SZTE Info

H2020_kiemelt_nagy

Tapasztalatok és lehetőségek a Horizon 2020 programban

Milyen egy sikeres H2020 pályázat? Többek között erre is választ adott az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatósága által szervezett szakmai konferencia. A fórumon nyertes kutatók osztották meg a pályázataik megvalósításával szerzett tapasztalataikat, szakemberek ismertették az intelligens technológiák, a biogazdaság, az agrárinnováció, és az élettudományok területén meghirdetett pályázati lehetőségeket.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2015. szeptember 17-én „Mérlegen az eddigi tapasztalatok és a jövőbeni lehetőségek” címmel tartottak szakmai fórumot a szegedi egyetem központi épületében.



Cél: minél sikeresebb pályázatok


A rendezvényt azzal a céllal hívta életre az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatósága, hogy az intézmény a 2014-2020-as pályázati ciklus után minél több és sikeresebb pályázattal legyen felkészülve a közvetlen brüsszeli támogatási kiírásokra – ismertette Pitó Enikő. A Szegedi Tudományegyetem kutatás-fejlesztési és innovációs igazgatójától megtudtuk: a rendezvény azokat a témákat érinti, melyek elősegítik, hogy a leendő pályázók, kutatók, ipari partnerek minél sikeresebben szerepelhessenek a program következő kiírásaiban. A nyertes pályázók tapasztalatai és konkrét projekt megvalósításai mellett pályázati bírák is beszámoltak az eddig beadott pályázatok esetében leggyakrabban elkövetett hibákról, ismertették a jövőbeli főbb bírálati szempontokat is. A fórum második felében pedig a 2016/2017-es munkaprogramokban várható, az intelligens technológiák, a biogazdaság, az agrárinnováció, és az élettudományok területén meghirdetett pályázati lehetőségekről esett szó.


H2020_konferencia_2015._szeptember_17_BA
Tapasztalatok és lehetőségek a Horizon 2020 programban - GALÉRIA


A szegedi egyetem a H2020-as projektekben


A rendezvény nyújtotta szakmai információcsere fontosságát hangsúlyozta Szabó Gábor. A szegedi egyetem rektora szerint: nagy tehetségek is elkallódhatnak akkor, ha nem tudnak hozzájutni terveik finanszírozásához. Hangsúlyozta: a támogatásszerzéshez, mindenkinek meg kell tanulnia a pályázati rendszerek szabályait. „Mivel a 2020 utáni periódusban javarészt csak brüsszeli források lesznek elérhetők, ezért kiemelten fontos, hogy a kutatók, intézmények, ipari partnerek megismerjék a változó pályázati rendszer szabályait. Meg kell tanulni, hogy az új kiírásokban hogyan lehetünk sikeresek, ebben segít a mai rendezvény” – fogalmazott.


Az elmúlt 7 évben a rendelkezésre álló brüsszeli források lehívását tekintve a nemzetek között jelentős különbségek látszódnak. Az SZTE nagy kihívás előtt áll, hogy a támogatásokat le tudja hívni – szögezte le Devecz Miklós. A Szegedi Tudományegyetem kancellárja hozzátette: az intézmény 229 H2020-as beadott projektben vett részt, melyből 4 pályázat részesült támogatásban. A több mint 10 milliárd eurós rendelkezésre álló keretösszegből ez a négy projekt összesen 22 millió Euro támogatást jelent. „Nagyon remélem, hogy mire az uniós 7 éves periódus véget ér, addigra elmondhatjuk magunkról, hogy a tanulóidőszak után felnőttünk és képesek vagyunk a közvetlen brüsszeli források minél nagyobb mértékű lehívására” – mondta.



A H2020 program eddigi tapasztalatai


A 2014. december 1-jéig lezárult 100 pályázati felhívás alapján elmondható, hogy a beadott 31.115 pályázatból 4.315 nyert. Óriási az érdeklődés a források iránt, és komoly a túljelentkezés, átlagosan nyolcszoros s támogatási igény. A kemény verseny miatt alacsony a sikerráta, átlagosan 14%-os. Ugyanakkor a sikeres pályázók közel 40%-a úgynevezett „newcomer” vagyis új pályázó a keretprogramban – tudtuk meg Csuzdi Szonjától. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője elmondta: pozitív fogadatatásban részesült a H2020-as kiírások új szemléletmódja, miszerint kevésbé leíró jellegű pályázati felhívásokat készítenek, melyek nagyobb pályázói szabadságot biztosítanak. Ebből adódóan azonban nehezebb a megfelelő fókusz megtalálása, ami komoly túljelentkezést generál. Új szemléletmód az innovációs lánc teljes egészének támogatása is. Ezen a területen nagy érdeklődés mutatkozik az innovációs akciók és a KKV eszközök iránt. Az egyszerűbb adminisztrációnak és a Participant Portal létrehozásának köszönhetően megszűnt a papír alapú pályázás, de néha lassú a validálás és a válaszadás. Rövidült a pályázatok értékelésének ideje, de lassan értesítik ki a pályázókat és nincs érdemi visszacsatolás – összegezte a tapasztalatokat.



Hazai részvétel a H2020 programban


Magyarországról az aláírt támogatási szerződések alapján 171 pályázat részesült sikeres elbírálásban, ezzel hazánk a 20. az uniós országok között. Az elnyert támogatás nagysága 38 millió Euro, legmagasabb a kutatás és innováció, valamint a koordinálási és támogatási akciókban nyert pályázatok száma.


Az eddig pályázati ciklusban a Szegedi Tudományegyetem 4 sikeres pályázatot tudhat magáénak, a felsőoktatásban a Marie Curie akció mellett az egészségtudományi és természettudományos programok a legjelentősebbek. Megyéket tekintve a nyertes pályázatok jelentős része a budapesti régióba koncentrálódik.


A hazai részvételt úgynevezett rásegítő mechanizmusokkal támogatják, az erre vonatkozó kiírások várható megjelenése 2015. október. Ezek a felhívások kimondottan a projektek előkészítését támogatják, konzorciumi partnerek keresését, ülések, tárgyalások lebonyolítását segítik. Jelentős támogatást nyújt a hazai pályázóknak a Nemzeti Kapcsolattartók hálózata, a Minisztérium által szervezett tematikus információs napok és tréningek, valamint a www.h2020.gov.hu honlap, ahol praktikus és gyakorlati információk is elérhetők.

 

A konferencia a TÁMOP-4.2.1.C-14/1/KONV-2015-0013 számú „A Szegedi Tudományegyetem quadruplehelix modell alapú gazdasági- és társadalmi pozicionálása, a tudástranszfer gyakorlatának kialakítása Hódmezővásárhely-Szeged kiemelt növekedési zónában” című projekt keretében valósult meg.


SZTEinfo - G. E.

Fotó: Bobkó Anna


ACULATI_ELEMinfoblokk_kedv_final_CMYK__ESZA

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.