SZTE Info

tim_hunt_kiemelt_nagy

Ismét Nobel-díjas kutató látogatott a Szegedi Tudományegyetemre

Középiskolásokkal találkozott, majd előadást tartott Tim Hunt Nobel-díjas biokémikus az V. Nobel-díjasok és Tehetséges Diákok Találkozóján. 2015. szeptember 1-jén az SZTE Tanulmányi és Információs Központban a tudóspalánták azt is megtudhatták, hogy nyerhet valaki Nobel-díjat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Tim Hunt Nobel-díjas kutató 2012-ben járt először Szegeden. Az elismert kutató a Szegedi Tudós Akadémia programjaként a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium világszínvonalú laboratóriumába és a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnáziumba is ellátogatott, ahol tehetséges gimnazistákkal beszélgetett a tudományos munkáról.


2015. szeptember 1-jén délután Tim Hunt az SZTE TIK Kongresszusi Termében egyetemisták és középiskolások serege előtt beszélt tudományos tevékenységéről és a Nobel-díj elnyerésének titkáról. Az előadást megelőzően a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar kiemelkedő tanulmányi és tudományos eredményt elért Köztársasági Ösztöndíjas hallgatói személyesen is kezet foghattak a Nobel-díjas kutatóval és tőle vehették át oklevelüket.


Harmadik alkalommal Szegeden


Az V. Nobel-díjasok és Tehetséges Diákok találkozójának megnyitóján Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora köszönte meg a Nobel- díjjal kitüntetett kutatónak, hogy ismét elfogadta a meghívását. Varró András a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány kuratóriumi elnöke azt hangsúlyozta, hogy a szegedi és hódmezővásárhelyi diákok számára is rendkívüli alkalom Nobel-díjassal találkozni. „Egy elismert tudós a középiskolások és egyetemisták számára is még érdekesebbé teszi a tudományokat, a kutatómunkát” – fogalmazott.


Bari Ferenc az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja kiemelte: az egyetem számára nagy megtiszteltetés és büszkeség, hogy Tim Hunt, a világszerte elismert tudós már harmadik alkalommal fogadta el a szegedi meghívást. Köszöntőjében elmondta: egy ilyen jelentőségű rendezvény megszervezése rengeteg munkával jár, ezért köszönet illeti az alapítvány munkatársait, a szervezőket.


Ormos Pál, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója hangsúlyozta: külön öröm olyan tudóst köszönteni, aki molekuláris biológiával foglalkozik, hiszen a szegedi központban is jelentős kutatások folynak ezen a területen. „Tim Hunt látogatása nagyszerű lehetőség nemcsak a diákok,, hanem a biológiai központ munkatársai és hallgatói számára is, hiszen a közös kutatási területnek köszönhetően tudományos beszélgetésekre, a kutatómunka megvitatására is lehetőség nyílik” – mondta.

 

tim_hunt_valogatott
Ismét Nobel-díjas kutató látogatott a Szegedi Tudományegyetemre - GALÉRIA


Út a Nobel-díjig


Egy átlagos család gyermekeként Oxfordban nőttem fel, és gimnazista koromban kezdtem a tudós pálya gondolatával megismerkedni” – fogalmazott a biokémikus előadásában. Tim Hunt 1961-ben nyert felvételt a Cambridge-i Egyetemre, ahol természettudományokkal kezdett foglalkozni. „Itt kezdtem el megtanulni, hogyan lehet valakiből tudós. Fizikából nem voltam jó, viszont szerettem, kémiából nem rosszul, biológiából kimondottan jól teljesítettem emlékezett vissza a tanuló évekre.

A kutató tudományos karrierje 1964-ben a Cambridge-i Egyetem Biokémiai Tanszékén kezdődött ahol fehérjetranszlációval foglalkozott, kutatási területe a hemoglobin szintézise és a vashiány kapcsolata volt.


Az 1980-as években tengerisünökön végzett vizsgálatok közben fedezte fel a sejtciklust és a fehérjeszintézist szabályozó ciklineket, egy általa egyszerűnek tartott kísérlet eredményeként. A sejtciklus szabályozását végző fehérjék felfedezéséért 2001-ben kapta meg az orvostudományi Nobel-díjat Paul Nurse-szel és Leland H. Hartwell-lel megosztva.


Hogyan nyerjünk Nobel-díjat?


A biokémikus elmondása szerint: életpályája során gimnazista és egyetemi tanáraitól, mentoraitól, kutatótársaitól elsajátított tudása és tapasztalatai mind hozzájárultak a Nobel-díj elnyeréséhez.


„Fontos, hogy a fiatalok olyan lehetetlennek tűnő problémát kutassanak, amelyben nagy áttörést érhetnek el. Sok szerencse, kitartás és inspiráló közeg kell az elismeréshez”- fogalmazott Tim Hunt. A Nobel-díjas biokémikus arra biztatta a fiatal tudósjelölteket, hogy mindig kövessék az előre kijelölt utat és akkor se hátráljanak meg, ha akadályokba ütköznek.


Az elismert tudóst lenyűgözte, milyen sokan voltak kíváncsiak tudományos tevékenységére és előadására. Azt modndta: „Nagyszerű érzés ennyi tudomány iránt érdeklődő fiatal előtt állni és a kutatásaimról beszélni”.

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Fotó: Ócsai Gábor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.