SZTE Info

Szeged a magyar tudósnők fővárosa - Ismét szegedi kutatónő nyerte a L’Oréal-UNESCO ösztöndíjat

Dr. Farkas Eszter az SZTE Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetének tudományos munkatársa vehette át 2015. szeptember 7-én a L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíjat. Munkájának köszönhetően enyhülhet az agyvérzéses betegeknél a mozgás- és beszédproblémák súlyossága és jelentősen csökkenhet a felépülés ideje.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Ötödik alkalommal díjaztak szegedi kutatónőt a L’Oréal és az UNESCO közös programjában. A „L’Oréal-UNESCO A nőkért és a tudományért” ösztöndíj fiatal nőket ösztönöz kiemelkedő tudományos eredmények elérésére. A díj egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. Az ösztöndíj összértéke 4 000 000 Forint, melyet szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni.



Az agyi vérellátás kutatása


Farkas_Eszter
Dr. Farkas Eszter

A szív- és érrendszeri megbetegedések közé tartozó stroke, az agyban található kisebb vagy nagyobb erek falának megrepedése vagy elzáródása miatt jön létre. Ez gyakran bénulással, látászavarral vagy a beszédkészség elvesztésével jár. A stroke-ot követően az agyban olyan hullámszerűen bekövetkező vérhiány jöhet létre, amely súlyosbíthatja a kezdeti sérülést. Dr. Farkas Eszter, az SZTE Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetének tudományos munkatársa ezeket a folyamatokat, úgynevezett agykérgi depolarizációs hullámokat kutatja egy általa kifejlesztett agyi képalkotó rendszer segítségével. Kutatásának célja, hogy a jövőben lerövidíthető legyen a hosszú hónapokon át tartó rehabilitáció, amely során a betegek újra tanulnak járni és beszélni.


„Egy olyan jelenséget kutatunk, ami nem nagyon ismert és a stroke gyógyításában nem is szerepel célpontként. A kutatásaink alapkutatás jellegűek, tehát a kérgi depolarizáció leírása egy feladat, hogy miért alakul ki, milyen tulajdonságai vannak, hogy okoz kárt a szövetben, hogyan pusztítja el az idegsejteket. Hogy ha ezeket mind sikerül feltárni, akkor meg tudjuk mondani azt, hogy hol lehet beavatkozni, hol lehet megállítani ezt a jelenséget” –fogalmaz a kutatónő.


Dr. Farkas Eszter munkásságát bemutató videó itt elérhető:






Tudományos munka és család


Kutatómunkája mellett Dr. Farkas Eszter a Szegedi Tudományegyetem docenseként orvosi fizikát is tanít a hallgatóknak, így sokan ismerhetik a nevét. A tudósnő a Radnóti Miklós Gimnázium diákjaként került a városba, és itt végezte egyetemi tanulmányait, majd hosszabb ideig élt külföldön. Hazatérését követően Szeged nyugodt környezete és a gyermekvállalás együttesen jó hatással volt a tudományos karrierjére.A kisfiam megszületése nem hátráltatott a munkában semmilyen módon, sőt itthon töltöttem két évet vele GYED-en és amikor visszamentem egész más szemszögből láttam a saját munkámat. Sokkal nagyobb motivációval és lendülettel tudtam hozzáfogni ahhoz, amit két évvel azelőtt otthagytam”- mondja a családanya.



SZTE-s tudósnők


Az elmúlt 13 évben 39 magyar kutatónő részesült a „L’Oréal-UNESCO A nőkért és a tudományért” ösztöndíjban, közülük 5 díjazott a Szegedi Tudományegyetem munkatársa. 2005-ben Dr. Hernádi Klára vegyész, a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéke docense a nanocsövek előállítása és alkalmazási területei, 2008-ban Dr. Széll Márta az SZTE Orvosi Genetikai Intézet vezetője a multifaktoriális bőrbetegségek genomikai vizsgálata témakörben végzett kutatásaiért érdemelte ki az ösztöndíjat. Az elismerést 2013-ban Dr. Nagy Nikoletta bőrgyógyász, azon kutatásaiért kapta, melyek fókuszában egy daganatos megbetegedés, a Brooke-Spiegler szindróma genetikai háttere áll. 2014-ben Dr. Enyedy Éva Anna vegyész, a kemoterápiában használható fémvegyületeket vizsgálatára vonatkozó munkájáért vehette át az elismerést.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.