápia. Az európai klinikai fejlesztés egyik alappillére éppen az előbb felvázolt többletérték. Az Egyesült Államokban pedig erre alapozva úgynevezett „breaktrough designation”-t szeretnénk a partnerünkkel elérni.

 

– Milyen, az oktatás különböző fázisaiban is említendő kulcslépései vannak egy gyógyszerfejlesztésnek?

– A cariprazine története szép párhuzama az egyetemi oktatás vonulatának. Az alapkutatástól a klinikai kutatás minden fázisáig azaz az orvosi vegytantól a betegágyig feltűnnek azok a lépések amelyeket az egyetemi tantermek padjaiban tanulhatunk. Egy másik aspektus: a hatásmechanizmus – a cariprazine D3/D2 parciális dopamin agonista vegyület – egyik komponensével, a D3 receptorokon történő hatás klinikai relevanciájával kapcsolatban csak feltételezések voltak. Mai kifejezéssel élve a reverz transzláció elvét használtuk: a klinikai eredményekre támaszkodva próbáltuk a D3 receptorok funkcióját értelmezni.

 

– Melyek azok a buktatók, amelyekre mindenképpen érdemes felhívni a kutatás – fejlesztés iránt érdeklődő fiatalok figyelmét?

– Amit elsősorban hangsúlyozok: ne legyünk kishitűek. A szorgalommal, kitartással párosuló kreativitás meghozza a gyümölcsét. Természetesen a klinikai kutatás rendkívül jelentős összegeket emészt fel, amely csak nemzetközi együttműködés és költségmegosztás révén biztosítható. Ez különösen érvényes egy olyan kis ország esetében, mint Magyarország.

 

SZTEinfo

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. január 09.

SZEM_2018_dekanok_nyito

Mi a szegedi egyetem küldetése? A 2000-ben született 12 karú szegedi universitas kari vezetőinek válaszai az SZTE honlapján a Pillanatfölvétel a dékánoktól interjúsorozatban olvashatóak. Ezekre épül a Szegedi Egyetem Magazin alábbi összeállítása, amely az SZTE 12 karának hasonlóságait, az összetartó és előre vivő erőket villantja föl.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 20.
    18:00 - 19:00
    Születni kell a vezetésre vagy az tanulható? Ha születni kell rá, miért tanítjuk? Mi teszi sikeressé a 21. század vezetőit? Mit üzen Dzsingisz kán és Steve Jobs a ma vezetőinek? Mi a vezetés felelőssége? Mi a morál, az etika szerepe a vezetésben? Mit hoz a jövő, hogyan alkalmazkodik a változáshoz a (tudás)társadalom? Hogyan alakítja a munka és az iskola világát, mindennapi életünket az AI (mesterséges intelligencia), a VR (virtuális valóság), az AR (kiterjesztett valóság) és az 5G? Izgalmas kérdések, hiteles válaszok - vendégünk dr. Baráth Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézetének igazgatója!
  • május 20.
    18:30 - 19:30
    Joe Vitone-nal Kis Péter beszélget a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban is kiállított képeiről. "Joe Vitone 'Családi felvételek: Portrék az amerikai rozsdaövezetből' című sorozata az alkotó az ohiói Akronben és környékén élő családtagjairól készült. Az 1998 óta készülő anyag az amerikai rozsdaövezet (az USA észak-keleti, egykori nagyipari régiója) munkásosztálybeli közösségeiben élők személyes kapcsolatainak alakulását dokumentálja. Vitone a képeket nyári látogatásai alkalmával készíti, és olyan családi ünnepekkel, házasélettel, válással, függőséggel, munkanélküliséggel vagy gyermekszületéssel kapcsolatos pillanatokat örökít meg, melyek az egész országban részei a családi életnek." (Theresa Bembnister, segédkurátor, Akron Művészeti Múzeum) Joe Vitone dokumentarista fotóművész és oktató a texasi Austin városából. Művei főként nagyformátumú portrék és az Egyesült Államokban készült tájképek, panorámaképein pedig különböző kultúrák hagyományait vizsgálja. Hagyományos és digitális fotográfiával, illetve elektronikus médiával kapcsolatos kurzusokat tart a St. Edwards Egyetemen. Elnyerte a National Endowment for the Arts ösztöndíját, Fulbright-ösztöndíjasként pedig Costa Ricában dolgozott egy családi gazdálkodással kapcsolatos projekten. Számos kiállítása volt többek között a New York University-n, a Limában található Perui-Észak-amerikai Kulturális Intézetben, a portlandi Oregon Fotóművészeti Központban és a Houstoni Fotográfiai Központban. Fotói részét képezik a Clevelandi Művészeti Múzeum, a Kreatív Fotográfiáért Központ, a Houstoni Szépművészeti Múzeum és a Smithsonian Intézet Amerikai Történelem Múzeuma gyűjteményének. American Corner fotópályázata: Parafrázis Fotópályázat / Paraphrase Photo Contest https://www.facebook.com/events/856167818100087/
  • május 21.
    14:00 - 18:00
    A SZTE BTK Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék a Bonni Egyetem Médiatudományi Tanszékével közösen nemzetközi workshopot szervez május 21-én Screen Cultures címmel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
  • május 21.
    17:00 - 18:00
    Pászka Imre professzorral, a SZAB Szociológiai Munkabizottság alapító elnökével 70. születésnapja és készülő kötete kapcsán beszélget Jancsák Csaba a SZAB Szociológiai Munkabizottság elnöke és Dávid Benjámin hallgató.
  • május 21.
    19:30 - 20:30
    A Bharatanatyam Dél-India klasszikus tánca, amely leszármazottja a több évezredes múltra visszatekintő templomi táncosnők, a dévadászik művészetének. A 20. században a Bharatanatyam színpadi műfajjá vált. A táncos a zene, tánc, színészet és költészet egységét hivatott megidézni, hogy ezzel spirituális magasságokba emelje nézőjét és önmagát. Subhashini Goda indiai származású táncművész, tánctanár; Erasmus Mundus – Choreomundus ösztöndíjat nyert táncelmélet és -gyakorlat, illetve kulturális örökség témakörben, jelenleg az SZTE BTK Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszéken folytatja tanulmányait. Egyéni táncelőadások, valamint csoportos tradicionális és kortárs táncdrámák kimagasló előadója és alkotója. Többszörös szakmai elismerésben részesült: 2013-ban és 2014-ben legjobb előadói díjat, valamint kiváló táncművész minősítést kapott. A Kala Sangam Tánccsoport 2003 óta működik Szegeden. A tánccsoport vezetője, Kiss Tímea Somi Panninál kezdte, majd Indiában folytatta tanulmányait Anuradha Shinde tanárnőnél és Adyar K. Lakshman táncmesternél. Tanítványaival számos fellépésen, fesztiválon vettek részt, adtak önálló táncestet. A fellépők csoportos és szóló tánckoreográfiákat adnak elő, mely alkalmon az összes tánccsoport megmutatja magát, magyar és indiai származású tanítványok egyaránt. Belépőjegy elővételben és SZTE diákigazolvánnyal 990 Ft, a rendezvény napján 1300 Ft